EGSZB info

Az EGSZB januári plenáris ülésszakán az EGSZB-tagok megvitatták a geopolitikai kihívásokra adott uniós választ Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével. Utóbbi egyetértett Christa Schweng EGSZB-elnökkel abban, hogy a versenyképesség és a nagyobb stratégiai autonómia döntő fontosságú a jelenlegi kihívásokkal teli időkben.

Roberta Metsola tisztelettel adózott az ukrán népnek az orosz agresszióval szembeni bátor helytállásáért, és hangsúlyozta, hogy az Európai Unió minden eddiginél jobban összefogott azért, hogy pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget nyújtson Ukrajnának. Kijelentette: „Ukrajna a demokráciáért, a szabadságért és az igazságért harcol. Értünk is teszi ezt.”

Az egységes piac 30. évfordulójára utalva hangsúlyozta a versenyképesség fontosságát: „Vissza kell térnünk a növekedéshez, és csökkentenünk kell függőségeinket, ezzel egy időben pedig meg kell dupláznunk a zöld és digitális átállásra irányuló erőfeszítéseinket. Európának ki kell használnia erősségeit, és biztosítani kell, hogy aktív kereskedelempolitikánk nap mint nap előnyökkel járjon az európaiak számára.”

Christa Schweng EGSZB-elnök szerint ezek alapvető aspektusok az emberek és az uniós vállalkozások jóléte szempontjából: „Döntő pillanathoz érkeztünk, amikor csak összehangolt erőfeszítésekkel leszünk képesek egy reziliensebb, igazságosabb és fenntarthatóbb jövőt létrehozni, amelyből senki nem marad ki.”

A vita kitért az olyan külső gazdasági tényezőkre adott uniós válaszra is, mint az infláció csökkentéséről szóló amerikai jogszabály, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja és a fosszilis tüzelőanyagok árának ingadozása, valamint az olyan belső kihívásokra, mint például a képzett munkaerő hiánya, amelyekkel Európa jelenleg szembesül.

Rávilágított arra is, hogy a civil társadalomnak kritikus szerepet kell játszania az uniós szakpolitikák és azok végrehajtásának javításában, valamint hogy az európaiak nagyobb beleszólást szeretnének az EU működésébe, amit az Európa jövőjéről szóló konferencia is bizonyított. (mt)

Az európaiak biztonságának garantálása, valamint a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása: az Európai Unió Tanácsának elnökségét 2023 januárja és júniusa között ellátó Svédország legfőbb prioritását a válságkezelési intézkedések képezik.

2023. január 25-én, a plenáris ülésen tartott vita során Christa Schweng elnök leszögezte, hogy az EGSZB maradéktalanul támogatja az elnökséget: „Hihetetlenül nagy kihívást jelent az elnökség átvétele most, mikor az EU határain ádáz háború dúl. Az EGSZB üdvözli ezeket a prioritásokat az Ukrajna elleni orosz agresszió összefüggésében, mivel nem hagyhatjuk, hogy biztonságunk vagy értékeink csorbuljanak. Ukrajna mellett állunk!”

Jessika Roswall, Svédország uniós ügyekért felelős minisztere elmondta, hogy a svéd elnökség kiemelten kezeli a többi uniós intézménnyel és testülettel, köztük az EGSZB-vel való szoros együttműködést, és rendszeres kapcsolattartásra és nyílt párbeszéd fenntartására törekszik.

Az elnökség első számú prioritása kapcsán hangsúlyozta: „Svédország az Unió előtt álló történelmi kihívások közepette veszi át az elnökséget. Az európai napirendet továbbra is az Oroszország által Ukrajna ellen indított brutális, agresszív támadás fogja uralni.”

A svéd elnökség azon lesz, hogy megőrizze az európai egységet, és zöldebbé, biztonságosabbá és szabadabbá tegye az Uniót, a következő témákra összpontosítva:

• Biztonság
• Versenyképesség
• A zöld átállás és az energetikai átmenet
• A demokratikus értékek és a jogállamiság. (mp)

Az uniós egységes piac 30 éves fennállása alkalmából az EGSZB januári plenáris ülésén vitát tartottak Margrethe Vestager biztossal arról, hogy miként lehetne leküzdeni azt a problémát, ami a legnagyobb kihívást jelentheti a következő generáció számára.

