EGSZB info

2021. július 1-jén Szlovénia átvette az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Olyan időszakban lát munkához, amikor Európa arra keresi a választ, hogy miként lábaljon ki a Covid19-világjárványból, fordítsa javára az újjáépítést és váljon erősebbé.

2004. évi uniós csatlakozása óta Szlovénia másodszor látja el az elnökségi teendőket, ezúttal az „Együtt. Ellenállóképes. Európa.” jelmondat jegyében, ezzel a három szóval szimbolizálva főbb prioritásait. A szlovén elnökség szavaival élve: „Az EU ellenálló képességét csak úgy erősíthetjük meg, ha együttműködünk, támogatjuk egymást, és a szolidaritás szellemében cselekszünk az európai polgárok javára.”

A szlovén elnökség programja négy prioritásra összpontosít, melyek a következők:

• az EU különféle típusú – pl. a Covid19-világjárványhoz hasonló – válságokkal szembeni ellenálló képességének megerősítése, és az előző német és portugál elnökség munkájának folytatása az EU kiberrezilienciájának megerősítése érdekében,
• a világjárvány utáni gazdasági és társadalmi helyreállítás irányítása, és ezzel párhuzamosan a technológiailag fejlettebb és környezetbarátabb gazdasági modellekre való átállás megkönnyítése,
• az Európa jövőjéről szóló konferencia népszerűsítése. A konferencia témakörére épül a Bledi Stratégiai Fórum is, amely szeptember elején várhatóan igen nagy számban fogadja a résztvevőket különböző európai intézményektől,
• az európai életmódnak és ezen belül a jogállamiság tiszteletének biztosítása és megerősítése.

Ezeknek a prioritásoknak a jegyében Szlovénia hiteles és biztonságos Európai Unióra törekszik majd, amely képes gondoskodni a biztonságról és stabilitásról szomszédságunkban. Kiemelt figyelmet fordít a Nyugat-Balkánra és az EU bővítési folyamatának hiteles folytatására. 2021 októberében Szlovénia a tervek szerint otthont ad az informális EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozónak. Az EGSZB nyugat-balkáni civil társadalmi fóruma, amely szeptember végén kerül megrendezésre, a szervezett civil társadalom konkrét ajánlásaival járul majd hozzá a csúcstalálkozó munkájához.

A szervezett civil társadalom nézeteinek megismertetéséről az EGSZB öt feltáró vélemény segítségével gondoskodik, melyek a szlovén elnökség felkérésére készülnek különböző témákban, a felnőttoktatástól kezdve egészen a méltányos élelmiszerláncokig. A következő feltáró véleményekről van szó:

1. Felnőttoktatás;
2. A fenntartható és minőségi munka legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után;
3. A digitalizáció által kínált gazdasági és társadalmi lehetőségek kiaknázása és a gazdaság, különösen a kkv-k digitális átállásának javítása, különös tekintettel az ember- és adatközpontú mesterséges intelligenciára;
4. A mindenki számára elérhető digitalizáció inkluzivitásának, biztonságának és megbízhatóságának javítása;
5. Méltányos élelmiszerláncok kialakítása.

Az EGSZB érdeklődéssel várja, hogy együttműködhessen a szlovén kormánnyal különböző közös kezdeményezések és rendezvények kapcsán, és az európai szervezett civil társadalom kiterjedt hálózatán keresztül támogathassa a szlovén elnökséget. Bizottságunk nagy örömmel fogadta a meghívást az Európa jövőjéről szóló konferencia Szlovéniában tervezett kerekasztal-megbeszéléseire és a Bledi Stratégiai Fórumra.

Bővebb tájékoztatás a szlovén elnökségről a következő honlapon található:

https://slovenian-presidency.consilium.europa.eu/hu/ (st)

Christa Schweng, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke kérdésekre történő élő válaszadással indította el az EGSZB-nek az Európa jövőjéről szóló konferenciához (CoFoE) kapcsolódó hivatalos tevékenységeit. A #CoFoE – Az európai projekt ismét a polgárok kezében című rendezvény a civil társadalomnak a konferenciával kapcsolatos nézeteit és elvárásait vázolta. A rendezvényen kiemelték továbbá annak fontosságát, hogy a brüsszeli „buborékon” kívüli embereket is bevonják a folyamatba és ötletbörzét is tartottak a közelgő polgári konzultációk előkészítésére.

Christa Schweng, az EGSZB elnöke elmondta, hogy az intézmény a megfelelő reprezentativitás biztosítása érdekében tájékoztató tevékenységeket folytat majd valamennyi tagállamban: „Bevonjuk a munkaadókat, a munkavállalókat és a teljes szervezett civil társadalmat, és továbbítjuk nézeteiket az Európa jövőjéről szóló konferenciához.” Utalt emellett arra a nemrég elfogadott EGSZB-állásfoglalásra, amely új narratívát javasolt Európa számára.

Dubravka Šuica, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette, hogy „az Európai Unióban megváltozott a politika. A mostani konferencia keretében történik meg először, hogy a polgárok kerülnek az Európai Unió politikai döntéshozatalának középpontjába. A konferencia révén a polgárok és a civil társadalom együtt gyakorolhatnak befolyást arra, hogy milyen legyen a jövőbeli Európai Uniójuk.”

Eva Maydell európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy „a mi feladatunk annak elérése, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciának értelme legyen a polgárok számára”.

Az EGSZB új európai narratívával kapcsolatos munkáját a bizottságot alkotó három csoport elnökei – Stefano Mallia (Munkaadók), Oliver Röpke (Munkavállalók) és Séamus Boland (Sokféleség Európája) – irányították.

Cillian Lohan, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke a vita zárszavaként elmondta, hogy az EGSZB-nek az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatos konzultációi Európa minden sarkába eljutnak majd, és a lehető legszélesebb körűek lesznek.

