EGSZB info: Hogyan hat az energetikai átalakulás a foglalkoztatásra az átalakulás által érintett régiókban, és milyen javaslatai vannak az EGSZB-nek e hatások kezelésére?

Maria del Carmen Barrera Chamorro: Az eddigi tapasztalatok igen vegyes képet mutatnak, néhány sikerről és számos kudarcról számolhatunk be. Az energetikai átalakulás sikerének biztosítása azonban rendkívül fontos a munkahelyek tekintetében. A fenntartható foglalkoztatás, a szociális védelem és az átalakulás üzleti támogatásának garanciái nélkül Európában nem lesz versenyképes és egészséges jövő.

Az EGSZB úgy véli, hogy az energetikai átalakulásra irányuló területi terveket az igazságos társadalmi konzultációra vonatkozó megfelelő egyezményekkel vagy megállapodásokkal kell kísérni, amelyekben a fenntartható, minőségi foglalkoztatás megteremtése, megőrzése és biztosítása, valamint az emberek támogatása a tervezett intézkedések kidolgozásának, végrehajtásának és értékelésének szükséges feltétele, beleértve az energetikai átalakulás előmozdítására kapott forrásokat is.

A munkaerőpiaci politikák környezetvédelmi és energetikai jogszabályokba és szakpolitikákba való hatékonyabb integrációjára is szükség van, ösztönzőket kínálva a fenntartható, minőségi foglalkoztatás számára. Szükség lesz olyan alapokra, amelyek az ideiglenes vagy végleges szerkezetátalakítási folyamatok költségeinek megosztására szogálnak, valamint a dekarbonizált gazdaságban a foglalkoztathatóság javítását célzó átképzési programokra is.

Ezt szociális jóléti politikákkal kell alátámasztani, mint például az energetikai szolgáltatásokhoz, a helyettesítő jövedelemhez és a megfelelő minimumjövedelemhez való egyetemes hozzáférés garanciái stb. E szakpolitikák integrációját – a szociális jogok európai pillérének fejlesztésére irányuló terv keretében – mindig szociális párbeszéd és kollektív tárgyalások útján kell megvalósítani.

Az állami és magánberuházási politikák, valamint a szociális kompenzációs politikák megerősítése is kulcsfontosságú, tekintettel azokra a negatív hatásokra, amelyek az uniós vállalatok és kkv-k versenyképességét, valamint a legkiszolgáltatottabb háztartásokat érik.

Végezetül egy megújított kohéziós politikára van szükség, amely prioritásként kezeli az energetikai átalakulás, a munkaerőpiacok és a regionális fejlesztés közötti kölcsönös összefüggéseket. Ehhez nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokra van szükség az alapok rendeltetésszerű felhasználásának tekintetében a helyi és regionális önkormányzatok és a szociális partnerek szerepének erősítése érdekében.