A versenyképességi ellenőrzésnek minden uniós szakpolitikai és jogalkotási folyamatra ki kell terjednie – érvel az EGSZB egy új véleményben, amelyben egy uniós „versenyképességi menetrendet” is szorgalmaz.

A decemberi plenáris ülésen elfogadott jelentésben az EGSZB rámutat arra, hogy a jelenleginél sokkal átfogóbban és szisztematikusabban kell értékelni, hogy az uniós szakpolitikák és szabályozások milyen hatást gyakorolnak az uniós vállalkozások versenyképességére. 

Egy ilyen versenyképességi ellenőrzésnek ki kell terjednie a jogszabályokra, költségvetési intézkedésekre, stratégiákra, programokra, nemzetközi megállapodásokra, sőt az európai szemeszterre is, megvizsgálva, hogy a fent említett eszközök milyen hatással járnak a vállalkozásokra, a foglalkoztatásra, a munkakörülményekre és a megfelelési költségekre. Az ellenőrzésnek górcső alá kell vennie, hogy e területek hogyan érintik a különböző ágazatokban működő, különböző méretű és különböző üzleti modelleket alkalmazó vállalkozásokat rövid és hosszú távon is.

Európa részesedése a globális GDP-ből már jó ideje csökken, és 2050-re kevesebb, mint 10%-ra zsugorodhat. A Covid19-járvány, az ukrajnai háború, a növekvő infláció, az emelkedő energiaárak és a kulcsfontosságú külföldi importtól való függőség jelenleg is érezhető következményei miatt a rövid távú kilátások sem rózsásabbak. Ha ehhez még hozzá vesszük a zöld és digitális átállást, elég pontos képet kaphatunk azokról az óriási kihívásokról, amelyekkel az uniós vállalkozások szembesülnek.

Hogyan biztosítsuk, hogy a versenyképesség és a vállalkozások hangsúlyosabb szerepet kapjanak az uniós döntéshozatalban? AZ EGSZB egy hármas megközelítést javasol.

Először is, technikai szinten, az EGSZB az Európai Bizottság hatásvizsgálatának megerősítését javasolja azáltal, hogy a versenyképességi ellenőrzést kötelezővé és sokkal átfogóbbá teszik. 

„Az Európai Bizottságnak már most is hatásvizsgálatokat kell végeznie, amelyekben figyelembe veszi egy adott kezdeményezés versenyképességre gyakorolt hatását” – fejtette ki Christian Ardhe, az EGSZB véleményének előadója. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy javításokra is szükség van, különösen a végrehajtás és érvényesítés tekintetében.”

Másodszor, politikai szinten, a versenyképességnek megfelelő súlyt kell kapnia az új kezdeményezések kidolgozásakor, amelyeket értékelni kell a versenyképességet illető hozzájárulásuk és támogatásuk tekintetében.

Harmadszor, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen külön versenyképességi menetrendet, amelynek hosszú távú célja az EU versenyképességének fokozása, 

„Ezzel a véleménnyel valóban rá akarjuk irányítania figyelmet a versenyképesség nyomon követésének módjaira, és figyelembe kívánjuk venni a terület összetettségét” – emelte ki Giuseppe Guerini, a vélemény társelőadója. „A versenyképesség ma már nem olyan kérdés, amely csak egyes vállalkozásokat vagy vállalatokat érint – valójában az ökoszisztémákról szól. Ezért összetettebb megközelítést kell alkalmaznunk vizsgálatakor.” 

A vélemény az EU Tanácsa cseh elnökségének felkérésére készült. (dm)