EGSZB info

Március 23-án az EGSZB tagjai az Európai Bizottság alelnökével, Věra Jourovával vitatták meg, hogyan lehet a demokráciát és a demokratikus értékeket az Európai Unióban megerősíteni. Az EGSZB konkrét javaslatokat tartalmazó állásfoglalást is elfogadott a témában. A politikai döntéshozók, szakértők és civil társadalmi szervezetek egyetértettek abban, hogy az állampolgári ismeretek oktatása, a szociális partnerek jobb finanszírozása és a helyi dimenzió előtérbe helyezése kulcsfontosságú az európai demokrácia szempontjából.

„A 2024-es európai parlamenti választás a politikai akarat próbája lesz, és az ifjúsági szervezetek kulcsszerepet játszanak majd az első alkalommal választók és a fiatal szavazók mozgósításában” – mondta Christa Schweng, az EGSZB elnöke, majd hozzátette: „De nem csak a választásokra kell gondolnunk. Többet kell tennünk fiataljaink támogatásáért, újra kapcsolatba kell lépnünk velük a demokratikus folyamatban, és lehetővé kell tennünk számukra, hogy teljes jogú és aktív állampolgárokká válhassanak.”

Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke elismerte a civil társadalmi szervezetek meghatározó szerepét a demokrácia védelmében és előmozdításában, gyakran olyan területeken, ahol az állam kudarcot vallott. „A polgárok aktív részvétele nemcsak kívánatos, hanem feltétlenül szükséges is” – jelentette ki. „A demokrácia nyomás alatt áll, és sokkal többet kell tennünk a védelméért és a polgárok bizalmának visszaszerzéséért.”

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a civil társadalmi szervezeteknek – köztük az ifjúsági szervezeteknek, a szociális gazdaságnak és az önkéntes szektornak – jobb hozzáférést kell biztosítani a finanszírozáshoz, és be kell vonni őket a pénzeszközök felhasználásáról szóló döntésekbe. Abban is egyetértettek, hogy a transzverzális kompetenciák jelentik a részvételi és deliberatív demokrácia valódi gerincét.

A vitát követően az EGSZB Együtt a demokráciáért: a munkáltatók, a munkavállalók és a civil társadalom szervezetei egy demokratikus, fenntartható jövőért címmel állásfoglalást fogadott el, amely az idei civil társadalmi napok ajánlásain alapul. Az állásfoglalás célja a demokrácia megerősítése a nyilvánosság részvételének növelése és a részvételi demokrácia struktúráinak megerősítése révén. Emellett szorgalmazza az Európai Unióról szóló szerződés polgári részvételről szóló 11. cikkének hatékony végrehajtását, a civil társadalomra vonatkozó európai stratégiával és az egyesületek európai statútumával egyetemben. (tk)

Az EGSZB március 22-i plenáris ülésén Christa Schweng, az EGSZB elnöke és Kadri Simson energiaügyi biztos egyöntetűen úgy vélte, hogy egyre több beruházásra van szükség a megújuló energiaforrásokba ahhoz, hogy Európa számára zöldebb, biztonságosabb és megfizethetőbb jövőt biztosítsunk.

Christa Schweng megjegyezte, hogy az energiaárak rendkívüli emelkedése, az infláció és az alacsony gazdasági növekedés nagyon nehéz évet eredményezett a polgárok és a vállalkozások számára, és hozzátette, hogy „az EGSZB továbbra is kiemelt prioritásként kezeli a tiszta energiára való átállás megvalósítását Európában, a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítását, a megfizethető energiaárakat, valamint az energiaellátás biztosítását és diverzifikálását”.

Kadri Simson felvázolta az EU energiapolitikájának további útját: „Ha két szóval kellene válaszolnom, azt mondanám: „megújuló energia”, mert ez az Európai Bizottság energiapolitikájának legfőbb prioritása – a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseink előmozdítása és teljesítése”.

Az EU most először nem függ már az orosz energiától. A gázellátás diverzifikálásával, a kereslet csökkentésével, a hatékonyság növelésével és a megújuló energiaforrások fellendítésével az EU véget vetett az Oroszországtól való nagymértékű függőségének.

