Az uniós tagállamok integrációs politikáiban nem mindig veszik teljes mértékben figyelembe, hogy milyen sajátos igényeik vannak azoknak a nőknek és gyermekeknek, akik megpróbálják felvenni a harcot a diszkriminációval vagy a beilleszkedésük útjában álló akadályokkal. Az EGSZB az októberi plenáris ülésen ismertetett egyik feltáró véleményében javaslatokat tett ezeknek a hiányosságoknak a kezelésére.

Az Európai Unió Tanácsának német elnöksége arra kérte az EGSZB-t, hogy tárja fel, hogy miként lehetne megkönnyíteni a migráns hátterű nők, anyák és családok integrációját.

Indrė Vareikytė korábbi EGSZB-tag készítette a szóban forgó véleményt, melyet főelőadóként Topolánszky Ákos ismertetett az október 29-i plenáris ülésen.

Topolánszky Ákos arra hívta fel a tagok figyelmét, hogy a tagállamoknak kevesebb mint a felében vannak érvényben olyan szakpolitikai intézkedések, amelyek kimondottan azokat a migráns nőket és gyermekeket támogatják, akiket megkülönböztetés ér, illetve akik akadályokba ütköznek integrációjuk kapcsán. „Ezek az elszigetelt helyzetben levő emberek igen gyakran válnak a magány és az erőszak áldozataivá” – mondta. A lehetséges megoldásokat illetően Topolánszky Ákos úgy fogalmazott, hogy holisztikus megközelítést alkalmazva kell integrációs intézkedéseket elfogadni, amelyek így kiterjednének a munkaerőpiaci integrációra, illetve az oktatás, az egészségügy, az igazságszolgáltatás és a lakhatás területére is.

Az EGSZB szerint jobban kellene tájékoztatni a migránsokat arról, hogy miért van szükség nyelvtanfolyamokra, és hogy azok milyen előnyökkel járhatnak számukra a mindennapokban. Az EGSZB úgy véli, hogy hasznos lenne tovább vizsgálni azt is, hogy a közös európai nyelvi referenciakeret felhasználható-e a migránsok nyelvtanulási folyamatának észszerűsítésére és egy személyre szabottabb megközelítés biztosítására.

A migráns nőket a társadalmi élet számos területén éri sokféle és halmozott diszkrimináció.
Az EGSZB ezért arra biztatja a tagállamokat, hogy ratifikálják az isztambuli egyezményt, arra kérve őket, hogy biztosítsák, hogy az erőszak áldozataivá váló migráns nők ugyanúgy megkapják a megfelelő szolgáltatásokat, segítséget vagy ellátást, mint a helyi nők.

Mivel a Covid19-válság aránytalanul sújtja a kiszolgáltatott helyzetben levőket, így például az etnikai kisebbségekhez tartozó migráns nőket, az EGSZB nyomatékosan kéri az Európai Bizottságtól, hogy az integrációval és a befogadással kapcsolatos új kezdeményezésének kidolgozásakor vegye figyelembe azokat a tanulságokat, amelyeket a válság során EU-szerte és az egyes tagállamokban sikerült levonni.

A vélemény mellékletében több olyan inspiráló szociális projektről is lehet olvasni, amelyek migráns nőket és gyermekeket segítenek az integrációban és a nyelvtanulásban. (ll/tk)