Az egységes piacot széles körben az EU legnagyobb vívmányának tartják. Az aktuális válságok, például az éghajlatváltozás, a Covid19 vagy az ukrajnai háború azonban rávilágítottak arra, hogy mennyire érzékeny a váratlan zavarokra. Hogyan valósíthatjuk meg a zöld és digitális átállást az EU-ban a szabadpiaci elvek sérelme és az európai vállalkozások versenyképességének veszélyeztetése nélkül? Az Európai Bizottságnak van már terve e problémák megoldására, és februárban fogja azt nyilvánosságra hozni.

Januári plenáris ülésén az EGSZB konkrét javaslatokat tett az egységes piac továbbfejlesztésére, azt ajánlva, hogy Európa versenyképességét tartsák szem előtt. Christa Schweng EGSZB-elnök elmondta: „Csak egy versenyképes Európa tud jólétet és jóllétet teremteni, és fenntartható megoldásokat adni az éghajlati és környezeti problémákra. Nagyon fontos, hogy kedvező környezetet teremtsünk az uniós vállalkozások számára az innovációhoz, a beruházáshoz és a kereskedelemhez, ez pedig a külföldi konkurensekkel egyenlő versenyfeltételeket is jelent.”

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Margrethe Vestager elismerte, hogy az EU-nak folyamatosan dolgoznia kell az egységes piac fejlesztésén, eközben emlékeztetett arra, hogy „ha 30 évvel ezelőtt nem hozzák létre az egységes piacot, Európa ma egészen más lenne”.

A vita egyik fő témája a gazdasági helyreállításra és a kettős átállásra adott állami támogatások kérdése volt. Egyre nagyobb aggodalmat vált ki, hogy ha ezek nem maradnak meg a rövid távú segítségnyújtás szintjén, az veszélybe sodorhatja a kisebb gazdaságokat és a globális kereskedelmet.

A vita végén felszólalt Séamus Boland, az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke, Oliver Röpke, a Munkavállalók csoportjának elnöke és Felipe Medina, a Munkáltatók csoportjának tagja. (tk)

Az EGSZB-ben január 24-én tartott vita rávilágított arra, hogy az EU nem teljesíti az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjének célkitűzéseit. Azonban még mindig van remény. Az EU, többek között pénzügyi támogatás révén, vezető szerepet vállalhat. Az EGSZB-nek fontos szerepe van az elért eredmények nyomon követésében.

Az EGSZB januári plenáris ülésszakán vitát tartottak a fenntartható fejlődési célok végrehajtásáról, amelyen Guillaume Lafortune, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldásokkal Foglalkozó Hálózatának (SDSN) alelnöke is részt vett.

Guillaume Lafortune bemutatta az Európa fenntartható fejlődéséről szóló 2022. évi jelentést, amely az EGSZB támogatásával készült. Guillaume Lafortune szerint az EU nem teljesíti a célkitűzéseket. Eközben világszerte visszaesés érzékelhető az előrehaladás terén, és különösen a súlyos pénzügyi korlátokkal küzdő fejlődő országok maradnak le.

A jelentés azt ajánlja, hogy az EU az ENSZ rendszerének keretében egy olyan globális terv mellett szálljon síkra, amelynek célja a fenntartható fejlődési célok rendelkezésére álló nemzetközi finanszírozás növelése. Christa Schweng EGSZB-elnök felkarolta ezt az ötletet, kiemelve az EU által a globális átalakulások megvalósításában betöltött vezető szerep fontosságát.

Az EGSZB az Európai Bizottság 2023 júliusában előterjesztendő első önkéntes felülvizsgálatában is alapvető szerephez jut azáltal, hogy összegyűjti az érdekelt felek nézeteit a fenntartható fejlődési célok felé tett előrelépésekről. Az EGSZB horizontális megközelítést ajánlott a célok tekintetében, figyelembe véve a fenntartható fejlődési célok és a hozzájuk kapcsolódó részcélok egymással összefüggő jellegét, és új platform létrehozását javasolta a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó szakpolitikával kapcsolatos strukturált civil társadalmi szerepvállalás előmozdítása érdekében. (gb)

Az EU-nak küzdenie kell a kényszermunka minden formája ellen, és globális vezető szerepet kell játszania az emberi jogok terén – sürgette az EGSZB a januári plenáris ülésén elfogadott véleményében.