Az EU villamos energiájának 39%-a ma megújuló forrásokból származik. A 2022-es év rekordév volt: az EU több villamos energiát termelt szél- és napenergiából, mint gázból: 15 GW-tal nőtt a szélerőmű-kapacitás és 41 GW-tal a napenergia. (mp)

Az olasz munkaügyi miniszterrel március 22-én folytatott vita során az EGSZB támogatta az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy megerősítse a nemzeti esélyegyenlőségi szervek szerepét és függetlenségét annak érdekében, hogy felszámolják a hátrányos megkülönböztetést az uniós munkaerőpiacokon.

A két fél kijelentette, hogy egyetértenek a nemzeti esélyegyenlőségi szervek hatékonyságának növelését célzó szabványokról szóló európai bizottsági irányelvjavaslat célkitűzéseivel. A javaslatra azt követően került sor, hogy az egyenlőséggel kapcsolatos jelenlegi jogalkotási intézkedések nem tudták megfelelően érvényesíteni az egyenlőtlen bánásmódra és a megkülönböztetésre vonatkozó uniós jogot.

A vitát követő plenáris ülésszakon az EGSZB elfogadott egy véleményt „Az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepének és függetlenségének megerősítése” címmel. Ebben az EGSZB hangsúlyozta, hogy fontos megteremteni a megfelelő egyensúlyt a szubszidiaritás elve és azon kötelező érvényű normák között, amelyek a nemzeti szervek megerősítését és hatékonyabbá tételét célozzák. Ezt az álláspontot a vita során az olasz miniszter is megerősítette.

„A különböző csoportok munkaerőpiaci részvétele nem csupán méltányossági kérdés, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is fontos. Az EGSZB-t azonban továbbra is aggasztja, hogy a megkülönböztetés és az egyenlőtlenség elleni védelem még nem egységes az Unióban, és támogatja az ezek ellenőrzésére szolgáló erős mechanizmusokat, többek között a nemzeti esélyegyenlőségi szervek megerősítése révén” – mondta Christa Schweng, az EGSZB elnöke.

Marina Calderone miniszter elmondta, hogy kormánya egyetért az Európai Bizottság célkitűzésével, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fontos lenne biztosítani az összhangot a már létező nemzeti rendszerekkel és testületekkel, például az olaszországi egyenlőségi tanácsokkal, amelyek nemzeti és regionális szinten is biztosítják az egyenlőséget.

„Mai témánknak, a befogadásnak az európai szociális menetrend középpontjában kell maradnia, és ugyanolyan elsőbbséget kell élveznie, mint az EU gazdasági és pénzügyi irányításának reformjáról folyó vitának. Közismert, hogy még mindig mennyire nehéz biztosítani a tényleges esélyegyenlőséget a munkaerőpiacon. Egyes társadalmi csoportok még mindig hatalmas akadályokkal szembesülnek a munkaerőpiachoz és a szociális védelemhez való hozzáférés során” – mondta Marina Calderone.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség a foglalkoztatási ráták tekintetében uniós szinten még mindig több mint 10%. Az EU-ban nincs egyetlen olyan ország, ahol a nők rovására ne létezne ez a nemek közötti szakadék. A fiatal diplomások is nehezen találnak munkát. A fogyatékossággal élő személyek, valamint a legális migránsok és menekültek továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek, amikor munkát keresnek vagy próbálják állásukat megtartani. (ll)

Az EGSZB márciusi plenáris ülésszakán az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) elnöke szorgalmazta, hogy a civil társadalom kapjon fontos szerepet a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtásában.

Lachezara Stoeva nagykövet, az ENSZ ECOSOC elnöke leszögezte, hogy a civil társadalmi szereplők nélkülözhetetlen szövetségesek a fenntartható fejlődési célok végrehajtásában.

„Nagyra kell törnünk: a globális kihívások határozott globális válaszokat tesznek szükségessé” – mondta Christa Schweng EGSZB-elnök, majd hozzátette: „A fenntartható fejlődési célokkal foglalkozó szeptemberi csúcstalálkozón a civil társadalomnak helyet kell kapnia a tárgyalóasztalnál.”

