EGSZB info

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) közzétette új elnökének, Christa Schwengnek a 2020–2023-as mandátumidőszakra vonatkozó teljes programját. A program most online, az EU valamennyi nyelvén elérhető.

Christa Schweng programja egy olyan Európa merész jövőképét vázolja fel, amely erősebben és ellenállóképesebben lábal ki a Covid19-válságból, és az EGSZB erőteljes hozzájárulását irányozza elő Európa helyreállításához és a részvételi demokráciához.

Az „Együtt Európa jövőjéért” mottóval útnak induló program nagy hangsúlyt fektet az egységességre, amely Christa Schweng elnökségének kulcsszava lesz: az EGSZB-nek újra kell gondolnia szerepét, hogy egységesebben lépjen fel, és hatékonyabban befolyásolja az uniós szakpolitikák kialakítását.

A program négy prioritást vázol fel, amelyek összhangban állnak az elnöknek a világjárvány utáni Európáról alkotott elképzelésével, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy egy nyílt és értékalapú társadalomban élhessenek és boldogulhassanak.

Az első prioritás – egy gazdaságilag virágzó Európa – arra helyezi a hangsúlyt, hogy segíteni kell a tagállamokat, vállalatokat, munkavállalókat és a nagyközönséget a túlélésben és a gazdaságok újjáépítésében. A digitálisabb és zöldebb gazdaságra való átállást a társadalmi helyreállítással is össze kell kapcsolni.

A második prioritás egy társadalmilag befogadó Európa, amely gondoskodik arról, hogy senki ne maradjon le a digitális és zöld átállás során. Valamennyi munkavállaló foglalkoztatásának és jövedelmének megőrzése kiemelkedően fontos, különös tekintettel a veszélyeztetett csoportokra. A program megállapítja, hogy a közös uniós értékek semmilyen körülmények között nem képezhetik alku tárgyát. Egy európai egészségügyi unió létrehozását is támogatja a szolidaritás fontos szempontjaként.

A harmadik prioritás – egy környezetileg fenntartható Európa – azon a felismerésen alapul, hogy a zöldebb és digitalizált gazdaság az európai helyreállítási terv hajtóere. Azonban ahhoz, hogy ez sikeres legyen, a vállalkozásokat a megoldás részének kell tekinteni. Ösztönözni kell őket arra, hogy aktívan vegyenek részt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás alakításában.

A negyedik prioritás annak biztosítása, hogy az EGSZB alapvető szerepet játsszon az Európa jövőjéről szóló konferencián. Ez egy olyan fontos kezdeményezés, amely az EU működésének javítása érdekében azt a célt tűzi ki, hogy az európaiak magukénak érezzék az EU-t, lehetővé téve számukra a főbb uniós témák megvitatását. A részvételi demokrácia elkötelezett szószólójaként és egy olyan tagsággal, amely a civil társadalom minden részét képviselve aktív szerepet vállal a helyi szinten, valamennyi tagállamban, az EGSZB-nek lehetősége nyílik arra, hogy megmutassa hozzáadott értékét, és közvetítő szerepet játsszon. (ll)

Egy november 3–4-én, teljes egészében online megrendezett éves konferencián az EGSZB kijelentette, hogy eltökélt amellett, hogy a körforgásos gazdaság platformját az európai körforgásos gazdaság kiépítésére irányuló közös erőfeszítések valódi központjává tegye.

Az EGSZB elnöke, Christa Schweng, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökével, Frans Timmermans-szal közösen nyitotta meg a rendezvényt, először visszatekintve a körforgásos gazdaság érdekelt felei európai platformjának első három évére, amely a bevált gyakorlatok adatbázisaként és vitafórumként szolgál a gyakorló szakemberek számára, majd előretekintve a körforgásos gazdaságra vonatkozó új uniós cselekvési terv keretében kezdődő ciklusra.

„Az elmúlt három év megmutatta, hogy ez az a munkakeret, amelyben az emberek együtt akarnak dolgozni” – fejtette ki. „A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja, az Önök platformja, kiváló példája a politika és a gyakorlat együttműködésének.