A konferencia záró megállapításai a tervek szerint 2022 tavaszára születnek meg, ezt követően pedig az uniós intézmények reagálnak majd arra, amit az európaiak elmondtak.

Figyelje a #CoFoE – Az európai projekt ismét a polgárok kezében nyitórendezvényt az EGSZB Twitter-fiókjában: @EU_EESC vagy a Facebookon. (ks)

Az EGSZB júniusi plenáris ülésén Frans Timmermans olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek védelmet nyújtanak a legkiszolgáltatottabbak számára a szén-dioxid-árazás fűtő- és üzemanyagokra való esetleges kiterjesztése ellen, és meghallgatta az EGSZB arra irányuló javaslatait, hogy szociális párbeszéd révén javítsák a zöld átállással kapcsolatos vállalati döntéshozatalt.

Christa Schweng, az EGSZB elnöke Frans Timmermanst, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökét üdvözölve a következőket mondta: „A zöld megállapodás az EU ambiciózus növekedési stratégiája, melynek célja a gazdaság fellendítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése, de eközben a szociális, munkaügyi, egészségügyi dimenziókat és az egyenlőséget is erősíteni kell, hogy egyetlen embert, közösséget, munkavállalót, ágazatot vagy régiót se hagyjunk lemaradni.”

Frans Timmermans kijelentette, hogy a zöld átállás szociális dimenziója kiemelten fontos az Európai Bizottság számára, mivel a világjárvány hatalmasra nagyította a szociális különbségeket. A biztos ezután ismertette a várhatóan július 14-én közzéteendő „Irány az 55%!” intézkedéscsomag fő elemeit.

Úgy vélte, a csomag új javaslataiba „szilárdan beépítették a szociális méltányosságot”, a következők révén:

• az éghajlat-politikai fellépés terheinek méltányos megosztása az ipar, a kormányok és az egyének között, valamint
• egy szociális mechanizmus bevezetése az olyan intézkedések legkiszolgáltatottabbakra gyakorolt hatásának enyhítésére, mint például a kibocsátáskereskedelem fűtő- és üzemanyagokra való lehetséges kiterjesztése.

„Védelmet kell nyújtanunk a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartások számára a fűtőanyagok és az üzemanyagok lehetséges áremelkedése ellen, különösen azokban a régiókban, ahol a »tiszta« alternatívák nem érhetők el olyan könnyen” – jelentette ki Frans Timmermans. „Ha tehát ezekre az anyagokra is bevezetnénk a kibocsátáskereskedelmet, az azt jelentené, hogy a szociális méltányosság iránti elkötelezettségünk terén is tennünk kell egy lépést előre. Minden olyan javaslatot, amely a kibocsátáskereskedelemnek ezekben az új szektorokban való bevezetésére vonatkozik, egy, a szociális hatásokat kezelő javaslatnak is kísérnie kell.”

A vita keretében Frans Timmermans meghallgatta az EGSZB elképzelését arról, hogy miként lehetne egy, a zöld megállapodás szerves részét alkotó társadalmi megállapodást kialakítani. A Norbert Kluge előadó által a Nincs zöld megállapodás társadalmi megállapodás nélkül című véleményben ismertetett javaslatok elsősorban a vállalati döntéshozatalban való hangsúlyosabb munkavállalói részvétellel és a vállalati társadalmi felelősségvállalással foglalkoznak.

„Úgy gondoljuk, hogy ha a munkavállalók véleményét is meghallgatják, az javíthatja azoknak a gazdasági döntéseknek a minőségét, amelyeket a vállalatok a zöld modellre való átállás során hoznak meg” – jelentette ki Norbert Kluge.

„A munkavállalók tájékoztatása, megkérdezése és vezetőtestületi szintű részvétele jellemzően támogatja a hosszabb távú szemléletet, és javítja a döntéshozatal minőségét a gazdasági reformprogramokban” – fűzte hozzá.

Ugyanakkor az EGSZB hangsúlyozza, hogy az új zöld megállapodás lényeges részét képező társadalmi megállapodás nem csak a munkához kapcsolódik. Egyaránt érinti a jövedelmeket, a szociális biztonságot és a mindazok számára nyújtott adótámogatást, akiknek szükségük van rá, beleértve azokat is, akik egyáltalán nem jutnak munkához. (dm)

Az EU közeljövőre vonatkozó egyik legfontosabb prioritásának kell tekinteni, hogy az európai gazdaságot újra megfelelő pályára állítsuk, megvalósítva a fenntartható átmenetet és jólétet teremtve az európai polgárok és vállalkozások számára. Ez a fő üzenete annak az állásfoglalásnak, amely az Európai Bizottság 2022. évi munkaprogramjához való EGSZB-s hozzájárulásról szól, és amelyet az intézmény júniusi plenáris ülésén fogadtak el.

Helyreállítás és újjáépítés – ez a két legfontosabb kulcsszó a világjárvány utáni időszakra, fejti ki állásfoglalásában az EGSZB. A gazdasági és szociális válság leküzdéséhez és Európa jövőbeli sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának megerősítéséhez beruházásokra és reformokra egyaránt szükség lesz, és ezeknek inkluzív és fenntartható növekedésre, a tisztességes munkára és a társadalmi igazságosságra kell épülniük.

A fő pillérek a következők kell hogy legyenek:

• az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása;
• a fenntartható fejlődési célok elérése;
• körforgásos gazdaság létrehozása és a klímasemlegesség 2050-ig való elérése; valamint
• a jó kormányzás és a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása.

Az állásfoglalás elfogadását kommentálva Christa Schweng, az EGSZB elnöke a következőket mondta: „Bízom abban, hogy az EGSZB ajánlásai, amelyeket még kellő időben bocsátottunk ki, értékes hozzájárulást jelentenek majd az Európai Bizottság következő munkaprogramjához. Az EGSZB továbbra is teljes mértékben, elkötelezetten támogatja az Európai Bizottság hat fő célját, és törekszik arra, hogy e célok megvalósítása érdekében a szerepkörének megfelelően előmozdítsa a civil társadalmon belüli, illetve az európai intézményekkel folytatott párbeszédet”.