Lachezara Stoeva ENSZ-nagykövet kifejtette: „Semmit sem tehetünk a civil társadalom nélkül. Az európai civil társadalom gyakran vezető szerepet játszik az előretekintő gondolkodásban. A több érdekelt felet is képviselő EGSZB képes arra, hogy előmozdítsa ezt az ügyet, és kiegyensúlyozottabbá, méltányosabbá és érzékenyebbé tegye a közpolitikákat.”

Az EGSZB aktívan hozzájárult az első önkéntes uniós felülvizsgálathoz, amely a júliusi magas szintű politikai fórumon kerül bemutatásra. Az EGSZB olyan példaértékű hozzájárulást nyújt a civil társadalom részéről, amely bevált gyakorlatként a világ más régióiban is alkalmazható lehet. (mt)

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak a megfelelő minimumjövedelemről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatát, mert az fontos része a szegénység elleni küzdelmet célzó erőfeszítéseknek. Az EU ugyanis az évtized végéig legalább 15 millióval akarja csökkenteni a szegénység által veszélyeztetett személyek számát.

A márciusi plenáris ülésszakon elfogadott véleményében az EGSZB különösen üdvözölte a reális és nem túlságosan korlátozó kritériumok végrehajtását, amelyek mindenki számára elérhetőbbé teszik a minimumjövedelmet olyan szinten, amely garantálja a méltósággal élhető életet, és senkit sem hagy hátra.

Ahhoz, hogy a minimumjövedelem-rendszerek elegendő forrást tudjanak biztosítani, követniük kell az inflációt, amely előreláthatólag további 6,5%-kal fog növekedni 2023-ban (a megélhetési költségek növekedésével összefüggésben, amit az étel- és energiaárak közelmúltbeli emelkedése okozott). Ennek érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy a tagállamok évente mérjék fel a minimumjövedelem szintjét az infláció mértékéhez viszonyítva.

Ezt a folyamatot a civil társadalmi szervezeteknek, a szociális partnereknek és a jóléti szervezeteknek nyomon kell követniük.

„A hatékony minimumjövedelem-rendszerek segíthetik az emberi jogok tiszteletben tartásának garantálását, a méltó életkörülmények biztosítását, továbbá azt, hogy az emberek aktívan vehessenek részt a társadalomban, és hogy hozzáférhessenek a minőségi munkahelyekhez” – mondta a vélemény előadója, Jason Deguara, hozzátéve, hogy az önfoglalkoztatóknak is teljes mértékben jogosultnak kell lenniük a minimumjövedelemre és más juttatásokra.

Paul Soete előadó elmondta: „A cél az, hogy 2030-ig legalább 15 millióval csökkenjen a szegénység kockázatának kitett emberek száma. Első pillantásra ez a célkitűzés talán nem tűnik nagyon ambiciózusnak, de a tagállamoknak nyújtott iránymutatás és a szilárd módszertan alapja minden bizonnyal fontos előrelépést jelent.”

A minimumjövedelem szintje és összetétele általában véve jelentősen eltér a jóléti államok között, és ez az EU-ban is így van. A minimumjövedelemben részesülők munkaerőpiaci helyzete tagállamonként nagyon különböző.

Jelenleg egyik ország sem biztosít megfelelő jövedelemtámogatást az aktív kereső nélküli családok számára a szegénység kockázatának elkerülése érdekében. A jogosultsági feltételek – például az alsó korhatár, a tartózkodási jogállás, a hajléktalanság vagy a család összetételével kapcsolatos kérdések – miatt a munkanélküliek mintegy 20%-a egyáltalán nem jogosult támogatásra.
Problémát jelent az is, hogy becslések szerint a jogosultak 30–50%-a nem veszi igénybe a minimumjövedelmet, nagy részük az adminisztratív terhek miatt. (ll)

Az Európai Bizottságnak a nyomon követendő tendenciákról és kérdésekről szóló jelentésével kapcsolatban az EGSZB márciusban hangsúlyozta, hogy sokkal nagyobb segítséget nyújthatott volna, ha már a kezdetektől fogva részt vesz az előrejelzési folyamatban.

