A Prostorož elnevezésű kulturális szervezet meg akarta tudni, hogy miként élik meg Ljubljanában az emberek az egyre elviselhetetlenebb hőséget, illetve mennyire frusztrálja őket, hogy a helyi hatóságok nem tesznek semmit a probléma megoldására. Ezért elindította az ún. „Hot Spots” projektet, arra kérve az embereket, hogy egy digitális térképen jelöljék be a város legmelegebb pontjait. A kezdeményezésre meglepően sok reakció érkezett a lakosságtól és a médiától; köztük konkrét javaslatok is arra vonatkozóan, hogy mit lehetne tenni a városok túlmelegedése ellen. A szervezet képviseletében Zala Velkavrh megosztja velünk a projekt sikerének titkát, és beszél jövőbeli terveikről.

EGSZB info: Mi késztette Önöket arra, hogy elindítsák ezt a projektet/kezdeményezést?

Zala Velkavrh: Kezdeményezésünk felerészben frusztrációból, felerészben pedig kíváncsiságból született. Annak ellenére, hogy a települési önkormányzat jól tudta, milyen hatásai vannak az éghajlatváltozásnak, és pontosan ismerte a városi hőszigetek problémáját is, kevés intézkedés született. Másrészt szerettük volna tudni, hogy a ljubljanaiak hogyan vészelik át a nyári városi hőséget.

Milyen fogadtatásra talált a projekt? Kaptak visszajelzést azoktól, akiknek segítettek? (Ha igen, mondana egy példát?)

Létrehoztunk egy nagyon egyszerű online alkalmazást, és csak néhány válaszra számítottunk. Meglepetésünkre az itt élők és a média is komoly érdeklődést mutatott, és sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez. Kevesebb mint három hét alatt az emberek 700 városi katlant (forró helyszínt) jelöltek be a térképen!

Hogyan használják fel a díjjal járó pénzt arra, hogy további segítséget nyújtsanak a közösségnek? Van már tervben újabb projekt?

A kapott pénzt visszaforgatjuk Ljubljanába. Az egyik olyan terület, ahol a városi hőszigetek különösen komoly problémát jelentenek, az egyetemi klinikai központ, az ország legnagyobb egészségügyi központja. A Covid miatt a klinikák körüli közterületek új szerepet kaptak: egyfajta találkozóhelyként kezdtek szolgálni, ahol a dolgozók a szüneteiket töltik, és amikor a jelenleginél alacsonyabb volt a Covid-fertőzések száma, a betegek is itt találkoztak rokonaikkal. Együtt szeretnénk működni a várossal, a klinikák képviselőivel, a betegekkel és az egészségügyi dolgozókkal, hogy legalább néhány zugot valahogyan hűvösebbé és kellemesebbé tehessünk.

Mit tanácsolna más szervezeteknek: hogyan tudnának eredményeket elérni hasonló projektekkel/programokkal?

Mi nem a jövőről akartunk beszélni, hanem azt akartuk megérteni, hogy miként érinti az embereket már ma az éghajlatváltozás. Egyszerű nyelvezetet használtunk, és a gyalogosoknak, a kerékpárosoknak és a közterületek más használóinak mindennapi (konkrét) élményeire összpontosítottunk, a reakciók pedig nagyon jók voltak. Az éghajlatváltozás már nem absztrakt fenyegetés.  

Mennyire optimista azzal kapcsolatban, hogy az EU elérheti a zöld megállapodással kapcsolatos céljait?

Nagyon pesszimista vagyok, ha a zöld energiával kapcsolatos újévi fejleményekre vagy arra gondolok, hogy egyetlen uniós ország sem tudta teljesíteni a Párizsi Megállapodásban rögzített célokat.