Christa Schweng hozzáfűzte, hogy az, hogy a civil társadalmi szervezeteken keresztül valamennyi polgár részt vesz a folyamatban, valódi demokratikus alapokra helyezi a helyreállítást és Európa jövőjének újraformálását. „Számítok arra, hogy az Európai Bizottság a következő évi prioritások meghatározásakor figyelembe veszi az európai szervezett civil társadalom javaslatait” – jelentette ki.

A rák várhatóan vezető halálokká válik az EU-ban, így nagyon időszerű az európai rákellenes terv. Az EGSZB üdvözli is a tervet, amely mérföldkövet jelent a rák elleni küzdelemben. Mivel azonban továbbra is számos formában jelentkezik a regionális és társadalmi egyenlőtlenség, bőven van még mit javítani.

Az EGSZB határozottan támogatja ezt a 4 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező európai bizottsági rákellenes tervet, amely 1990 óta az első olyan stratégiai dokumentumnak tekinthető, amely ennek a betegségnek a legyőzésére irányul.

„Az EU-nak egyfajta új onkológiai Marshall-tervre van szüksége, ez a terv pedig a helyes irányba tett lépésnek számít. Nem szabad elszalasztanunk ezt a lehetőséget” – hangsúlyozta Małgorzata Anna Bogusz, az európai rákellenes tervről szóló EGSZB-vélemény előadója.

„A terv megfelel a vele kapcsolatos elvárásoknak, hiszen a rákellenes küzdelem számos fontos elemével foglalkozik” – fogalmazott Milena Angelova, a vélemény társelőadója.

A rákkal összefüggésbe hozható halálozás és a megbetegedés kockázata nemcsak a rák típusával, hanem azzal is összefügg, hogy hol él a beteg és milyen a szociális helyzete. Figyelmet kell szentelni a regionális infrastrukturális különbségeknek, illetve a foglalkoztatásból eredő és a nemi alapú szociális különbségeknek is.

Az EGSZB arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legyenek proaktívak, és hangsúlyozza, hogy hatékony módon meg kell előzni a foglalkozási eredetű rák különböző formáinak kialakulását. Ennek jegyében szorgalmazza, hogy végezzenek további kutatásokat a rákkeltő anyagokkal, a mutagénekkel és az endokrin károsító anyagokkal szembeni kitettség témájában, valamint a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések okairól, különösen a nők esetében.

Végül, de nem utolsósorban a vélemény kiemeli, hogy a figyelemfelkeltés és az egészséges életmódot népszerűsítő kampányok kapcsán rendkívül fontos szerep hárul a szociális partnerekre és a civil társadalmi szervezetekre. (at)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy együttműködik az Európai Bizottsággal és más uniós intézményekkel az EU alapvető értékeinek, nevezetesen a jogállamiságnak, az alapvető jogoknak és a demokráciának a védelme és megvalósítása érdekében.

A június 10-i plenáris ülésén Didier Reynders jogérvényesülésért felelős európai biztossal az európai értékekről folytatott vitában az EGSZB a civil társadalmi szervezetek és a polgárok erőteljesebb demokratikus bevonását kérte uniós szinten azzal a céllal, hogy részvételüket a választásokon túl is kiterjesszék, és érdemi civil párbeszédet tegyenek lehetővé. Az EGSZB tagjai különös hangsúlyt helyeztek arra is, hogy a szociális és gazdasági jogokat alapvető jogokként ismerjék el az EU-ban.

A plenáris ülésen az EGSZB ismertette és elfogadta az európai demokráciára vonatkozó cselekvési tervről (EDAP) és az Alapjogi Charta végrehajtására irányuló új stratégiáról szóló véleményeit, amelyekben támogatását fejezte ki a demokratikus értékek és a polgárok jogainak védelmére irányuló közelmúltbeli európai bizottsági kezdeményezések iránt.

Christa Schweng, az EGSZB elnöke elmondta: „Az uniós értékek kapcsán mindenhol vannak kihívások: nem lehet őket magától értetődőnek tekinteni, még a régóta fennálló demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban sem. A civil társadalom sokat vár az EU-tól a választ illetően, és aktívan részt kíván venni az ezeknek az értékeknek a védelméről szóló nemzeti és európai vitákban.”

Didier Reynders így nyilatkozott: „Számos problémához a társadalom egészére kiterjedő megközelítésre és nemzetközi együttműködésre lesz szükség a kormányok, a civil társadalom, a kutatók és tényellenőrzők, a magánszektor, a média és a polgárok összehangolt erőfeszítése révén. Örömmel üdvözlöm az EGSZB-vel e téren folytatott gyümölcsöző együttműködést.”

A Chartára irányuló stratégiáról szóló véleményében az EGSZB intézkedéseket szorgalmaz a civil társadalmi szervezetek védelme és támogatása érdekében, köztük egy, a zaklatás azonosítására és bejelentésére szolgáló riasztási mechanizmus létrehozását. Kéri, hogy a szociális partnerek kapjanak nagyobb szerepet a Chartában rögzített jogok előmozdításában és végrehajtásában.

Az európai demokráciára vonatkozó cselekvési tervről szóló véleményében az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy egészítse ki a cselekvési tervet egy külön pillérrel a civil társadalom és a szociális partnerek bevonásáról, valamint a munkahelyi demokrácia előmozdításáról. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv nem foglalkozik azzal, hogy a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások fontos szerepet töltenek be az egyenlőtlenségek csökkentésében és abban, hogy az európaiakat a demokratikus eszmék elfogadására lehessen ösztönözni. (ll)

Az európai polgári kezdeményezés 10. napja kivételesen online és két nap alatt zajlott. Christa Schweng EGSZB-elnök, Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és Pedro Silva Pereira, az Európai Parlament alelnöke értékelte a részvételi demokrácia ezen egyedülálló eszközének helyzetét.