A Thomas Wagnsonner előadó által kidolgozott, a kényszermunkával előállított termékek tilalmáról szóló véleményében az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon való forgalmazásának tilalmáról. Alapvető fontosságú, hogy valamennyi uniós tagállam ratifikálja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kényszermunkáról szóló 1930. évi egyezményéhez csatolt 2014. évi jegyzőkönyvet.

Az EGSZB örömmel veszi tudomásul továbbá, hogy a javaslatban szerepel a gyermekekkel végeztetett kényszermunka elleni küzdelem is. Kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel ezt a folyamatot azáltal, hogy a rendelet hatálya alá vonja a gyermekmunkára vonatkozó, már meglévő ILO-egyezményeket.

Thomas Wagnsonner kiemelte: „A gazdasági, szociális, kulturális és munkavállalói jogok előmozdítása, és ezáltal a kényszermunka és a kizsákmányolás valamennyi formájának felszámolása alapvető fontosságú az EU emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos globális vezető szerepének biztosításához”.

A kényszermunka megelőzése érdekében az EGSZB kiemeli a nemzetközi együttműködés és annak fontosságát, hogy a szervezett civil társadalom helyet kapjon az intézményi folyamatban az Európai Bizottság új javaslatában, és javasolja, hogy dolgozzanak ki iránymutatásokat a vállalkozások számára, hozzanak létre egy kockázati mutatókat tartalmazó külön adatbázist, és vezessenek be egy teljesítményértékelési rendszert. (mp)

Az Unió energiaár-válságra adott válaszának arra kell törekednie, hogy megvédje azokat a háztartásokat és vállalkozásokat, amelyek számára komoly nehézséget jelent az energiaszámlák kifizetése. Ez a legfontosabb üzenete az euroövezet gazdaságpolitikájáról (2023) szóló, az EGSZB januári plenáris ülésén elfogadott véleménynek.

Az EGSZB támogatja a kétlépcsős árképzésről szóló, a legkiszolgáltatottabbak védelmét szolgáló európai bizottsági javaslatot, melynek értelmében a kiszolgáltatott fogyasztók bizonyos energiafogyasztási szintig a piaci árnál alacsonyabb árat fizetnének.

Az EGSZB felhívja azonban a figyelmet arra, hogy ennek a politikának ki kell terjednie mind a szegénységi küszöb alatt élőkre, mind pedig az alsó középosztályra, akiknek szintén nehéz lesz a piaci árakon kifizetni az energiaszámlájukat.

Petru Sorin Dandea, a vélemény előadója elmondta: „A 2022/2023-as tél komoly problémákat okozott az Unióban. Ahhoz, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat valóban megvédjük az energiaár-válságtól, az Európai Bizottság kétlépcsős árképzési politikáját inkluzív módon kell alkalmazni.”

A vállalkozói tevékenységek leállásának elkerülése érdekében az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a tagállamok vegyék igénybe az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeretet, és azt ajánlja nekik, hogy vessenek be minden lehetséges eszközt, különösen a kis- és középvállalkozások megsegítésére.

Az Európai Központi Bank a monetáris politikát használta az infláció növekedésének megfékezésére, de ez csak akkor lehet sikeres, ha össze van hangolva az euroövezet országainak költségvetési politikájával. (mp)

A fokozott nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú az óceánok fenntarthatóságának 2030-ig történő megvalósításához, valamint az óceán biztonságos és védett térséggé tételéhez – mondja az EGSZB egy új, a januári plenáris ülésen elfogadott véleményében.

Az óceánpolitikai irányítást a téma összetettsége miatt nem lehet pusztán „tengerügyi kérdésnek” tekinteni, hanem több tudományterületet átfogó, integrált megközelítésre van szükség a különböző szintű döntéshozók támogatásához.

Az ember által az óceánokra gyakorolt hatás gyakran a szárazföldön végzett tevékenységek eredménye. A szennyezés jelentős része hulladékok, növényvédő szerek, antibiotikumok, foszfátok, műanyagok tengerbe kerüléséből ered, a fel nem robbant hadianyag-maradványok problémájáról nem is beszélve.

Az EGSZB szerint az EU kulcsfontosságú szereppel rendelkezik jogalkotóként, valamint a hálózatokat és partnerségeket megerősítő nemzetközi szereplőként, és minden egyes lépésbe hatékonyan és átláthatóan be kell vonnia a különböző érdekelt feleket.