Tehát, kérem, továbbra is osszák meg a tanulságokat és az inspiráló példákat, legyen szó akár a körforgásos magatartást ösztönző fogyasztói termékekről, a hulladék csökkentésére és kezelésére vonatkozó innovatív ötletekről, újrafeldogozott anyagokból tervezett ékszerekről, a kormányok nemzeti körforgásos stratégiáiról vagy az új nemzedéket felkészítő iskolákról.

Ha körülnéznek, azt láthatják, hogy mi közösen már megkezdtük az átállást, azonban még sokkal többet kell tennünk annak érdekében, hogy valóban az EU álljon a körforgásos gazdaság felé történő globális átmenet élére.”

Christa Schweng hangsúlyozta, hogy a körforgásos gazdaság kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy sikeres legyen az európai zöld megállapodás, az elkövetkező évek kiemelt jelentőségű uniós terve. Rámutatott arra, hogy egy olyan időszakban, amikor mindenki a munkahelyek leépítésétől tart, a körforgásos gazdaság bizonyítottan hozzájárul a munkahelyteremtéshez (4 millió új munkahely 2012 és 2018 között), és hogy támogatni kell a Covid19-járvány hatásaival küzdő vállalkozásokat az átállás megvalósításában.

Az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke, Cillian Lohan, a platform egyik kezdeményezője és potenciáljának lelkes híve, nyitotta meg a konferencia második napját, hangsúlyozva, hogy mindig is az együttműködés állt a projekt középpontjában, és ennek a jövőben is így kell lennie.

„Ez a platform a kezdetektől fogva az együttműködésről szól” – hangsúlyozta Cillian Lohan. „Ezt a sikertörténetet – akármilyen új keletű is – fontos szem előtt tartani, mivel a projektet rögtön áthatotta az együttműködés szelleme: ez valami olyasmi volt, amit közösen akartunk elérni, nem pedig egymással konfliktusban vagy versengésben. És a platform azóta is ebben a szellemben folytatta munkáját. 

A körforgásos gazdaság olyan átállást jelent, amely mindannyiunk közös erőfeszítése, és amelynek élvonalában az érdekelt felek állnak. Most arra törekszünk, hogy a körforgásos gazdaságot előbbre vigyük, Önökkel a kormánynál.”

Több mint 700-an vettek részt a kétnapos rendezvényen, amely így a Twitter egyik legnépszerűbb témája lett Belgiumban,

A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja az EGSZB és az Európai Bizottság közös kezdeményezése, amely egy „hálózatok hálózatának” létrehozására törekszik az érdekelt felek által vezérelt átállás támogatására. Egy úttörő projekt, amely modellként szolgált hasonló platformok számára az uniós tagállamokban és az Egyesült Államokban egyaránt.

A viták eredményeit hamarosan hozzáférhetővé tesszük a platform honlapján. (dm)

Az uniós tagállamok integrációs politikáiban nem mindig veszik teljes mértékben figyelembe, hogy milyen sajátos igényeik vannak azoknak a nőknek és gyermekeknek, akik megpróbálják felvenni a harcot a diszkriminációval vagy a beilleszkedésük útjában álló akadályokkal. Az EGSZB az októberi plenáris ülésen ismertetett egyik feltáró véleményében javaslatokat tett ezeknek a hiányosságoknak a kezelésére.

Az Európai Unió Tanácsának német elnöksége arra kérte az EGSZB-t, hogy tárja fel, hogy miként lehetne megkönnyíteni a migráns hátterű nők, anyák és családok integrációját.

Indrė Vareikytė korábbi EGSZB-tag készítette a szóban forgó véleményt, melyet főelőadóként Topolánszky Ákos ismertetett az október 29-i plenáris ülésen.

Topolánszky Ákos arra hívta fel a tagok figyelmét, hogy a tagállamoknak kevesebb mint a felében vannak érvényben olyan szakpolitikai intézkedések, amelyek kimondottan azokat a migráns nőket és gyermekeket támogatják, akiket megkülönböztetés ér, illetve akik akadályokba ütköznek integrációjuk kapcsán. „Ezek az elszigetelt helyzetben levő emberek igen gyakran válnak a magány és az erőszak áldozataivá” – mondta. A lehetséges megoldásokat illetően Topolánszky Ákos úgy fogalmazott, hogy holisztikus megközelítést alkalmazva kell integrációs intézkedéseket elfogadni, amelyek így kiterjednének a munkaerőpiaci integrációra, illetve az oktatás, az egészségügy, az igazságszolgáltatás és a lakhatás területére is.