A 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentésről (SFR) szóló, a márciusi plenáris ülésszakán elfogadott véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy növelni tudná az EU elemzési és előrejelzési kapacitásait. Mint a civil társadalom szeme és füle, ideális helyzetben van ahhoz, hogy rámutasson a kialakulóban lévő tendenciákra. Ezt bizonyítandó, az EGSZB önkéntes alapon már a következő, 2023-as SFR-hez is hozzájárult.

Az előadó, Angelo Pagliara ismertette a vélemény hátterében álló gondolatokat: „Az EGSZB a korábbi évek véleményeiben már foglalkozott az Európai Bizottság jelentésében szereplő számos kérdéssel, és nagyon komoly szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik. Szóval keressenek meg minket és vonjanak be a folyamatokba, higgyék el, tényleg tudunk segíteni.”

A 2022-es stratégiai előrejelzési jelentés azt vizsgálja, hogyan lehetne összehangolni az EU klímával kapcsolatos ambícióit az ezekkel esetleg ellentétes, digitalizációra vonatkozó céljaival, és meghatároz tíz kulcsfontosságú területet, ahol lépéseket kellene tenni az együttműködés és a következetesség elérése érdekében. Ezért az EGSZB olyan stratégiai előrejelzési programot szorgalmaz, amely egy újfajta fejlesztési modell felé irányul, amely összekapcsolja a gazdasági, a környezeti és a társadalmi fenntarthatóságot, és az embereket állítja a középpontba.

A 2022-es jelentés egyik legfontosabb hiányossága – amelyre az EGSZB rámutatott – az, hogy nincs világos információ a kockázatokról és kimenetelekről arra az eshetőségre, ha az EU nem teljesíti a célkitűzéseit a nyersanyagok, a ritkaföldfémek és a vízkészletek elérhetőségével kapcsolatban.

Előretekintve a 2023-as, a társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható Európa témáját körüljáró SFR-re, amelyet az Európai Bizottság várhatóan 2023 második negyedévében fog közzétenni, az EGSZB a következő területeknek szentelne megkülönböztetett figyelmet:

• az ellátási rendszerek és az európai agrár-élelmiszeripari ágazat rezilienciája,
• erős, összetartó és innovatív európai ipari rendszer ösztönzése, amely képes minőségi munkahelyeket teremteni,
• szükség van a stratégiai energetikai autonómia elérésére, valamint továbbra is támogatni kell a vállalkozásokat és munkavállalókat, a világjárvány okozta válság idején tett lépések folytatásaként. (dm)

Márciusi plenáris ülésszakán az EGSZB elfogadott egy véleményt, amely sürgeti az európai intézményeket, hogy foglalkozzanak a külpolitikai szankciók tagállamonként heterogén végrehajtásával. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki e következetlenségek miatt, és azonnali fellépésre szólít fel annak érdekében, hogy a szankciók alá tartozó rendszerekben biztosítva legyen a humanitárius segítségnyújtás és az újságírók védelme.

Az Európai Unió Tanácsa által meghatározott külpolitikai szankciókat valamennyi uniós tagállamban alkalmazni kell. Végrehajtásuk és érvényesítésük azonban jelenleg decentralizált módon történik. Ez széttagoltságot eredményez a meghatározás és az alkalmazási kör, valamint a kiszabható büntetések tekintetében. A vizsgálathoz szükséges adminisztratív kapacitások sem egyformák a tagállamokban. A fragmentáltság aláássa az uniós szankciók eredményességét és azzal a kockázattal jár, hogy megosztja az Uniót, mivel egyes országok elnézőbbek a szankciók megsértése terén. E problémák kezelése érdekében az Európai Bizottság irányelvet javasolt az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak harmonizálásáról.

A szankciók megsértése/uniós bűncselekmények témájában készült véleményével az EGSZB arra ösztönzi az uniós intézményeket, hogy bővítsék ki a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó mentességet, elkerülendő, hogy bármiféle nem szándékolt negatív hatás jelentkezzen a humanitárius segítségnyújtás és támogatás terén. „A célunk az, hogy megvédjük a szankciók alá tartozó rendszerekben élő rászorulóknak nyújtott humanitárius segélyeket” – fejtette ki José Antonio Moreno Díaz EGSZB-tag, a vélemény előadója. „A humanitárius segélyekre vonatkozó állandó kivételt kérünk annak biztosítása érdekében, hogy a humanitárius ügynökségek személyzete a tevékenysége során ne kockáztassa a büntetőjogi felelősségrevonást.”