„Az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia az óceánokat támogató erőfeszítésekben, de minden országnak meg kell tennie a magáét: csak így érhetjük el, hogy Földünket a következő generációk is kék bolygónak nevezhessék majd.” – mondta a vélemény előadója, Stefano Palmieri.

A szén-dioxid-semlegesség 2050-ig, illetve a fenntarthatóság 2030-ig történő elérése érdekében az EU-nak arra kell összpontosítania, hogy intézkedéseket hozzon a tengeri környezet jó állapotának megőrzése és a halállományok védelme érdekében, mivel mindkét terület létfontosságú számos közösség számára. (mp)

Januári plenáris ülésén az EGSZB megvitatta az EU biztonsági és védelmi területre vonatkozó „stratégiai iránytűjét”, amellett érvelve, hogy a biztonságot tágan kell értelmezni, messze túlmutatva a katonai védelmen. A civil társadalmat nem szabad mellékszereplőnek tekinteni a biztonsági kérdésekben: válságok esetén stabilizáló szerepet tölthet be, amint az az ukrajnai háború idején is kiderült.

Az EU stratégiai iránytűje című saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB kijelentette, hogy szélesebb körű fogalommeghatározásra van szükség, mivel a biztonság jelenlegi koncepciója az EU-ban túl szűk körű. „A biztonság túlmutat a puszta katonai védelmen. Összetett, hibrid fenyegetések idején a biztonság fogalmát ki kell terjeszteni az energia, a közlekedés, a digitális, víz- és élelmezésbiztonság, a polgárok biztonsága és a külföldi beavatkozás szempontjaira is” – jelentette ki Christian Moos, az EGSZB-vélemény előadója.

A vélemény amellett érvel, hogy a nemzeti szintű képességfejlesztés, a védelmi tervezés és a közös közbeszerzések mellett az EU-nak a korlátozott forrásait elsősorban polgári politikákba és mechanizmusokba kellene befektetnie a konfliktusok megelőzése érdekében. A civil társadalom ebben tud segíteni, társadalmi és gazdasági hálózatain, valamint a nyilvános és kulturális diplomáciában rejlő komoly potenciálján keresztül.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióval visszatért Európába a háború, ami hangos ébresztőt jelentett az EU és a NATO kapcsolatát tekintve.

„Az EU és a NATO eddig nem tárta fel teljes mértékben az együttműködésükben rejlő lehetőségeket. A biztonság és védelem európai pillérének megerősítése a NATO megerősítését jelenti. Amikor az EU védelmi képességeinek növeléséről beszélünk, akkor nem a NATO-val való versenyről van szó, hanem annak kiegészítéséről” – jelentette ki Peter Clever előadó, EGSZB-tag. (mt)

Az EGSZB üdvözölte az olyan átfogó európai gondozási stratégiára vonatkozó európai bizottsági javaslatot, amely várhatóan biztosítja az európaiak számára annak lehetőségét, hogy egész életük során magas színvonalú egészségügyi ellátásban és gondozási szolgáltatásokban részesüljenek.

Az EGSZB örömmel fogadta az Európai Bizottság európai gondozási stratégiára vonatkozó javaslatát, amely fontos lépés afelé, hogy elérhető és megfizethető gondozási struktúra jöjjön létre Európában, amely születéstől az időskorig kielégíti a gondozottak szükségleteit és foglalkoztatási státuszuktól függetlenül valamennyi gondozót támogat.

A januári plenáris ülésszakon elfogadott véleményben az EGSZB számos ajánlást fogalmazott meg a stratégia és az abban foglalt két javaslat – konkrétan a kisgyermekkori nevelésről és gondozásról, valamint a tartós ápolás-gondozásról szóló javaslat – kapcsán, amelyeket a Tanács decemberben fogadott el.
Az EGSZB megismételte azt az ajánlását is, hogy vezessenek be egy európai gondozási garanciát. Az uniós ifjúsági garanciához hasonlóan ez az eszköz segítene abban, hogy minden európai lakos számára biztosítva legyen a színvonalas egészségügyi ellátás és gondozási szolgáltatás. Kezelné emellett a gondozásban fennálló hiányosságokat, és előmozdítaná mind a hivatásos, mind a házi gondozók tisztességes munkakörülményeit.