Az EGSZB szerint jobban kellene tájékoztatni a migránsokat arról, hogy miért van szükség nyelvtanfolyamokra, és hogy azok milyen előnyökkel járhatnak számukra a mindennapokban. Az EGSZB úgy véli, hogy hasznos lenne tovább vizsgálni azt is, hogy a közös európai nyelvi referenciakeret felhasználható-e a migránsok nyelvtanulási folyamatának észszerűsítésére és egy személyre szabottabb megközelítés biztosítására.

A migráns nőket a társadalmi élet számos területén éri sokféle és halmozott diszkrimináció.
Az EGSZB ezért arra biztatja a tagállamokat, hogy ratifikálják az isztambuli egyezményt, arra kérve őket, hogy biztosítsák, hogy az erőszak áldozataivá váló migráns nők ugyanúgy megkapják a megfelelő szolgáltatásokat, segítséget vagy ellátást, mint a helyi nők.

Mivel a Covid19-válság aránytalanul sújtja a kiszolgáltatott helyzetben levőket, így például az etnikai kisebbségekhez tartozó migráns nőket, az EGSZB nyomatékosan kéri az Európai Bizottságtól, hogy az integrációval és a befogadással kapcsolatos új kezdeményezésének kidolgozásakor vegye figyelembe azokat a tanulságokat, amelyeket a válság során EU-szerte és az egyes tagállamokban sikerült levonni.

A vélemény mellékletében több olyan inspiráló szociális projektről is lehet olvasni, amelyek migráns nőket és gyermekeket segítenek az integrációban és a nyelvtanulásban. (ll/tk)

Figyelembe véve a Covid19-válság katasztrofális társadalmi és gazdasági hatását, az EGSZB két véleményben fejtette ki nézeteit a jelenlegi gazdasági válságról és az EU-beli helyreállítás kilátásairól.

A tanácsadó testület egyrészt úgy gondolja, hogy az Európai Bizottságnak a Next Generation EU tervre vonatkozó javaslatai üdvözlendőek és aktuálisak. A terv elfogadásának és végrehajtásának indokolatlan késedelme nagymértékben alááshatja az EU gazdasági helyreállítását.

Másrészt az EGSZB tagjai arra figyelmeztetnek, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell a közberuházásokat, és szinergiákat kell teremteniük a magánberuházásokkal: a Stabilitási és Növekedési Paktum mentesítési záradékát alkalmazni kell és az állami támogatási szabályok terén maximális rugalmasságra van szükség legalább addig, ameddig az általános gazdasági helyreállítást meg nem alapozzuk, és amíg a munkanélküliség nem csökken jelentős mértékben.

Összességében az EU-nak el kell mozdulnia a gazdasági prosperitást előtérbe állító és szolidaritásra épülő gazdasági kormányzás felé, mivel a megszorító intézkedésekhez való visszatérés háttérbe szorítaná a Next Generation EU minden lehetséges előnyét.

Philip von Brockdorff, a  2020. évi éves fenntartható növekedési stratégia témájában kidolgozott vélemény előadója kijelentette, hogy „az EGSZB az éves fenntartható növekedési stratégiát lehetőségnek látja arra, hogy a domináns gazdasági modell sokkal reziliensebbé és fenntarthatóbbá váljon, és a gazdasági, illetve a társadalmi célkitűzések egyenlő súlyt kapjanak”.

Judith Vorbach, az Ajánlás az euróövezet gazdaságpolitikájáról tárgyban készült vélemény társelőadója hangsúlyozta: „Annak érdekében, hogy elhárítsuk, illetve minimalizáljuk a Covid19 és az éghajlatváltozás súlyos hatásait, az EGSZB olyan gazdasági irányítást javasol, amely a prosperitást tűzi ki fő célul, és javasolja a fenntartható növekedésbe történő beruházások volumenének növelését, a szociális jogok európai pillérének érvényesítését és az adópolitikák reformját.”

