A média szabadságát nem lehet magától értetődőnek venni, hanem aktívan kell tenni megőrzéséért

Elena-Alexandra CALISTRU, a Sokféleség Európája csoport tagjának cikke

Kevés olyan hely van a világon, ahol a média szabadságának és függetlenségének megőrzése olyan hosszú hagyományra tekint vissza, mint Európában. A digitális platformok megjelenése, az információkhoz való hozzáférés megakadályozására irányuló illiberális tendenciák, az oknyomozó újságírókat fenyegető növekvő veszélyek és a Covid19 okozta válság azonban különböző módon, de egyidejűleg gyakorol nyomást arra az ökoszisztémára, ami lehetővé teszi, hogy a kivételesen szabad média létezzen és betöltse demokratikus szerepét.

Az EGSZB nemrég fogadott el egy véleményt az Európai Bizottság „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című közleményéről. A véleményben különösen üdvözöltük annak elismerését, hogy erőteljes politikai válasz és pénzügyi támogatás nélkül a mögöttes tendenciák és a Covid19-válság együttesen alááshatnák Európa médiaágazatának rezilienciáját és demokratikus szerepét.

A közleményben javasolt eszközök a médiaágazat helyreállítására és átalakítására, valamint rezilienciájának növelésére összpontosító intézkedések széles körét ölelik fel. Ehhez lépéseket kell tenni az ágazat előtt álló strukturális kihívások kezelése, valamint egy olyan kedvező környezet előmozdítása érdekében, amelyben a média és a civil társadalom rosszindulatú beavatkozástól és dezinformációtól mentes, nyilvános vitában vehet részt.

Van azonban néhány fontos pont, melyekről el kell gondolkodni, ha azt akarjuk, hogy az EU továbbra is a lehető legjobb hely maradjon a médiaszabadság szempontjából.

Először is az intézkedéseknek kapcsolódniuk kell az egyes tagállamok között a média- és audiovizuális ágazati viszonyok terén mutatkozó társadalmi realitásokhoz, valamint a helyi és a nemzeti média különböző méretéhez és szükségleteihez. A pénzügyi támogatásnak ezért átláthatónak, hozzáférhetőnek és inkluzívnak kell lennie, különösen a helyi média és a médiaipari induló innovatív vállalkozások esetében. Másodszor pedig a civil társadalomnak partnerré kell válnia ebben, hogy elősegítse az egyéni szerepvállalást, megerősítse a média szabadságát és a médiaműveltség támogatása révén fellépjen a dezinformáció ellen.

Ahhoz, hogy az európai médiára irányuló cselekvési terv sikeres legyen, minden érdekelt félnek együtt kell erőfeszítéseket tennie annak elismeréséért, hogy a média fontos szerepet tölt be demokratikus értékeink szempontjából.