„Fenntartjuk, hogy az elérhetőség, a hozzáférhetőség és a megfizethetőség mellett a gondozásnak inkluzívnak és fenntarthatónak kell lennie, valamint az emberi jogokon kell alapulnia. A színvonalas gondozás számos európai számára továbbra sem adott” – mondta el a vélemény előadója, Joó Kinga.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ukrajnai háborúhoz, valamint az energia- és a megélhetési válsághoz kapcsolódó jelenlegi sokkhatásokra adott válaszintézkedések során prioritásként kell kezelni a gondozási szolgáltatások megfizethetőségét és folyamatosságát. Megfelelő finanszírozást szorgalmaz a gondozási ágazat számára, és annak biztosítására kéri a tagállamokat, hogy a gondozás terén a munkahelyek vonzóak, jól fizetettek és megbecsültek legyenek.

„A véleményünkben alkalmazott megközelítés tükrözi a civil társadalmi szereplők által felvetett aggályokat. Alapja pedig a szociális Európa eszménye. Kiemeljük a tagállamok szerepét is, hiszen ők jelentik a gondozási stratégia elsődleges pillérét. Ha nem győzzük meg őket arról, hogy magukénak kell érezniük a felsorolt problémákat, és ha nem hajlandóak orvosolni a nemzeti rendszereikben meglévő hiányosságokat, akkor nem jutunk messzire a stratégiával” – figyelmeztetett Zoe Tzotze-Lanara társelőadó.

A vélemény főbb ajánlásai között szerepel a családok támogatása gondozóként betöltött alapvető szerepük ellátásában, a családi és a házi gondozók szükségleteinek és körülményeinek feltérképezése, a nemek közötti és az esélyegyenlőség elérése mind a hivatásos, mind a házi gondozói ágazatban, valamint valamennyi ápolási-gondozási szakember jogainak jobb védelme, függetlenül migráns státuszuktól vagy tartózkodási engedéllyel kapcsolatos jogállásuktól. (ll)

Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportja elnökének cikke

Az európai bizottsági javaslat hiányos, és annak egy versenyképességi menetrend kialakítására irányuló hosszú távú jövőképbe kell illeszkednie.

2023. február 1-jén az Európai Bizottság közzétette az USA elnöke, Joe Biden precedens nélküli, az amerikai ipart soha nem látott mértékű, 369 milliárd USD összeggel támogató éghajlatügyi csomagjára, az infláció csökkentéséről szóló jogszabályra (IRA) adandó első válaszát. A javaslat számos kérdést – kiszámítható szabályozási keret, a finanszírozáshoz való hozzáférés, megfelelő szakképzettmunkaerő-bázis és nyitott kereskedelmi menetrend – megfelelően kezel, ám egy első értékelés alapján az uniós munkáltatók egyetértenek abban, hogy a hosszú távú versenyképesség eléréséhez csupán egy lépcsőfokot jelent.

Először is, a zöld átállás mellett nem szabad megfeledkezni az érme másik oldaláról, a digitális átállásról sem.

Másodszor hasznos rámutatni arra, hogy a támogatás önmagában nem jelent megoldást. Az IRA kapcsán nemcsak a támogatások összege jelent problémát (ami valójában kevesebb, mint ami az uniós költségvetésből és a különféle alapokból elérhető), hanem inkább az, hogy a támogatásokhoz az Egyesült Államokban alacsony energiaárak járulnak. Ez a két tényező együttesen teszi problematikussá Európa számára az infláció csökkentéséről szóló jogszabályt. Ehhez járul még az uniós iparágak viszonylag alacsony termelékenysége, ami valóban nagyon veszélyes helyzetet eredményez az európai gazdaság számára. A támogatások kérdése már így is megosztotta az uniós országokat, és végeredményben az egységes piac fragmentálódásához, káros versenyhez fog vezetni, és gyengíti a regionális fejlődést.

Harmadszor, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság által közzétett terv egy régimódi, kiválasztottságon alapuló megközelítésre építkezik. A leírtakból arra következtethetünk, hogy a politikai döntéshozók ágazatspecifikus elemzés alapján, valamint a teljes ellátási és értéklánc figyelembevételével célokat határoznának meg az ipari kapacitásra vonatkozóan, és így döntenék el, hogy a szabályozási és pénzügyi támogatás mely vállalkozásokat részesítse előnyben. Már maga a „tiszta technológiák ágazata” kifejezés is önkényes, hiszen a zöld átállás valamennyi ágazatban zajlik és mindenfajta vállalkozást érint.