Az EGSZB hangsúlyozta, hogy megfelelő tájékoztatást és proaktív támogatást kell nyújtani a magánszektor és a civil társadalmi szervezetek számára az új jogszabályokhoz való alkalmazkodáshoz és a szankciórendszerek új követelményeinek való megfeleléshez. A tagállamokat pedig el kell látni a szankciók megsértésének felderítéséhez, büntetőeljárás alá vonásához és szankcionálásához szükséges megfelelő adminisztratív kapacitásokkal, forrásokkal és képzett személyzettel. (gb)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) márciusi plenáris ülésén véleményt fogadott el a műtrágyákra vonatkozó uniós stratégiáról, amelyben a rendelkezésre állásra, a megfizethetőségre és a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt.

A globális műtrágyaválság kritikus szintet ért el Európában, ahol a rekordmagas árak és az ellátási hiány miatt a mezőgazdasági termelőknek soha nem látott kihívásokkal kell szembenézniük. A közelmúltban kitört ukrajnai háború tovább súlyosbította a válságot, komolyan veszélyeztetve az európai mezőgazdaságot és a globális élelmezésbiztonságot.

Márciusi plenáris ülésén az EGSZB üdvözölte a műtrágyák rendelkezésre állásának és megfizethetőségének biztosításáról szóló európai bizottsági közleményt, hangsúlyozva, hogy a műtrágyaválság hatásainak csökkentése érdekében belső vészhelyzeti intézkedésekre van szükség.

„A gazdálkodók magas műtrágyaárakkal szembesülnek, amelyek a fogyasztókra csapódnak le. Üdvözöljük a műtrágyák rendelkezésre állásának és megfizethetőségének biztosításáról szóló európai bizottsági közleményt. A válság hatásainak csökkentéséhez azonban vészhelyzeti és hosszabb távú intézkedésekre is szükség van” – jelentette ki Arnold Puech d'Alissac, az EGSZB véleményének előadója.

Az európai műtrágyapiac működésének javítása érdekében az EGSZB különböző korrekciós intézkedéseket javasolt, köztük a leginkább érintett nitrogéngyártók és mezőgazdasági termelők közvetlen állami támogatását.
Az EGSZB ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a műtrágyakínálatot és az árakat az import megkönnyítése és a belső verseny támogatása révén kell kezelni. Ezt úgy lehet elérni, hogy valamennyi műtrágyára felfüggesztik az uniós behozatali vámokat, megkönnyítik a termékekhez kapcsolódó logisztikát, és rugalmasabbá teszik a szabályozást.

A rövid távú intézkedések mellett az EGSZB középtávú megoldásokat is sürgetett, amelyek célja az EU importált ásványi műtrágyáktól való függőségének mérséklése és a műtrágyázás környezeti lábnyomának csökkentése.
Az EGSZB üdvözölte továbbá a műtrágyapiac új megfigyelőközpontjának 2023-ra tervezett létrehozását, amelynek célja az európai műtrágyapiac átláthatóságának növelése a belső piaci reprezentatív árak rendszeres közzététele, valamint a műtrágyagyártásra és -felhasználásra vonatkozó statisztikák összeállítása révén.

Az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy nemzetközi szinten fokozza az élelmiszer-ellátás globális bizonytalansága elleni fellépését, többek között a műtrágyapiac átláthatóságának és a műtrágyák rendelkezésre állásának és hatékony használatának előmozdítása révén. A globális műtrágya-kereskedelmet a piacok nyitottságának fenntartásával, az exportkorlátozások és -tilalmak elkerülésével, az európai műtrágyagyártás növelésével és a logisztikai útvonalak bővítésével kell elősegíteni. (ks)

Még mindig túl sok akadály ássa alá a digitális energiarendszerekben rejlő lehetőségek kihasználását. Az intelligensebb megoldásokat nehéz átültetni a gyakorlatba. Ennek oka elsősorban az adminisztratív eljárások bonyolultsága, a hatékony ösztönzők hiánya, valamint az energiaipari infrastruktúrába történő beruházások elégtelen szintje miatt az átviteli és elosztási hálózat rugalmatlansága.