Bevezető megjegyzéseiben Christa Schweng hangsúlyozta, hogy minden részvételi folyamat egyik legfontosabb jellemzője az, hogy mennyire hatásos: „Ha a hatás elmarad, az kiábrándulást, elfordulást és frusztrációt válthat ki a polgárokból.” Hozzátette: „Az európai polgári kezdeményezés csak akkor válhat az EU-t a polgáraival összekapcsolni képes, erős eszközzé, ha fokozzuk a hatását.”

2012 óta eddig csak hat kezdeményezésnek sikerült elérnie a megkívánt aláírási küszöbszámot, és ezeknek a hatása is eléggé korlátozott volt és késve jelentkezett. Van azonban alap az optimizmusra, mert 2021-ben lépett hatályba az első két olyan jogszabály, amelyhez európai polgári kezdeményezés adta az inspirációt: az ivóvíz-irányelv, amely a „Right2Water” kezdeményezés alapján született, valamint az úgynevezett átláthatósági rendelet, amely a „Tiltsák be a glifozátot!” kezdeményezés nyomán jött létre.

Věra Jourová videóüzenetében felhívta a figyelmet az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2020 januárjában életbe lépett új rendelet által bevezetett változtatásokra és javításokra. Ezután kifejtette, hogy az európai polgári kezdeményezések valódi hatása nem csupán a jogszabályok utólagos nyomon követésében rejlik: „Még azoknak a kezdeményezéseknek is sokirányú hatása lehet, amelyek nem jutnak el a hivatalos eljárás végső lépéseiig” – mondta. „Abban a pillanatban, amikor a polgárok elindítanak egy európai polgári kezdeményezést, kiviszik a közösségi térbe azt a problémát, amely fontos nekik. Ez pedig figyelmet kelt és hatásokat generál.”

Silva Pereira elmondta, hogy az Európai Parlamentben még mindig folyik a vita arról, hogy miként lehetne jobban felhívni a figyelmet az európai polgári kezdeményezés lehetőségére, és hogyan lehetne a működésmódján javítani: „Fontos biztosítani, hogy ha egy kezdeményezésnek sikerül a végső szakaszig eljutnia, akkor azt komolyan számításba vegyék, és megfelelően foglalkozzanak vele” – tette hozzá. (na)

Az EU teljes GDP-jének mintegy 14%-át (vagy 2 billió EUR-t) kitevő éves kiadással a kormányok Európa legnagyobb fogyasztói. Kiadásaik főként a szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközök vállalatoktól történő beszerzésére irányuló közbeszerzési pályázatokból származnak.

Jelentős előrehaladás történt az EU-ban az elmúlt néhány évben abban a tekintetben, hogy a közigazgatási szerveket fenntarthatóbb fogyasztási mintákra ösztönözzék, hogy a rövid távú szükségleteken túllépve az egyes beszerzések hosszú távú hatásaira összpontosítsanak.

Az Európai Bizottság 2017 óta iránymutatásokat bocsát ki zöld közbeszerzési kritériumok formájában, és ezekben fokozatosan a körforgásos gazdaságból származó elemeket vezet be, hogy zárva tartsa az energia- és anyagkörforgást az ellátási láncokban, és egyidejűleg csökkentse a hulladékképződés negatív környezeti hatásait.

Azonban ezek az intézkedések eddig csak korlátozott hatással bírtak, mivel a kritériumoknak való megfelelés önkéntes alapú. Az EGSZB úgy véli, hogy itt az idő kötelező zöld beszerzési minimumkövetelmények bevezetésére, hogy a körforgásos gazdaság közbeszerzési irányelvek és ágazatspecifikus jogszabályok révén erős lendületet kapjon.

A körforgásos közbeszerzés lehetővé teszi majd a közigazgatások számára, hogy a közbeszerzéskor ne csak a legalacsonyabb ár kritériumát vegyék figyelembe.

„A közbeszerzés gyakran vitatott terület, mivel a projektek kiválasztási kritériumai sokszor igen egyoldalúak, figyelmen kívül hagyva az életciklus hatását vagy egy adott projekt eredményeit” – fejti ki Ferre Wyckmans, a vélemény előadója. „El kell vetni azt az elképzelést, hogy a legalacsonyabb ár legyen az egyetlen odaítélési kritérium, mégpedig a «gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat» elvének javára, amely magában foglalja az innovációt, a termékek és szolgáltatások minőségét, a fenntarthatóságot és a társadalmi hatást.”

Az Európai Bizottság már kidolgozott egy sor életciklusköltség-elemzési sablont, amelyek szabadon hozzáférhetők a közbeszerző szervek számára a termékek és áruk ellenőrzéséhez. Ezek az eszközök lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy figyelembe vegyék a termék, a munka vagy a szolgáltatás életciklus-költségeit a vásárlástól kezdve az üzemeltetésen és a karbantartáson át az életciklus végéig. Az EGSZB szerint e sablonokat most aktualizálni kell, hogy figyelembe vegyék a szén-dioxid-kibocsátás költségét is.

Az EGSZB továbbá alapvető fontosságúnak tartja, hogy kkv-k is ajánlatot tehessenek a körforgásos közbeszerzési szerződésekre, és megkapják az összes szükséges támogatást. E vállalkozások hatalmas lehetőségeket rejtenek magukban, de az eljárás összetettsége miatt fennáll a veszélye annak, hogy háttérbe szorulnak. Csak akkor járulhatnak hozzá a helyi és emberközpontú pályázati felhívásokhoz, ha biztosítják számukra a szükséges támogatást. (dm)

Az EGSZB üdvözli a bérek kötelező átláthatóságára irányuló európai bizottsági kezdeményezést, de úgy véli, hogy a javasolt irányelvet számos területen meg kell erősíteni, és további intézkedéseket kell hozni a nemek közötti bérszakadék kiváltó okainak kezelése érdekében.