Mindannyian tudjuk, hogy a problémát valójában a versenyképesség jelenti. Sürgősen fel kell zárkózni, a zöld gazdaságra való átállás pedig lehetőséget kínál ehhez. Ugyanakkor a versenyképességnek és a munkahelyteremtésnek életformává és politikai döntéshozatalunk központi elemévé kell válnia. Ez az oka annak, hogy az uniós munkáltatók síkra szállnak egy versenyképességi menetrend kidolgozása mellett.

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

Az EGSZB Munkavállalók csoportja melegen üdvözli az Európai Bizottság által nemrégiben közzétett, a szociális párbeszédről szóló kezdeményezést. Ez egyértelmű jelzés az uniós munkavállalók és polgárok számára, akik jelenleg súlyos megélhetési válsággal szembesülnek.

A szociális partnerek közötti, méltányos bérekről és munkafeltételekről szóló megállapodások jelentősen enyhíthetik az inflációnak a dolgozó családokra gyakorolt hatását. Ez a világjárvány idején is bebizonyosodott, amikor a kollektív tárgyalások Európa-szerte lehetővé tették a csökkentett munkaidős foglalkoztatást, a távmunkát és az egészségvédelmi és biztonsági rendelkezéseket, és megnyitották az utat egy méltányosabb helyreállítás előtt.

A szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalás tehát az európai szociális modell gerincét, valamint a demokrácia és a fenntartható gazdasági növekedés alapvető elemét képezi, és ekként kell megőrizni.

A szociális párbeszéd azonban messze nem mindenhol valósul meg Európában, mivel egyes tagállamokban a szociális partnerek nem rendelkeznek szervezeti kapacitással, és a foglalkoztatás új formáit – például a platformalapú munkavégzést – kevésbé képviselik. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a nemzeti szintű kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók aránya.

Az Európai Bizottság kezdeményezése ezért – a helyes irányba tett lépésként – melegen üdvözlendő, bár a tagállamoknak a szociális partnerek részvételére vonatkozó kötelező mechanizmusok létrehozásában betöltött szerepét még tisztázni kell. (mg)

Ioannis Vardakastanisnak, az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja alelnökének cikke

A készségek európai éve lehetőséget kellene, hogy teremtsen a szakadékok áthidalására és azoknak az akadályoknak a felszámolására, amelyek sokakat gátolnak az EU-ban abban, hogy minőségi és megelégedésre szolgáló munkát találjanak. Az EU-ban tapasztalható növekvő munkaerőhiány időszakában minden eddiginél fontosabb, hogy a készségekbe való beruházás révén kiaknázzuk az azokban rejlő lehetőségeket, akiket túl gyakran kirekesztenek a nyílt munkaerőpiacról.

A jelenlegi és jövőbeli munkaerőpiacok követelményeinek megfelelő készségek fejlesztésekor természetesen gazdaságaink növekvő digitalizációját is figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy át kell hidalni a digitális készséghiányt, nem utolsósorban az olyan csoportok esetében, mint a fogyatékossággal élő személyek és azok az idősek, akik még mindig aktívak a munkaerőpiacon. Modern társadalmainkban a digitális jártasság nemcsak egy olyan eszközt jelent, amely segíti az embereket abban, hogy megtalálják helyüket a munkaerőpiacon, hanem az önálló életvitel előfeltétele is, és olyasvalami, amitől senkit sem szabad megfosztani.

A gazdaságainkat időtállóvá tevő készségek előmozdításakor azonban nem szabad túlzottan nagy mértékben a digitális kompetenciákra támaszkodnunk. A készségek európai évének egyben egy olyan platformként is kell szolgálnia, amely népszerűsíti a foglalkoztatás jelentőségét és értékét a műszaki, a fizikai és a szakképzési ágazatban. Az ezekben az ágazatokban szükséges készségeket nagyon régóta alulértékelik, csakúgy, mint a társadalmainkban betöltött kulcsfontosságú szerepüket. Mivel a zöld átállás az elkövetkező években a gazdaság átalakítására vonatkozó uniós terv sarokkövét képezi, a valódi átalakulás végrehajtásához különösen szükség van műszaki és manuális szakértelemre. Ennek megvalósításához sok munkavállalónak átképzésre van szüksége, és meg kell ragadni a lehetőséget, hogy azokat is megszólítsuk, akik jellemzően kiszorulnak a munkaerőpiacról, fejlesztve készségeiket.

