Interjú Dr. Hans Henri Klugéval, az Egészségügyi Világszervezet Európáért felelős regionális igazgatójával.
Hogyan értékeli az oltási kampány hatását Európában?
2021. február 4-e óta világszerte több embert oltottak be Covid19 ellen, mint ahányan hivatalosan megfertőződtek a világjárvány kezdete óta. Az európai régióban eddig (június 17-ig) több mint 477 millió adag Covid19-oltóanyagot adtak be.
Ez az mutatja, hogy komoly előrehaladást értünk el: a kórházban ápoltak és az elhalálozások aránya csökkenő tendenciát mutat, különösen azokban az országokban, ahol magas az átoltottság az időskorú felnőtt lakosság körében. Ez nemcsak arra világít rá, hogy az oltás hatásos, de arra is, hogy működik az a globális és regionális tanácsadó bizottságok által kidolgozott és a WHO európai régiójában mindenütt végrehajtott stratégia, hogy a legjobban veszélyeztetetteket oltsuk be először, és így életeket mentsünk, könnyítsünk az egészségügyi rendszer terhein, és minél gyorsabban kilábaljunk a világjárvány akut fázisából.
Bár az oltás fontos szerepet játszik a kórházban ápoltak és az elhunytak számának csökkentésében, továbbra is óvatosnak kell lennünk, mert még a beoltottak is megfertőződhetnek, és továbbadhatják a vírust. Folytatnunk kell a bevált egészségügyi és szociális intézkedéseket az oltás ütemének felgyorsítása mellett.
Az egyik nagyon fontos üzenet, amelyet át szeretnék adni, az, hogy a jövő nincs kőbe vésve, a Covid19-világjárvány további alakulása pedig tőlünk függ, mivel az egyén és a társadalom egészének cselekedetein múlik.
És milyen a globális helyzet?
Az egyik kulcsfontosságú üzenet, hogy nagyobb egyenlőségre van szükség. A védőoltások csökkentik a súlyos betegségeket és a haláleseteket azokban az országokban, amelyek elég szerencsések abban a tekintetben, hogy elegendő mennyiségben áll rendelkezésükre vakcina a legkiszolgáltatottabbak beoltásához, és az első eredmények arra engednek következtetni, hogy az oltóanyagok visszaszoríthatják a vírus terjedését is. Az oltóanyagokhoz való hozzáférés tekintetében tapasztalható megdöbbentő globális egyenlőtlenség továbbra is az egyik legnagyobb kockázata a világjárvány legyőzésének.
Jelenleg az oltóanyagdózisok 77%-a világszerte mindössze 10 országban került beadásra. Többet kell tennünk annak érdekében, hogy az oltóanyagokat egyenlően osszák el az országok és az emberek között.
Egy másik kapcsolódó üzenet, hogy a szolidaritás kulcsfontosságú. Itt az ideje, hogy az összes szolidaritást és támogatást kihasználjuk annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon ki. Törekedjünk magas szintű átoltottságra minden egyes országban, kezdve a legveszélyeztetettebbekkel, hogy egy nagy lépéssel közelebb kerülhessünk ahhoz, hogy visszakapjuk normális életünket.
A 74. Egészségügyi Világközgyűlésen a WHO főigazgatója sürgette az országokat, hogy támogassanak egy olyan nagyszabású kampányt, amely arra irányul, hogy minden országban a lakosság legalább 10%-át beoltsák szeptemberig, és törekedjenek arra, hogy az év végéig legalább 30%-os legyen az átoltottsági arány. Globális közegészségügyi közösségként fokoznunk kell erőfeszítéseinket.
Milyen tanulságokat vonhatunk le, és hogyan készülhetünk fel jobban a jövőre?
A május 24. és június 1. között megtartott 74. Egészségügyi Világközgyűlés a Covid19 felszámolására, de a következő világjárványra való felkészülésre is összpontosított. Ami még fontosabb, egy hatalmas közös vállalkozás volt arra, hogy tanuljunk a jelenlegi világjárvány tapasztalataiból.