Június 9-én elfogadott véleményében az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság irányelvjavaslatot terjesztett elő olyan kötelező intézkedésekre, amelyek a bérek átláthatóságát hivatottak biztosítani. Ez ugyanis elősegíti majd, hogy a munkavállalók érvényesíthessék az egyenlő díjazáshoz való jogukat azokban az esetekben, amikor bérdiszkrimináció áldozatai lettek.

Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a javasolt irányelvet számos területen meg kell erősíteni, ideértve a munka értékének meghatározásához használt kritériumokat, egyes átláthatósági intézkedések alkalmazási körét, valamint a szociális partnerek és a kollektív tárgyalások szerepét.

Egyenlő díjazás és egyenlő értékű munka

Az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve azokra a „munkavállalói kategóriákra” vonatkozik, amelyeket az Európai Bizottság javaslata alapján a munkáltató határoz meg. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy olyan mechanizmusok működjenek, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók kategóriái nemi szempontból semleges módon kerüljenek meghatározásra – méghozzá az egyes tagállamok jogszabályainak és gyakorlatának megfelelően a szakszervezetek és a munkavállalók képviselőinek bevonásával.

A nemek közötti bérszakadék hátterében álló strukturális problémák kezelésére irányuló további intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a megfelelő és hozzáférhető gyermekgondozási szolgáltatások garantálását, figyelemfelkeltő kezdeményezéseket, a nők jobb képviseletének biztosítását a döntéshozói pozíciókban, valamint a nők foglalkoztatását gátló előnytelen adózási tényezők felszámolását. A témával kapcsolatos tájékoztatás ezen a weboldalon érhető el. (na)

Az EU-nak ambiciózus gazdasági célokat kell kitűznie az euró megerősítése érdekében. Ez még fontosabbá vált, tekintettel a világgazdaság változásának ütemére és az EU jelenlegi helyzetére az innováció, a versenyképesség és a beruházásbarát szabályozási környezet előmozdítása terén.

A 2021. júniusi plenáris ülésen elfogadott véleményében az EGSZB üdvözölte az Európai Bizottság „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” című közleményét. Mivel a világjárványt követő átalakulás jelentős változást idéz elő a gazdasági erő globális egyensúlyában, az EU-nak gyorsan kell cselekednie Európa gazdasági rezilienciájának növelése érdekében. Az EGSZB egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni az euró mint Európa globális helyzetét javító kulcsfontosságú eszköz nemzetközi szerepét.

Az EGSZB-vélemény előadója Tomasz Wróblewski (I. Csoport, Munkaadók csoportja) volt, aki úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak többet kellene foglalkoznia az euró gyengülő nemzetközi szerepének okaival. „Az euró globális helyzete gyengül, de nem olyan gyorsan, mint a dolláré” – mondta. „Ez nem változtat azon, hogy az euró helyzetét különböző dolgok befolyásolják. Először is, a pénzügyi szolgáltatások integrált, közös piacának hiánya. A bankunió és a tőkepiaci unió kiépítésének befejezése nélkül nehéz lesz a dollárral versenyeznünk.”

Az EGSZB emellett azt javasolja, hogy fordítsunk több figyelmet Kína gyorsan növekvő gazdaságára, és olyan cselekvési terv elkészítését kéri, amely figyelembe veszi ezt. A kínai renminbi jüan szerepe növekszik a nemzetközi kereskedelemben és a klíringben. Kína intenzíven dolgozik a digitális valután is, és e tekintetben maga mögött hagyja a világ legnagyobb részét. Az EU-nak gyorsan kell reagálnia, és az EGSZB támogatja a digitális euró létrehozására irányuló javaslatot. „E területen – mutat rá Tomasz Wróblewski – Európa vonzóbb megoldásokat kínálhat, tekintettel a személyes adatok és a felhasználók magánéletének védelme iránti elkötelezettségünkre.” (na)

A szervezett civil társadalom bevonása messze nem kielégítő a legtöbb uniós országban, figyelmeztetett az EGSZB az európai szemeszterrel foglalkozó csoportjának május 31-én, távülésként megrendezett éves konferenciáján.

A reziliens Európa megteremtése – A civil társadalom és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek című konferencián az uniós intézmények, a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok, agytrösztök és uniós civil társadalmi szervezetek elismert képviselői szólaltak fel. A konferencia három témát járt körül: a szervezett civil társadalom bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe, a zöld, digitális és fenntartható európai gazdaság felé való igazságos átmenet, valamint a szociális jogok európai pillérének végrehajtása.

Christa Schweng, az EGSZB elnöke nyitotta meg a vitát, hangsúlyozva azt a kihívást, hogy a válságból új lehetőségeket tudjunk kovácsolni. Az egyik konkrét kihívás a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben rejlő lehetőségek sikeres kiaknázása: „A legtöbb tagállam nem folytatott megfelelő konzultációt a szervezett civil társadalommal, vagy túl későn kerített erre sort” – jegyezte meg Christa Schweng. „Ennek következtében most számos különböző nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv készült el, amelyek minősége és módszertana jelentősen eltér egymástól, és valóban feltehetjük a kérdést, hogy ezek a tervek ténylegesen megfelelnek-e a helyi igényeknek.”

Tiziano Treu, az Olasz Gazdasági és Munkaügyi Nemzeti Tanács (CNEL) elnöke elmondta, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia szerepe az, hogy felvázolja az európai kormányzás új, egyszerűbbé és hatékonyabbá tett formáját, amely megfelelő szabályokat tartalmaz a szervezett civil társadalom bevonásának biztosításához.