Az idei civil társadalmi napok rámutatnak, hogy a civil társadalmi szervezetek milyen alapvető szerepet játszanak a társadalmi kohézió és a reziliens demokrácia biztosításában és megőrzésében Európában.

Európa sosem látott, súlyos kihívások előtt áll: háború dúl a térségben, ki kell lábalni a Covid okozta válságból, mélyreható változásokat hozó energiaválság van kibontakozóban, emellett számos fenyegetés éri az európai demokratikus modellt is napjaink gyorsan változó, egyre inkább digitálissá váló világában. Rendezvényünkön foglalkozunk majd azokkal az ismételten felmerülő kockázatokkal, amelyek alapjaikban fenyegetik a demokratikus értékeket – nyitott és inkluzív beszélgetés keretében az alábbi kérdéseket fogjuk körbejárni:

• Milyennek látjuk a részvételi és a deliberatív demokrácia helyzetét a jövőben?
• Hogyan érhetjük el, hogy demokratikusabb legyen az európai gazdaság?
• Hogyan kellene finanszírozni a civil társadalmat?
• Mit jelentenek a digitális jogok az emberek számára?
• Milyen készségekre van szükség a demokratikus részvétel fokozásához?

Jöjjön el Ön is és vegyen részt abban az EGSZB-s vitában, amelyet érintett felekkel és európai intézményekkel szervezünk arról, hogy milyen fontos, változást előidéző szerepe van a szervezet civil társadalomnak a jelenlegi válság leküzdésében.

További információk és regisztráció itt. Kövessen minket a Twitteren: @EESC_LiaisonG #CivSocDays.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai február és március folyamán az uniós tagállamok és hét tagjelölt ország harmincöt iskolájába látogatnak el, hogy felkészítsék a diákokat az „A te Európád, a Te szavad!” néven, 2023. március 23–24-én Brüsszelben tartandó ifjúsági plenáris ülésre.

Az idén az EGSZB már 14. alkalommal tartja meg a „Your Europe, your Say!” (azaz „A te Európád, a Te szavad!”, YEYS) elnevezésű ifjúsági rendezvényét, melyre a Covid19 miatti hároméves kihagyás után végre ismét személyes jelenléttel kerül sor. A „Fiatalok párbeszéde a demokráciáról” című rendezvény célja, hogy segítsen a fiataloknak megérteni, hogy mit képviselnek az európai értékek, és mit jelent az aktív polgári szerepvállalás a részvételi demokráciában.
 

A diákok itt gyakorlati ízelítőt kapnak az uniós részvételi demokráciából. A mentorszerepet vállaló EGSZB-tagok most ellátogatnak az országukból kiválasztott iskolába (a képen az EGSZB alelnöke, Cillian Lohan látható a hazáját, Írországot képviselő iskola tanulóival).

Ezután, márciusban a 16–18 éves tanulók Brüsszelbe jönnek, hogy workshopokon és munkacsoportokban konszenzust alakítsanak ki az előre meghatározott témákban.

Javaslatokat tesznek arra, hogy miként lehet ösztönözni a fiatalok mozgósítását és aktív polgári szerepvállalását, melyeket aztán az uniós intézmények, valamint magas szintű európai döntéshozók elé terjesztenek.
Az ifjúsági rendezvény fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy különféle érdekek által vezérelt csoportok hogyan tudnak társadalmi megállapodásokat elérni.

A zárórendezvényre március 23–24-én kerül sor. Felszólal többek között:

• Christa Schweng, az EGSZB elnöke
• Cillian Lohan, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke
• Kira Marie Peter-Hansen, az Európai Parlamentbe valaha beválasztott legfiatalabb politikus (Zöldek/Európai Szabad Szövetség), az adóügyi albizottság alelnöke
• Ismael Páez Civico, az Európai Ifjúsági Fórum igazgatótanácsi tagja
• Themis Christophidou, az Európai Bizottság Oktatási, Ifjúsági, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóságának vezetője

A 2023. évi YEYS-ről (#YEYS2023) további információk a weboldalunkon találhatók. (ab)