Ezek a legfontosabb következtetései az EGSZB „Az energiarendszer digitalizációja – Uniós cselekvési terv” című véleményének.

A márciusi plenáris ülésszakon elfogadott véleményt Thomas Kattnig előadó és Kükedi Zsolt társelőadó készítette.

Összességében az EGSZB támogatja a célkitűzéseket és az Európai Bizottság cselekvési tervében javasolt intézkedések többségét. Azonban úgy véli, hogy az Európai Bizottság nem integrálja a cselekvési tervet az általános energiapolitikába, és silószemléletet alakít ki. Az energiarendszer digitalizálásának olyan együttműködésen alapuló megoldásokat kell létrehoznia, amelyek ösztönzik a felhasználókat a digitalizált energiarendszerben való részvételre.

Az energia-infrastruktúra jövőbeli kialakításával minden fogyasztót aktívan be kell vonni az intelligens energiarendszerek fejlesztésébe. „Nagyon fontos az aktív fogyasztók szerepének megerősítése a digitalizációban: ösztönözni kell őket, és képessé kell tenni őket arra, hogy minél több intelligens megoldást használjanak” – jelentette ki Kükedi Zsolt.

Emellett fennáll a veszélye annak, hogy az új adatvezérelt szolgáltatások és innovatív technológiai megoldások nem valósulnak meg elég gyorsan, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú szakmunkás és képzett szakember azok bevezetésének elősegítéséhez. E célok elérése érdekében célzott munkaerőpiaci és oktatáspolitikai intézkedéseket kell elfogadni. „Összehangolt megközelítésre és a szociális partnerekkel való szoros együttműködésre van szükségünk. Elengedhetetlen a civil társadalmi szervezetek bevonása” – hangsúlyozta Thomas Kattnig. (mp)

Március 23-án az EGSZB két véleményt fogadott el az Európai Bizottságnak a széttagolt és nem kellően nagy méretű uniós tőkepiaci unió továbbfejlesztésére irányuló legutóbbi tevékenységével kapcsolatban: az új tőzsdei jegyzésről szóló jogszabályról és az európai piaci infrastruktúra-rendeletről (EMIR).

Az új tőzsdei jegyzésről szóló jogszabállyal az Európai Bizottság csökkenteni kívánja különböző méretű vállalkozások, különösen a kkv-k jegyzéssel kapcsolatos adminisztratív terheit annak érdekében, hogy az európai tőkepiacokon történő jegyzés révén könnyebben hozzáférhessenek a finanszírozáshoz.

Az EGSZB üdvözli a kezdeményezést, mivel az európai vállalkozások tőkefinanszírozásának növelése és bankhitelektől való függőségének csökkentése kulcsfontosságú a Covid19 utáni helyreállítás biztosításához és a reziliens európai gazdasági rendszer kiépítéséhez. Az EGSZB úgy véli, hogy a családi tulajdonú vállalkozások tőkepiaci bevezetése kiaknázatlan lehetőségeket nyitna meg a növekedési célú tőkevonzásra.

Az EGSZB előadója, Kęstutis Kupšys szerint „a többszörös szavazati jog rendszere segíti a családokat abban, hogy megőrizzék ellenőrzésüket, vonzóbbá téve számukra a jegyzést. Fontos továbbá a tájékoztató tartalmának egyszerűsítése a kibocsátók költségeinek és terheinek jelentős csökkentése érdekében. A kizárólag angol nyelvű kibocsátási dokumentumok használata ugyanakkor akadályozná a nemzeti lakossági befektetői bázis kialakítását.”

