Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak a megfelelő minimumjövedelemről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatát, mert az fontos része a szegénység elleni küzdelmet célzó erőfeszítéseknek. Az EU ugyanis az évtized végéig legalább 15 millióval akarja csökkenteni a szegénység által veszélyeztetett személyek számát.

A márciusi plenáris ülésszakon elfogadott véleményében az EGSZB különösen üdvözölte a reális és nem túlságosan korlátozó kritériumok végrehajtását, amelyek mindenki számára elérhetőbbé teszik a minimumjövedelmet olyan szinten, amely garantálja a méltósággal élhető életet, és senkit sem hagy hátra.

Ahhoz, hogy a minimumjövedelem-rendszerek elegendő forrást tudjanak biztosítani, követniük kell az inflációt, amely előreláthatólag további 6,5%-kal fog növekedni 2023-ban (a megélhetési költségek növekedésével összefüggésben, amit az étel- és energiaárak közelmúltbeli emelkedése okozott). Ennek érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy a tagállamok évente mérjék fel a minimumjövedelem szintjét az infláció mértékéhez viszonyítva.

Ezt a folyamatot a civil társadalmi szervezeteknek, a szociális partnereknek és a jóléti szervezeteknek nyomon kell követniük.

„A hatékony minimumjövedelem-rendszerek segíthetik az emberi jogok tiszteletben tartásának garantálását, a méltó életkörülmények biztosítását, továbbá azt, hogy az emberek aktívan vehessenek részt a társadalomban, és hogy hozzáférhessenek a minőségi munkahelyekhez” – mondta a vélemény előadója, Jason Deguara, hozzátéve, hogy az önfoglalkoztatóknak is teljes mértékben jogosultnak kell lenniük a minimumjövedelemre és más juttatásokra.

Paul Soete előadó elmondta: „A cél az, hogy 2030-ig legalább 15 millióval csökkenjen a szegénység kockázatának kitett emberek száma. Első pillantásra ez a célkitűzés talán nem tűnik nagyon ambiciózusnak, de a tagállamoknak nyújtott iránymutatás és a szilárd módszertan alapja minden bizonnyal fontos előrelépést jelent.”

A minimumjövedelem szintje és összetétele általában véve jelentősen eltér a jóléti államok között, és ez az EU-ban is így van. A minimumjövedelemben részesülők munkaerőpiaci helyzete tagállamonként nagyon különböző.

Jelenleg egyik ország sem biztosít megfelelő jövedelemtámogatást az aktív kereső nélküli családok számára a szegénység kockázatának elkerülése érdekében. A jogosultsági feltételek – például az alsó korhatár, a tartózkodási jogállás, a hajléktalanság vagy a család összetételével kapcsolatos kérdések – miatt a munkanélküliek mintegy 20%-a egyáltalán nem jogosult támogatásra.
Problémát jelent az is, hogy becslések szerint a jogosultak 30–50%-a nem veszi igénybe a minimumjövedelmet, nagy részük az adminisztratív terhek miatt. (ll)