Az EGSZB ezzel a 2020. októberi plenáris ülésen elfogadott két véleménnyel járul hozzá az európai szemeszternek az Európai Bizottság által kidolgozott következő, őszi csomagjához és az ahhoz kapcsolódó intézményközi vitákhoz. A teljes hír itt olvasható. (na)

November 5-én és 6-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) megtartotta a harmadik politikai ismeretbővítési fórumot, amely a kompetenciafejlesztési pályákkal foglalkozott. A fórumon a szóban forgó területhez köthető szociális partnerek, kormányképviselők és civil társadalmi szereplők gyűltek össze, akik arra figyelmeztettek, hogy a jelenlegi világjárvány tovább gyorsíthatja a digitális forradalom által már elindított változásokat a munka világában, és ez még fontosabbá teszi a továbbképzést és az átképzést.

Ezért a fórum résztvevői hangsúlyozták, hogy sürgősen létre kell hozni a kompetenciafejlesztési pályákat, azaz végre kell hajtani a 2016-ban tanácsi ajánlásként elfogadott jogalkotási javaslatot. Ez alapozza meg az uniós készségfejlesztési programot, amelynek célja, hogy minden európai polgárt felvértezzen a munkaerőpiaci részvételhez szükséges készségekkel, és felszabadítsa a bennük rejlő potenciált, hogy mind egyéni szinten, mind a társadalom tagjaként ki tudjanak bontakozni.

A Cedefop kutatása szerint Európában 128 millió felnőttnek tovább kell majd fejlesztenie készségeit, illetve újakat kell szereznie ahhoz, hogy megtarthassa vagy megkaphassa a kompetenciáinak és készségszintjének megfelelő munkahelyet. Ez a számadat az EU-27-re, Izlandra, Norvégiára és az Egyesült Királyságra vonatkozik, és a népesség 46,1%-ának felel meg, ami döbbenetes arány.

„Hangsúlyoznunk kell, hogy egyféle túlélőcsomagot kínálunk mind a munkavállalóknak, mind pedig a munkáltatóknak, ugyanis semmi sem marad a régiben. A megbízható készségek lendítik fel az uniós versenyképességet, de az egyének személyes és szakmai kiteljesedését is ezek hajtják” – mondta Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekciójának elnöke.

„Gondoskodnunk kell arról, hogy minden felnőttnek egész élete során lehetősége legyen arra, hogy frissítse meglévő készségeit és újakat szerezzen, melyek segítségével át tudja vészelni a bizonytalan időket és ki tud bontakozni a szakmáján belül és kívül egyaránt” – jegyezte meg Jürgen Siebel, a Cedefop ügyvezető igazgatója, és hozzátette, hogy a továbbképző és átképző programokban a vállalkozások igényeit is figyelembe kell venni, mivel a vállalkozások fontos szerepet játszanak az ambiciózus célok teljesítésében.

A harmadik fórum finnországi, írországi és hollandiai kompetenciafejlesztési pályák kidolgozásának és megvalósításának tapasztalatait járta körül. Ezeknek az országoknak a kormányai nagyratörő célokat tűztek ki, átfogó stratégiákat készítettek, és olyan reformokat vezettek be az egész életen át tartó tanulásra és a felnőttoktatásra vonatkozóan, amelyeknek már látszanak az eredményei.

A fórum a portugál kormány programját is megvizsgálta. Ezzel a programmal sikerült növelni a felnőttképzés rendelkezésre állását egy olyan országban, ahol 2016-os adatok szerint a lakosság fele nem fejezte be a középiskolát. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja a hatékony szociális párbeszéd megerősítését az uniós tagállamokban, mivel az kulcsfontosságú szerepet játszik azoknak a gazdasági, munkaügyi és szociálpolitikáknak az alakításában, amelyek Unió-szerte jobb élet- és munkakörülményeket teremtenek. A szociális párbeszéd tehát nélkülözhetetlen a gazdasági fenntarthatóság eléréséhez és előmozdításához.

„A szociális párbeszéd mint a gazdasági fenntarthatóságnak és a gazdaságok ellenálló képességének fontos pillére, figyelembe véve az élénk nyilvános vita hatását a tagállamokban” című véleményében az EGSZB bemutatja a szociális párbeszéddel kapcsolatos nemzeti gyakorlatokat, kitérve arra is, hogy azok miként alakultak az elmúlt válsághelyzetek során. Azt is felvázolja, hogy a szociális párbeszéd koncepciója – különösen annak háromoldalú formájában, amely beemeli a folyamatba az állami hatóságokat is – miben lehet több a kollektív tárgyalások koncepciójánál, és miért jelent kulcsfontosságú eszközt minden változásirányítással kapcsolatos folyamatban.