Az Európai Bizottság egy új európai piaci infrastruktúra-rendeletre (EMIR) is javaslatot tett az EU-n belüli elszámolási kapacitások erősítése érdekében. Az EMIR kapcsán az EGSZB egyértelműbb álláspontot várt az egyesült királyságbeli központi szerződő felekkel szembeni kitettség csökkentésével kapcsolatban, valamint konkrétabb szabályokat és ösztönzőket várt a brexit után az uniós székhelyű központi szerződő felek felé való elmozdulás előmozdítása érdekében.

Az EGSZ előadója, Florian Marin a következőket mondta: „Nem létezik konkrét intézkedéseket tartalmazó, egyértelmű terv, amely a versenyképes és konszolidált elszámolási piac megteremtésére irányul. Sajnáljuk, hogy a jelenlegi keretet öt év elteltével még nem értékelték, és javasoljuk, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) a rendelet hatálybalépésétől számított egy év elteltével nyújtson be jelentést a nem uniós központi szerződő felek alkalmazásának elsődleges okairól.” (tk)

Egy, az EU-t a fiatalok számára hozzáférhetőbbé tevő, „EYou” nevű mobilalkalmazás volt az a javaslat, amelyre a legtöbben szavaztak az EGSZB kiemelt ifjúsági rendezvényén.

Az uniós tagállamok és a hét tagjelölt ország 35 iskolájából 105 középiskolás diák érkezett Brüsszelbe március 23–24-ére, a Your Europe, Your Say! (YEYS!) rendezvényre, és az alábbi öt ajánlással állt elő:

1.    Egyszerűbb EU: egy „EYou” mobilalkalmazás, amelynek révén a fiatalok – fő érdeklődési köreiket kiválasztva – közvetlenül kapcsolatba léphetnek a politikusokkal és a civil társadalommal, és nyomon követhetik a legfrissebb helyi szintű fejleményeket.
2.    A fiatalabb nemzedékek számára a politika az EU-ról tájékoztatást nyújtó E-Youth platform révén tehető egyszerűbbé, amely fórumot is biztosíthat ahhoz, hogy hangot adjanak véleményüknek.
3.    Az EYout(h)rust platform fokozza a politika átláthatóságát helyi, nemzeti és uniós szinten.
4.    A Youth Democratic Opinion (A fiatalok demokratikus véleménye – YDO) projekt javítani fogja az állampolgári ismeretek oktatásának színvonalát és az európai szerepvállalást azzal, hogy létrehoz egy „Az EU követei” programot, amely összegyűjti a fiatalok véleményét és ajánlásokat fogalmaz meg a politikai döntéshozók számára.
5.    Több uniós finanszírozású kezdeményezés fiatalok vezetésével a fiatalok számára.

„Mondjátok el nekünk, milyen elvárásaitok és reményeitek vannak Európa jövőjével kapcsolatban” – kérte Christa Schweng EGSZB-elnök a rendezvényre összegyűlt diákokat. „Ahhoz, hogy kezelni tudja az új kihívásokat, az EU-nak meg kell hallgatnia a fiatalokat és át kell vennie az új ötleteket.”
 
Cillian Lohan, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke arról biztosította a diákokat, hogy az EGSZB továbbítja ajánlásaikat az Európai Parlament 2023. júniusi strasbourgi Európai Ifjúsági Rendezvényére. Lohan alelnök úgy véli, hogy „amikor a rendszer repedezni kezd vagy veszélybe kerül, valamennyiünk kötelessége, hogy felálljunk öncélú tevékenységeink mellől és a köz érdekében cselekedjünk. Ti ma megtettétek ezt a lépést: köszönjük nektek!”

A megbeszélések során kiderült, hogy a fiatalok úgy vélik, hogy az Európai Unióban jelenleg nincs lehetőség arra, hogy kifejezésre juttassák véleményüket. Neža Repanšek EGSZB-tag biztosította őket arról, hogy ez a frusztráció jó kiindulópont a változáshoz: „Én is a frusztrációm miatt lettem aktív polgár. Ha a fiatalok összegyűlnek, hatalmas erőt képviselhetnek.”

A 14. YEYS-rendezvény kiemelt témája a „Fiatalok párbeszéde a demokráciáról” volt, és a rendezvényen most először Ukrajnából és Moldovából érkezett diákok is részt vettek. (gb/tk)