European Economic
and Social Committee
Az EGSZB új tanulmánya rávilágít a Covid19 alapvető jogokra és polgári mozgástérre gyakorolt hatásaira
Az EGSZB Sokféleség Európája csoportjának cikke
„A Covid19 alapvető jogokra és polgári mozgástérre gyakorolt hatásai” című új EGSZB-tanulmány, amely az EGSZB Sokféleség Európája csoportjának felkérésére készült, azt vizsgálja, hogy a Covid19-világjárvány mennyiben érintette a civil társadalmi szervezetek munkáját, és hogy az egyes tagállamokban hozott intézkedések hogyan hatottak ki a civil társadalmi szervezetek azon képességére, hogy gyakorolják alapvető jogaikat és szabadságaikat.
Filip Pazderski, a tanulmány fő szerzője szerint a legfontosabb eredmények és ajánlások a következők:
Legelőször is a világjárvány sokrétű és összetett hatást gyakorolt a civil társadalmi szervezetekre. Egyrészt a civil társadalmi szervezetek gyakran az elsők között szervezték át tevékenységeiket, így a közigazgatási szerveknél vagy a vállalkozásoknál gyorsabban reagáltak a helyi közösségek igényeire. Működésük online térbe való áthelyezése felgyorsította a digitalizációt. Mindez lehetővé tette a civil társadalmi szervezetek számára, hogy új célcsoportokat érjenek el, és növeljék tevékenységeik hatékonyságát és hatókörét. Könnyebbé vált a szövetségek kiépítése, a tapasztalatcsere elősegítése és a közös, nyilvános álláspontok kialakítása. Ennek eredményeképpen a civil társadalmi szervezetek társadalmi ismertsége megnőtt, az emberek most jobban tisztában vannak azok mindennapi tevékenységeivel.
Másrészt a civil társadalmi szervezeteket súlyosan érintette az elhúzódó egészségügyi válság. A legégetőbb hatás pénzügyi nehézségek formájában nyilvánult meg. Különösen a nagyvárosokon kívül működő és a digitálisan kirekesztettebb csoportokat összefogó kisebb szervezetek voltak kénytelenek felfüggeszteni munkájukat. Közülük sokan a mai napig sem kezdték újra működésüket. Az aktivistáknak mentális egészséggel kapcsolatos kihívásokkal, a távmunkához kapcsolódó fásultsággal és a jövővel kapcsolatos növekvő bizonytalansággal kellett megküzdeniük, amit a hosszan tartó társas elszigeteltség is súlyosbított. A munka és a magánélet egyensúlyának megőrzése gyakran nehéznek bizonyult a rendszertelen munkaidőben történő munkavégzés miatt.
A világjárvány napvilágra hozott vagy felerősített már meglévő problémákat. A civil társadalmi szervezetek működési képességét akadályozták a rendkívüli jogszabályok, mivel ez a jogrend csökkentette a kormányok átláthatóságát, akadályozta munkájuk felügyeletét, valamint korlátozta a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát. Ezekre a korlátozásokra és megszorításokra a világjárvány elleni küzdelem ürügyén került sor. A jogalkotásban csorbultak a civil párbeszédre vonatkozó normák. A civil társadalmi szervezeteket gyakran még csak be sem vonták a válság hatásait kezelő jogszabályokkal kapcsolatos konzultációkba.
E kihívások kezelése érdekében rugalmasabb és hozzáférhetőbb finanszírozást kell biztosítanunk a civil társadalmi szervezetek számára, gondoskodnunk kell érdemi részvételükről az uniós források nyomon követésében, el kell fogadnunk az ágazat szerepét hangsúlyozó uniós civil társadalmi stratégiát, folyamatosan nyomon kell követnünk és reagálnunk kell a civil szereplők elleni támadásokra, valamint strukturáltabb keretet kell biztosítanunk a nyílt, rendszeres és átlátható uniós civil párbeszédhez. Ezek nem új elképzelések, de a világjárvány új jelentéssel ruházta fel őket. Ráadásul a civil társadalmi szervezetek szerepe és nagyobb ismertsége segíthet abban, hogy ezeket az elképzeléseket végre átültessük a gyakorlatba.
A végleges tanulmány a márciusban rendezett civil társadalmi napon került bemutatásra. További információk itt találhatók.