A vélemény, melynek Vladimíra Drbalová, korábbi, illetve Cinzia Del Rio jelenlegi EGSZB-tag volt az előadója, a német tanácsi elnökség felkérésére készült.

Azok az országok, amelyekben bejáratott módon működik a szociális párbeszéd, hatékonyabban és gyorsabban tudnak reagálni a különböző válsághelyzetekre, még akár az olyan globális méretűekre is, mint amilyen a Covid19-világjárvány. A vélemény arra jutott, hogy a szociális párbeszéd mindemellett számos országban továbbra is szétforgácsolódott és csak eseti jelleggel működik, vagy pedig a szociális partnerek ellehetetlenítése miatt meggyengült.

A vélemény több ajánlást is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy miként lehet a közeljövőben hatékony válság utáni irányítást alkalmazni, többek között garantálva, hogy a nemzeti helyreállítási tervek kidolgozásába és megvalósításába aktívan bevonják a szociális partnereket is, illetve olyan hatékony vállalatirányítást ösztönözve, amely a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások koncepciójára épül.

A hatékony szociális párbeszédhez azonban megfelelő képviseleti jogkörrel és legitimitással rendelkező szociális partnerek is kellenek, illetve arra is szükség van, hogy a kormányok elkötelezettek legyenek az ilyen párbeszéd iránt. Ugyanilyen fontos az is, hogy tiszteletben tartsák a szociális partnerek autonómiáját, az egyesülés szabadságát és a kollektív tárgyalásokhoz való jogot.

Az uniós szerződések maguk is rendelkeznek az európai szociális párbeszédről, az európai szociális partnereknek pedig maradéktalanul ki is kell aknázniuk az ebben rejlő lehetőségeiket.

Konzultálni kell velük a gazdasági kormányzás európai szemesztere során, valamint a foglalkoztatás-, szociál, illetve adott esetben a gazdaságpolitikák és az idetartozó reformok kialakításakor és végrehajtásakor.

„Kötelező konzultációs mechanizmust kell bevezetni az európai szemeszterben a szociális partnerek számára. A világjárvány gazdasági és társadalmi hatását látva manapság minden eddiginél fontosabb, hogy a szociális partnereket bevonják a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, illetve a kormányzati jelentéstételi eszközök kidolgozásába” – fogalmazott Cinzia Del Rio. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság arra kérte az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak holisztikus megközelítést a sokszínűség és inkluzivitás társadalmaikban történő népszerűsítését illetően, és fokozzák jogi és politikai erőfeszítéseiket az Európában egyre erősödő rasszizmus és idegengyűlölet leküzdésére.

Tekintettel arra, hogy egyre nő a migránsokat és etnikai kisebbségeket célzó támadások és gyűlöletbeszéd volumene, és a jelenlegi világjárvány súlyosbítja az e csoportokat érő strukturális megkülönböztetést, az EU-nak haladéktalanul többet kell tennie ez ügyben, ideértve a sokszínűség kezelésének ösztönzését.

Az EGSZB javaslataitA sokszínűség kezelése az uniós tagállamokban című, a német tanácsi elnökség felkérésére készült véleményében vázolta fel. Véleménye kidolgozása során az EGSZB négy, Európa különböző részét képviselő országban – Finnországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban – végzett esettanulmányokat. Az eredményeket a véleményben és annak mellékletében ismertették.

Az esettanulmányokból az derült ki, hogy a migráns munkavállalók legtöbbjét alacsony fizetésű és bizonytalan munkaviszonyokban foglalkoztatták mind a négy országban. A legrosszabb a helyzet Olaszországban, ezt követi Franciaország, és Lengyelország is hasonló irányú tendenciákat mutat. Mind a négy országban a színes nők esetében a legmagasabb a foglalkoztatási megkülönböztetés aránya az európai fehérekhez és az azonos etnikai csoporthoz tartozó férfiakhoz képest. Mind a négy országban továbbra is a romák jelentik a leginkább marginalizált kisebbségi csoportot.

A véleményt az EGSZB korábbi lengyel tagja, Adam Rogalewski jegyezte, és Carlos Trindade főelőadó ismertette az októberi plenáris ülésen.