Luca Jahier, az „Európai szemeszter” csoport alelnöke így nyilatkozott: „Egy erősebb polgári pillér, amely magában foglalja a szervezett civil társadalmat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, a nemzeti parlamentekkel szövetkezve, döntő fontosságú lesz a reformfolyamatok és a beruházások megfelelő nyomonkövetésének biztosításához és a legitim érdekelt felek szükséges bevonásának megvalósításához.” (na)

Az ENSZ élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos 2021-es csúcstalálkozójára készülve az EGSZB online meghallgatást tartott május 28-án, hogy feltárja az európai élelmiszerrendszerek gyenge pontjait és kiegyensúlyozatlanságait, és megvizsgálja, hogy miként lehetne méltányosabb és igazságosabb ellátási láncokat kialakítani. Az ENSZ, az Európai Bizottság és az Európai Parlament magas rangú felszólalói elmondták, hogy szerintük milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerekre való átállás során meg lehessen erősíteni a méltányosságon és a jogokon alapuló megközelítést.

A Covid19-járvány ráébresztette a világot arra, hogy változásokra van szükség. Bár a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari rendszerekben dolgozók a Covid19- járvány idején a frontvonalban működtek és folyamatosan biztosították minden európai számára az élelmiszerellátást, „a válság rávilágított arra, hogy egyáltalán nem magától értetődő az, hogy a termelőtől a fogyasztóig biztosított az élelmiszerellátás” – mondta Andreas Thurner, a fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó EGSZB-s tanulmányozócsoport elnöke.

Az EGSZB az évek során több javaslatot is kidolgozott, illetve jó néhány elképzelést felvázolt. Ezeket az alábbi öt témakörhöz csoportosított ajánlások formájában lehet összefoglalni, melyek értékes hozzájárulást jelenthetnek az élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos ENSZ-csúcstalálkozóhoz:

I. Átfogó és integrált élelmiszerpolitikák előmozdítása

II. Egészségesebb és fenntarthatóbb étrendek népszerűsítése

III. Tisztességes árak szavatolása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok betiltása

IV. A rövid élelmiszerellátási láncokban rejlő lehetőségek kiaknázása és az agroökológia

V. A civil társadalom strukturált bevonása és részvétele

Az EGSZB támogatja a közlekedés környezetbarátabbá tételét, de hangsúlyozza, hogy az energetikai átállásnak méltányosnak kell lennie, és életképes és reális alternatívákat kell kínálnia, figyelembe véve Európa minden részének, többek között a vidéki térségeknek az egyedi gazdasági és társadalmi sajátosságait és igényeit.

Ez a fő üzenete az EGSZB júniusi plenáris ülésén elfogadott, Pierre Jean Coulon és Lidija Pavić-Rogošić által kidolgozott véleménynek. A közlekedésről szóló 2011-es fehér könyv meg kívánja törni a közlekedési rendszer olajfüggőségét anélkül, hogy ez a hatékonyság kárára válna vagy akadályozná a mobilitást. Az EGSZB a fehér könyvről szóló értékelésében határozottan állást foglalt.

A közlekedési módok korlátozása szóba sem jöhet: nem modális váltásra, hanem komodalitásra kell törekedni. Emellett az ökológiai átállásnak társadalmilag igazságosnak kell lennie, és meg kell őriznie az európai közlekedés versenyképességét, az egységes piac részét képező európai közlekedési térség teljes körű megvalósítása mellett. Márpedig jó volna, ha ez nem szenvedne késedelmet.

„A mobilitás korlátozása szóba sem jöhet. Minden olyan intézkedést támogatunk, amelynek célja a közlekedés energiahatékonyságának növelése és a kibocsátások csökkentése” – szögezte le Pierre Jean Coulon. „Európának jelenleg ellenszélben kell haladnia, emiatt azonban nem szabad letérnie az útról, amelyet a különféle európai kezdeményezések keretében meghatározott társadalmi és környezetvédelmi célok kijelöltek.”

Az EGSZB emellett nyílt, folyamatos és átlátható eszmecserét szorgalmaz a fehér könyv végrehajtásával kapcsolatban. „Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy – többek között egy részvételen alapuló párbeszéd keretében – el kell nyerni a civil társadalom és az érdekeltek támogatását” – tette hozzá Lidija Pavić-Rogošić. „A stratégiai célok megfelelő ismerete és széles körű elfogadása rendkívül hasznos lesz ahhoz, hogy eredményeket érjünk el.” (mp)

Június 17-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) élénk vitát folytatva vizsgálta meg a szervezett civil társadalom azt követően kifejtett nézeteit, hogy az Európai Bizottság közzétette az új ipari stratégia naprakésszé tételét. A vita – az EGSZB szekciói által indítandó, a témának szentelt közös tevékenységek első rendezvénye – során megkérdőjelezték, hogy az aktualizált stratégia elegendő elemet tartalmaz-e az uniós ipar rezilienciájának és stratégiai autonómiájának növelésére. 

Az Európai Bizottság 2021. május 5-én aktualizálta az uniós iparstratégiát annak biztosítása érdekében, hogy az ipari törekvések teljes mértékben figyelembe vegyék a Covid19-válság nyomán kialakult új körülményeket, és segítsék a fenntarthatóbb, digitális, reziliens és világszinten versenyképes gazdaságra való átállást.

A vitán elnöklő Pietro Francesco De Lotto, a CCMI elnöke kijelentette: „A Covid19-világjárvány számos, már korábban beindult folyamatot felgyorsított. A társadalomnak és az iparnak az elmúlt 16 hónapban példa nélküli sebességgel kellett átvennie a digitalizációs folyamatokat, és úttörő jellegű változásokat tapasztalhattunk először az ellátási láncok, majd az orvostechnikai eszközök, végül pedig az oltóanyagok kapcsán.”

