Az EGSZB égisze alatt működő nyugat-balkáni civil társadalmi fórum szeptember 30-án és október 1-jén tartotta ülését Szkopjében, ahol a résztvevők megvitatták, hogy hol tart a régió az uniós csatlakozás terén, illetve hogy milyen aktív szerepet játszik ebben a civil társadalom.

A fórumot az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az Európai Bizottság és a Regionális Együttműködési Tanács közös szervezésében tartották. Egyébként szerencsés volt a rendezvény időzítése is, hiszen néhány nappal később, a szlovén elnökség szervezésében került sor az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra Brdóban.

Zoran Zaev, az Észak-macedón Köztársaság miniszterelnöke szerint „a bővítési folyamat blokkolásának fényében időszerű és helyes téma is a csatlakozási folyamat megerősítése, hiteles uniós perspektívát kínálva ezzel a Nyugat-Balkán számára”.

Christa Schweng EGSZB-elnök megerősítette, hogy az EGSZB egyértelműen támogatja, hogy az EU-t kibővítsék a térség országaival.
„Komolyan hiszek abban, hogy a Nyugat-Balkán helye az EU-ban van. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy minden bővítéssel kapcsolatos vita egyben Európa jövőjéről szóló vita is, a bővítési folyamatba pedig teljes mértékben be kell vonni a civil társadalmat – a nyugat-balkánit és az uniósat is.”

Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos így fogalmazott: „Az EU-ba vezető út hosszú, bonyolult és kihívásokkal teli. De a csatlakozás iránt valóban elkötelezettek számára járható ez az út. Nekem pedig nincs kétségem afelől, hogy az Európai Unió jelenti a nyugat-balkáni országok jövőjét.”

Ehhez csatlakozva Gašper Dovžan, szlovén külügyi államtitkár elmondta, hogy a bővítés logikus lépés és olyan, mindkét fél számára előnyös folyamat, amelyhez ambíciókra és kitartásra van szükség.

A csatlakozási folyamat nem mehet végbe a civil társadalom aktív bevonása nélkül

Biljana Spasovska a Balkáni Civil Társadalmi Fejlesztési Hálózat (BCSDN) nevében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyre szűkülnek a civil társadalom lehetőségei és finanszírozási forrásai. Elmondása szerint alapvető szabadságjogokat vontak kétségbe, különösen a világjárvány alatt.

A fórum résztvevői szerint mindenképpen szavatolni kell az egyesülési szabadságot és ösztönző környezetet kell teremteni a civilek számára.

Szóba kerültek a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv, illetve a zöld menetrend végrehajtására vonatkozó iránymutatások is. A terv és a menetrend azonban csak akkor lehet sikeres, ha a politikai döntések meghozatalába érdemben és aktívan bevonják a civil társadalmat is.

A térség valamennyi országában meg kell reformálni a civil társadalmi szervezetek állami finanszírozását, a civil társadalomnak pedig függetlennek és a politika befolyásától mentesnek kell lennie.

A 8. nyugat-balkáni civil társadalmi fórum zárónyilatkozata itt olvasható. (at)