„A Covid19 súlyosbítja a strukturális rasszizmust Európában. Az etnikai kisebbségeket és a bevándorlókat – amellett, hogy jobban ki vannak téve a betegségnek – az ehhez kapcsolódó egyenlőtlenségek kockázata is erősebben fenyegeti a gazdasági és társadalmi következmények miatt, és kevésbé valószínű, hogy támogatást kapnak – jegyezte meg Carlos Trindade.

„Ahhoz, hogy valamennyi intézményben leküzdhessük a strukturális rasszizmust, társadalmi igazságosságra van szükség az összes etnikai kisebbség számára – hangsúlyozta Carlos Trindade, hozzátéve, hogy az EGSZB arra kérte az EU-t és a tagállamokat, hogy fokozzák jogi és politikai erőfeszítéseiket az Európában egyre erősödő rasszizmus és idegengyűlölet leküzdésére.

A véleményben az EGSZB amellett érvel, hogy a sokszínűség megbízható kezelésének a migránsok és etnikai kisebbségek munkájának és mindennapi életének valamennyi szempontját figyelembe kellene vennie. Ez magában foglalja a munkahelyi bánásmódot, az oktatást és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, a szociális jogaikat és a helyi közösségekbe való beilleszkedésüket. (ll)

November 9-én az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) távülés keretében vitát tartott az uniós acéliparról. A vita, melyet Pietro Francesco De Lotto, a CCMI új elnöke vezetett, elsősorban a nemzetközi acélipar kapacitásfeleslegének és dekarbonizációjának kérdését járta körül. A felszólalók az európai acélipar megoldandó problémáiról beszéltek: a Covid19 utáni helyreállítást célzó tervről, a termelési folyamatok dekarbonizációjáról, az uniós védintézkedésekről és a kereskedelemről.

Az acél alapvető terméknek számít minden fejlett és fejlődő országban. A Covid19-világjárvány kérdéseket vetett fel a globális beszállítói lánctól való függőség kapcsán, különös tekintettel arra, hogy sok ország függ egyetlen országtól.

A kínai acélgyártásban tapasztalható kapacitástöbbletek aggodalomra adnak okot, mivel Kína mára a világpiac több mint felét uralja. 2018-ban az Egyesült Államok protekcionista adókat vezetett be, hogy az amerikai gazdaság kevésbé függjön kínai anyagoktól. Ez az intézkedés végül komoly károkat okozott az európai piacon, hiszen az USA az uniós acélipari termékek fontos felvevőpiacának számít.

Ezzel párhuzamosan a világ számos országában próbálják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és egyre több olyan kezdeményezés indul, amely a körforgásos gazdaságra való átállást célozza.

„Biztosítanunk kell az acélipari ágazatok versenyképességét, amelyek betartják az ehhez az átmenethez szükséges környezetvédelmi normákat, de közben piaci versenyben vannak a világ más részeinek olyan szereplőivel, akiknek vagy nem kell ilyen normákat betartaniuk, vagy csak gyengébb előírásoknak kell megfelelniük.” – fogalmazott a vita lezárásaként Pietro Francesco De Lotto. „Ugyanez a helyzet a munkafeltételekkel és a munkavállalói jogokkal kapcsolatos normák terén is.”

Az EGSZB ezért azt kéri, hogy legyenek egyenlő versenyfeltételek az európai termelők és a harmadik országok exportőrei között. (tk/ks)

Új rovat született.

Mostantól minden hónapban találkozhat meglepetésvendégünkkel. A vendégek olyan, az európai kultúra közegében ismert személyiségek közül kerülnek majd ki, akik követik az aktuális eseményeket, és világlátásukkal, újszerű gondolataikkal tágítják horizontunkat, megihletik fantáziánkant és egy kis boldogságot csempésznek életünkbe.

Most első alkalommal meglepetésvendégünk nem más, mint Pierre Kroll, belga karikaturista, a Le Soir napilap állandó munkatársa.

A rajzaiból sugárzó humor és utánozhtatlan stílusa tették híressé, amelyek révén Európa és a világ ügyeit eredeti, váratlan megvilágításba képes helyezni.

Nagylelkűen eleget téve kérésünknek, hogy az aktuális események legégetőbbikére reflektáljon, Pierre Kroll ezzel a rajzzal lepett meg minket. (ehp)