A vita társelnöke az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (INT) szekció elnöke, Alain Coheur volt. Ő így vázolta fel a második munkaülés hátterét: „A válság olyan kérdéseket is felvetett, amelyek az iparstratégiáról szóló első, 2020. márciusi közleményben nem szerepeltek. Lehetőségnek kell tekintenünk ezt a válságot arra, hogy autonómiát biztosítsunk az európai térség számára az ipar terén.”

Az Európai Bizottság által használt, az EU függőségének mértékét mérő eszközöket Antony Whelan, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök digitális tanácsadója mutatta be. „Egy alulról építkező folyamat során azonosítottuk azon területeknek egy nagyon szűk körét, ahol az EU egészének függése aggasztó mértékű” – mondta el.

Az EGSZB egy hét szemináriumból álló vitasorozatot tart az iparstratégia tárgyában: ennek első része volt a június 17-én megrendezett találkozó. A tervek szerint a magas szintű záró vitára 2022 márciusában kerül sor. (ks)

Az EGSZB „Transzatlanti kapcsolatok” nyomonkövetési bizottsága néhány nappal az EU–USA magas szintű csúcstalálkozó előtt ülésezett, hogy megvitassa a civil társadalom érdeklődésére számot tartó kérdéseket, kiemelt helyen kezelve az éghajlatváltozást és a kereskedelmet.

„Az Atlanti-óceán mindkét partjáról minden területen biztató jelzések érkeznek” – jelentette ki Christian Moos, az EGSZB „Transzatlanti kapcsolatok” nyomonkövetési bizottságának elnöke.

David Livingston – John Kerry klímaügyi elnöki különmegbízott főtanácsadója – megerősítette, hogy a jelenlegi adminisztráció teljes mértékben elkötelezett a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítése és meghaladása mellett. „Elfogadhatatlan lenne, ha azok az országok, amelyek kulcsszerepet játszanak, anélkül hagynák elmúlni 2021-et, hogy jelentősen frissítenék nemzetileg meghatározott hozzájárulásaikat, amelyek a Párizsi Megállapodás központi elemét képezik”.

„Az egyesült államokbeli civil társadalom aktív részvételének köszönhetően, valamint az EU és más országok támogatásával az USA fenntartotta elkötelezettségét, annak ellenére, hogy az előző adminisztráció visszavonta kötelezettségvállalását” – emelte ki Elina Bardram, az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóságának (DG CLIMA) munkatársa.

Az Atlanti Tanács képviselője, Emilie Bel hangsúlyozta, hogy az európaiak készek egy pozitív kereskedelmi menetrend kidolgozására, amennyiben az kellően kiegyensúlyozott.

Marjorie Chorlins az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája képviseletében elmondta, hogy a transzatlanti politikai kapcsolatokban tapasztalható zavarok és a Covid19-járvány által kiváltott recesszió ellenére az Egyesült Államok és Európa továbbra is a legfontosabb piac maradt egymás számára. A 2021-es transzatlanti gazdaságról nemrégiben közzétett jelentés arról tanúskodott, hogy a két partner a globális fogyasztás és a globális GDP jelentős részét képviseli. 

Végül Tanja Buzek, az EGSZB „Nemzetközi kereskedelem” nyomonkövetési bizottságának elnöke hangsúlyozta a civil társadalom bevonásának fontosságát az átlátható kereskedelempolitika érdekében, valamint azt, hogy erős koalíciókat kell kialakítani a WTO megreformálásához. (at)

2021 második felében Szlovénia tölti be az EU Tanácsának elnökségét, immár második alkalommal. És ismét egy Európa számára kritikus pillanatban.

Az EU 2008-ban a pénzügyi válsággal szembesült, ma pedig a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági következményeivel küzd. Ezért nem meglepő, hogy az EU válsághelyzetekkel, különösen az egészségügyi válságokkal szembeni felkészültsége és ellenálló képessége – más stratégiai kihívások, például a kiberbiztonság mellett – a szlovén elnökség fő prioritásai közé tartozik. Emellett az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatos feladatok nagy részét is a szlovén elnökség alatt kell megoldani.

Az EGSZB nagy örömmel működik együtt a szlovén elnökséggel annál is inkább, mivel prioritásaink azonos irányba mutatnak: a helyreállítás, az igazságos éghajlatvédelmi és digitális átmenet, valamint a jogállamiság védelme az EGSZB tevékenységének is a középpontjában áll.

A kiadvány EN, FR, DE és SL nyelven érhető el az EGSZB honlapján. Nyomtatott formában a következő címen rendelhető: vipcese@eesc.europa.eu.

Az EGSZB Munkaadók csoportjának cikke

A digitális piacokról, illetve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt tárgyaló két EGSZB-vélemény nemrégiben, a júniusi plenáris ülésen történt elfogadása nyomán a Munkaadók csoportja június 14-én webináriumot szervezett „A digitalizáció és az új típusú uniós gazdaság kihívásai” címmel.

A digitalizáció átformálja a társadalmakat és a gazdaságokat. A digitális szolgáltatások egyre inkább az európai gazdaság részévé válnak, és formálják Európa digitális jövőjét. Ezt a trendet pedig a Covid19-válság csak tovább gyorsította. Az Európai Bizottság különösen aktív volt különféle olyan kezdeményezések indítása terén, amelyek Európa digitális szuverenitásának előmozdítására irányultak a polgárai számára elérhető biztonságos, méltányos, nyitott és elszámoltatható online környezet biztosítása, valamint a digitális egységes piacban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása révén.

A digitalizáció folyamata azonban továbbra sem egyformán halad előre az EU különböző részein. Számos vidéki és távolabbi fekvésű közösség aktívan keres új lehetőségeket gazdasági növekedésének fellendítésére a digitális szolgáltatások terén, de a nem megfelelő infrastruktúra és a készségek hiánya miatt nehézségekkel kell szembenézniük.

