Az EGSZB üdvözölte a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai bizottsági irányelvjavaslatot, amely nagyon is szükséges lépés afelé, hogy egyértelmű és jól meghatározott kritériumokat rögzítsünk a munkaügyi kapcsolatok osztályozására és arra vonatkozóan, hogy hogyan szabályozzák az algoritmusok használatát a platform-munkavállalók toborzása és alkalmazása során.

Az EGSZB kifejtette, hogy a platformalapú munkavégzés szabályozására indokolt volt kötelező érvényű jogi eszköz – vagyis irányelv – alkalmazása, mivel a különböző tagállamokban a munkafeltételek és jogszabályok igen széles skálája létezik, és ez gyakran a platform-munkavállalókkal szembeni rossz bánásmódhoz, illetve a nemzeti és uniós munkaügyi védelmi normák felhígulásához vezet. A véleményt az EGSZB márciusi plenáris ülésén fogadták el, 149 szavazattal 80 ellenében, 17 tartózkodás mellett.

A vélemény előadója, Cinzia del Rio elmondta: „EU-szerte egyértelmű példákat látunk a platform-munkavállalók hátrányos megkülönböztetésére és a velük szembeni egyenlőtlen bánásmódra. Az egyes tagállamokban rendkívül eltérő a helyzet – valóságos szabályozási dzsungelről van szó, amelyben utat kell vágnunk. A javasolt irányelv egy olyan, rugalmas szabályozási keretet kíván biztosítani, amelyet a nemzeti adottságokhoz lehet igazítani, és amely figyelembe veszi az emberek munkafeltételei közötti eltéréseket.”

Messze a legfontosabb kérdés a munkaügyi kapcsolat jogi besorolása és a valódi önálló vállalkozói tevékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése. Ehhez egyértelműen meg kell határozni a jogilag felelős munkáltatót mind az adók és a társadalombiztosítási járulékok megfelelő megfizetésének biztosítása, mind pedig a kollektív tárgyalások lehetővé tétele érdekében. Az EGSZB álláspontja szerint azonban az európai bizottsági javaslat szövege túl általános és homályos ebben a kérdésben és számos más kérdésben is – ilyen például a munkavállalók és a szakszervezeti képviselők tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga is.

„Ezek a jogi bizonytalanságok bizonyos körülmények között kedvezhetnek a be nem jelentett munkavégzési formák kialakulásának és elterjedésének, valamint az esetleg illegális alvállalkozói keretben dolgozó munkavállalók között kialakuló verseny és kizsákmányolás sajnálatos helyzeteinek” – jelentette ki az EGSZB. 

Az EGSZB Munkáltatók csoportja ellenvéleményt nyújtott be, amely a leadott szavazatok több mint 30%-át megkapta, így azt az elfogadott vélemény mellékleteként közzétettük. A Munkáltatók csoportja ellenezte, hogy irányelvet alkalmazzanak a platformalapú munkavégzés szabályozására, mivel attól tart, hogy egy ilyen kötelező erejű jogszabály egyfajta „univerzális megoldást” jelentene, ez pedig akadályt képezhet az uniós digitális platformok létrehozására és fejlesztésére irányuló innováció és beruházások előtt.

A munkavállaló, illetve a platformon munkát végző önálló vállalkozó jogi fogalmának uniós szintű meghatározásával sem értenek egyet, mivel az nem tudná figyelembe venni a különböző országokban használt eltérő modelleket, és nem tudna lépést tartani a munkaerőpiacok dinamikus fejlődésével. (ll)