Február 15-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hivatalosan is elindította azt a kezdeményezését, amelynek keretében fogadja berkeiben az uniós tagjelölt országok civil társadalmi képviselőit. Az EGSZB által kiválasztott „bővítési ország tagjelöltjei” összesen 131-en vannak, és mindamellett, hogy gyarapítani fogják a civil társadalmi szakértői gárdát, egyúttal ki is veszik a részüket az EGSZB munkájából. E kezdeményezésnek köszönhetően az EGSZB az első olyan intézmény, amely megnyitja kapuit az uniós tagjelölt országok előtt.

E kezdeményezés Oliver Röpke EGSZB-elnök politikai prioritása. Ezzel az EGSZB a tagjelölt országok uniós tevékenységekbe történő bevonásának új referencia-modelljét teremti meg, megkönnyítve ezzel az unióba történő fokozatos és érdemi integrációjukat.

A kezdeményezés az EGSZB plenáris ülésén indult ünnepélyesen útjára, ahol Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök és Edi Rama albán miniszterelnök nagyon kedvezően fogadta azt. Az ülésen kilenc uniós tagjelölt ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna) civil társadalmi képviselői voltak jelen személyesen, illetve részben online – valamennyien első ízben vettek részt az EGSZB plenáris vitáján.

Oliver Röpke elnök ezen a jeles eseményen hangsúlyozta: „A tagjelölt országokat nem várakoztathatjuk tovább. Az EGSZB ezért úgy döntött, hogy megnyitja kapuit a tagjelölt országok előtt, és munkáiba bevonja azok képviselőit (az ún. »bővítési ország tagjelöltjeit«).”

Milojko Spajić miniszterelnök elmondta: „Nagyra értékeljük a fokozatos integráció ilyen mozzanatait. Nem úgy tekintünk erre, mint valamiféle pótlékra a tagság helyett, hanem inkább mint olyan lehetőségre, amely (az érdemeken alapuló „regatta” megközelítéssel összhangban) segíti mind a nyugat-balkáni régió országait, mind pedig az EU-t az integrációra történő felkészülésben.”

Edi Rama miniszterelnök így nyilatkozott: „Határozottan úgy vélem, hogy az EGSZB példáját az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak is követnie kellene. Ez az egyetlen módja a kedélyek megnyugtatásának és az integrációs folyamat felélénkítésének.”

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke kijelentette, hogy „A bővítés közös érdekünk, és továbbra is geostratégiai beruházás az Unió számára. Ezért támogatjuk a mai kezdeményezés elindítását és minden olyan hasonlót, amelyek segítik partnerországainkat olyan reformtörekvésekben, amelyek jobb gazdasági eredményekhez és a demokrácia megszilárdulásához vezetnek.”

A bővítési országok tagjelöltjeinek teljes listája itt található. (at)