A webinárium, amely az EGSZB-n belül működő Munkaadók csoportja portugál delegációjának támogatásával, a kérdést az egyik fő prioritásává emelő portugál elnökség keretében zajlott, az arról folyó vitához kívánt hozzájárulni – és ezáltal bekapcsolódni a jogalkotási folyamatba –, hogy miként lehetne a digitális piacokról, illetve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt „célravezetővé” tenni.

A felszólalók és a résztvevők elismerték, hogy a város és a vidék közötti digitális szakadékot át kell hidalni, oly módon, hogy az optikai kábeles és az 5G technológiát a városok mellett a vidéki térségekben is kiépítik, és síkra szálltak egy, a vidék digitalizációját célzó jogszabály mellett.

A digitális infrastruktúrát illetően az EU munkaadói a szakismereteket hiányolták. A digitális átállás csak akkor válhat valóra, ha valamennyi európai polgár rendelkezik egy alapvető digitális jártassággal, és ha elegendő képzett digitális munkaerő áll rendelkezésre. A munkaadók hangsúlyozták, hogy az EU-nak és a tagállamoknak egy valódi DIGITÁLIS Unió kiépítése érdekében teljes mértékben ki kell aknázniuk a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és az összes meglévő finanszírozási eszköz (Digitális Európa program, InvestEU, strukturális és kohéziós alapok) nyújtotta lehetőségeket.

A felszólalók arra is többször kitértek, hogy Európa vállalatai csak akkor lesznek képesek tovább növekedni az Európai Unióban, ha lépéseket teszünk a digitális piac további fragmentálódásának megelőzésére. A harmonizált jogszabályok segítik az európai vállalatokat abban, hogy ne kelljen 27 különböző jogrendszerrel foglalkozniuk és jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és egyenlő versenyfeltételeket élvezhessenek egy olyan piacon, ahol a versenyfeltételek mindenki – és különösen a digitális platformok nagy többségét alkalmazó kkv-k – számára méltányosak.

Az EU munkaadói a teljes körű digitális egységes piac mellett határozottan támogatták azt a fő célkitűzést is, hogy állítsuk helyre Európa digitális szuverenitását, de oly módon, hogy közben nyitottak maradjunk a szabadkereskedelemre és támogassuk a multilaterális rendszereket. E tekintetben üdvözölték a digitális szolgáltatásokról, illetve a digitális piacokról szóló jogszabályt, mint Európa arra az igényre adott válaszának az egyik elemét, hogy az európai értékekkel és normákkal összhangban egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre valamennyi online szolgáltatás számára.

Hangsúlyozták azonban, hogy ha az EU digitális téren valódi befolyással rendelkező geopolitikai tényezővé akar válni, akkor szabályozói hatáskörét és megerősített ipari és technológiai kapacitását egyaránt kiaknázva előbbre kell vinnie az európai digitalizációs modellt és formálnia kell a globális környezetet.

Ha többet szeretne megtudni a rendezvényről és az ajánlásokról, kérjük, kattintson ide. (dv)

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

Európában a nők átlagosan 14%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Néhány országban a helyzet lassan javul; másokban romlik. A bérszakadék általános megszüntetése a huszonkettedik századra várható az Európai Unióban, de az olyan országokban, mint például Franciaország, ez még további 1000 évet vehet igénybe.

A bérszakadéknak számos oka lehet: ágazati szegregáció (a nők túlreprezentáltak az alacsony bérű ágazatokban), a munka és a magánélet egyensúlya (a nők több időt töltenek otthon, nem fizetett munkával), az üvegplafon (a vezérigazgatók kevesebb, mint 10%-a nő) és egyszerűen a törvény ellenére megvalósuló diszkrimináció.

A nemek közötti bérszakadék leküzdése és a bérekkel kapcsolatos megkülönböztetés megszüntetése érdekében az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a bérek átláthatóságára vonatkozóan, melyben végrehajtási mechanizmusokat ír elő annak érdekében, hogy megerősítse az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bér elvének alkalmazását. A javaslat tartalmazza a bérek átláthatóságára vonatkozó kötelező szabályok alapelvét, amelynek javítania kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést is.

Míg a bérek átláthatósága korántsem az egyetlen eszköz a bérdiszkrimináció elleni küzdelemben, a nemi szempontból elfogult struktúrák feltárása egyértelműen kulcsfontosságú a bérezés terén fennálló különbségek kezelésében.

Az EGSZB véleményben javasolta az eredeti európai bizottsági javaslat javítását. Az irányelv megerősítését szorgalmazta annak garantálásával, hogy minden munkavállaló részesüljön ebből az előnyből, ne csak a nagyvállalatoknál dolgozók. Ezeknek az intézkedéseknek a sikere a szociális partnerek érdemi szerepvállalásától függ.

Az igazságosabb bérek biztosítása és a bérdiszkrimináció megszüntetése fontos célkitűzés valamennyi európai munkavállaló alapvető jogainak védelme szempontjából.

Elena-Alexandra CALISTRU, a Sokféleség Európája csoport tagjának cikke

Kevés olyan hely van a világon, ahol a média szabadságának és függetlenségének megőrzése olyan hosszú hagyományra tekint vissza, mint Európában. A digitális platformok megjelenése, az információkhoz való hozzáférés megakadályozására irányuló illiberális tendenciák, az oknyomozó újságírókat fenyegető növekvő veszélyek és a Covid19 okozta válság azonban különböző módon, de egyidejűleg gyakorol nyomást arra az ökoszisztémára, ami lehetővé teszi, hogy a kivételesen szabad média létezzen és betöltse demokratikus szerepét.

Az EGSZB nemrég fogadott el egy véleményt az Európai Bizottság „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című közleményéről. A véleményben különösen üdvözöltük annak elismerését, hogy erőteljes politikai válasz és pénzügyi támogatás nélkül a mögöttes tendenciák és a Covid19-válság együttesen alááshatnák Európa médiaágazatának rezilienciáját és demokratikus szerepét.