A Kezdeményezés az újságírókat és jogvédőket célzó visszaélésszerű pereskedés ellen című véleményében az EGSZB támogatta az Európai Bizottság azon javaslatát, amely a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek ellen hivatott védelmet nyújtani, nem utolsósorban az újságírók és a jogvédők számára, akik fontos szerepet játszanak a kényes kérdésekről folytatott vitákban.

Az EGSZB az októberi plenáris ülésén fogadta el ezt a véleményt, melyben további intézkedéseket javasol a stratégiai pereknek gátat vető intézkedések listájához. Tomasz Andrzej Wróblewski, a vélemény előadója leszögezte: „Ha nem erősítjük meg a rendszert, veszélybe kerül a véleménynyilvánítás szabadsága.”

Christian Moos társelőadó szerint „nagyon fontos, sürgető politikai kérdésről van szó. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy megvédjük az újságírókat és mindazokat, akik szót emelnek a hatalommal való visszaélés és a korrupció ellen.”

A stratégiai pereket egyes nagyhatalmú személyek, lobbicsoportok, vállalatok és állami szervek arra használják, hogy elhallgattassanak újságírókat és másokat, akik részt vesznek a nyilvános vitában – ilyenek például a társadalmi aktivisták, az emberijogvédők, a nem kormányzati szervezetek, általánosságban véve a visszaélést bejelentő személyek, az elkötelezett polgárok és a szakszervezetek. Arról van szó, hogy az igazságügyi rendszer kiskapuit kihasználva alaptalan büntetőjogi vagy polgári pereket indítanak, hogy megakadályozzák, korlátozzák vagy büntessék a megcélzott személyek vagy csoportok nyilvános részvételét.

Az EGSZB egyebek mellett azt javasolja, hogy vezessenek be előzetes döntéshozatalt, melynek keretében megszüntetnék a feltételeknek nem megfelelő ügyeket, és hogy az alperes kérelmére az eljárásokat vonják össze egy kijelölt joghatóságon belül. Más intézkedéseket is fontolóra lehetne venni, például az eljárás határidejének meghatározását vagy gyorsított eljárás bevezetését. Az EGSZB szintén javasolja annak kizárását, hogy a felperesen kívül más személy finanszírozza az eljárást.

A nemzeti jogszabályok áttekintése szintén segítené, hogy feltárják azokat a mechanizmusokat, amelyek a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni védekezést szolgálhatják. A határon átnyúló és a belföldi ügyeket egységesen kell kezelni, és felül kell vizsgálni a nemzeti jogszabályokat, hogy dekriminalizálják a rágalmazást azokban a tagállamokban, ahol az még most is bűncselekménynek számít.

EGSZB azt javasolja továbbá, hogy az idevonatkozó irányelvet öt év helyett két év elteltével vizsgálják felül.

Végezetül rendkívül fontos az oktatás és a képzés: a jogi szakemberek és a nyilvános vita résztvevői számára képzést kell nyújtani, hogy reagálni tudjanak a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekre, és jobban meg tudják védeni a véleménynyilvánítás szabadságát. (ll)