A WHO számos független felülvizsgálatra adott megbízást, illetve szakértői bizottságot kérdezett meg, hogy iránymutatást nyújtson a globális egészségügyi közösségnek abban, miként tudunk hatékonyabb, közös választ adni a világjárványok kitörésére, illetve egyéb, nemzetközi vonatkozású közegészségügyi szükséghelyzetekre.
Valamennyi értékelés határozott és egyértelmű ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek erősíteni hivatottak a WHO egészségügyi szükséghelyzetekre való reagálásának jövőbeli szerepét. Most az a dolgunk, hogy ezeket az ajánlásokat meg is valósítsuk. Ez komoly feladat lesz, amelyhez széles körű politikai és pénzügyi kötelezettségvállalásra lesz szükség, és amelynek világos, közös célkitűzése, hogy több életet mentsünk meg, megakadályozzuk a megélhetés elvesztését, és egyenlőséget teremtsünk a világjárványokra való reagálás terén.
Egy új, világjárványokról szóló szerződés kidolgozására is vannak már javaslatok, amelynek célja a világjárványokra való felkészültség és reagálás architektúrájának erősítése. Ez a kérdéskör az Egészségügyi Világközgyűlés novemberben tartandó tematikus ülésén kerül majd megvitatásra.
Az európai régióban létrehoztam a „Monti bizottságot” – egy egészségügyért és fenntartható fejlődésért felelős páneurópai bizottságot –, hogy a világjárvány kontextusában újragondoljuk a szakpolitikai prioritásokat. Ez a korábbi államfőkből, tudósokból és közgazdászokból, egészségügyi és szociális intézmények vezetőiből, valamint az üzleti közösség és a pénzügyi intézmények régióbeli vezetőiből álló bizottság levonja majd a tanulságokat abból, hogy a különböző országok egészségügyi rendszerei hogyan reagáltak a Covid19-világjárványra, és ajánlásokat tesz az egészségügyi és szociális ellátórendszerek ellenálló képességének javítását célzó beruházásokra és reformokra.
Az EU hogyan támogatja a Covid19 elleni küzdelemre irányuló globális és regionális erőfeszítéseket?
Az EU az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyik legfontosabb partnere.
Az uniós csatlakozási folyamat a reform egyik kulcsfontosságú motorja, és arra ösztönzi a kormányokat, hogy előrelépést érjenek el számos jogalkotási és szakpolitikai területen. Az uniós beruházási csomagok az európai és nemzetközi pénzügyi intézmények által a Nyugat-Balkánon és a keleti partnerségekben – többek között az egészségügyi ágazatban – végrehajtott köz- és magánberuházások növelésének fő mozgatórugói lesznek. Nagyra értékeljük a nem uniós tagállamokban a WHO Európai Regionális Irodája (WHO/Europe) számára nyújtott finanszírozás és közös fellépések révén megvalósuló uniós egészségügyi beruházásokat is.
A jelenlegi pandémiás/pandémiát követő időszakban a WHO/Europe azon dolgozik, hogy szövetségeket építsen, és közös ENSZ/EU-stratégiákat dolgozzon ki azzal a céllal, hogy előmozdítsa az uniós csatlakozási folyamatot a nyugat-balkáni alrégióban, valamint erősítse a demokratikus és gazdasági teret az EU szomszédságpolitikájában részt vevő országokban.
A WHO/Europe arra törekszik, hogy az egészségügy területén szerzett vezető pozícióját stratégiai partnerségek és együttműködések aktív összehangolására, támogatására és felgyorsítására használja az európai alrégiókban, mivel előbbiek kulcsfontosságú elemei annak az előrehaladásnak, amely az egészségügy területén történik a 2020 és 2025 közötti időszakra szóló európai munkaprogram végrehajtása és a 2030-as fenntartható fejlődési célok teljesítése terén.
Elrejtés