Bár a munka digitalizációja következtében megváltoztak a foglalkozási kockázatok – növekedett a stressz vagy a kiégés okozta megbetegedések vagy az ergonómai sérülések veszélye, valamint kismértékben csökkent a munkahelyi balesetek száma –, a szociális párbeszéd továbbra is fontos szerepet játszik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem előmozdításában – állapította meg az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) „A szociális párbeszéd mint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdításának eszköze” című véleményében.

„A szociális párbeszéd révén végrehajtott munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések nemcsak a munkavállalók egészségét befolyásolják pozitívan, hanem javíthatják a vállalatok jövedelmezőségét, továbbá csökkentik az ápolási-gondozási költségeket és a hiányzásokat is. A munkával összefüggő sérülések és megbetegedések társadalmi költsége a becslések szerint 476 milliárd euró, ami az EU GDP-jének 3,3%-át teszi ki” – jelentette ki a vélemény előadója, Franca Salis-Madinier.

A szociális párbeszéd minősége azonban eltérő a különböző tagállamokban, ezért a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén a szociális partnerek által megkötött autonóm megállapodásokat gyakran EU-szerte különböző mértékben alkalmazzák.

Az EGSZB szerint meg kell erősíteni az európai szociális párbeszédet, hogy valamennyi uniós munkavállaló számára egyforma védelmet lehessen biztosítani.  
Az Európai Bizottságnak ezért egyértelmű kritériumokat kell meghatároznia annak biztosítása érdekében, hogy a szociális partnerek által aláírt megállapodásokat valamennyi tagállamban végrehajtsák, különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának ítéletére, amely kimondta, hogy az Európai Bizottság nem köteles eleget tenni a szociális partnerek azon kérésének, hogy a megállapodásokat hajtsák végre.

A produktív szociális párbeszéd mellett azonban az általános munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági iránymutatások meghatározásához erős szabályozási keretre is szükség van. A tanácsi irányelvekhez vezető, mindkét aláíró fél kérése nyomán születő megállapodások hatékonyabbnak tűnnek, mivel konkrét cselekvési terveket garantálnak a tagállamokban.
Ennek érdekében az EGSZB új iránymutatásokat szorgalmaz a távmunkáról, ambiciózusabb álláspontot a rák elleni küzdelem terén, valamint uniós irányelveket a váz- és izomrendszeri megbetegedésekről és a pszichoszociális kockázatokról, amelyek egyre komolyabb foglalkozási kockázatot jelentenek az európai munkavállalók számára.

Az EGSZB „Munkaadók” csoportja több módosító indítványt is előterjesztett a véleményhez, melyekben ellenvetéseinek adott hangot, különösen az új szabályozási intézkedések, valamint például a váz- és izomrendszeri megbetegedések és a pszichoszociális kockázatok kapcsán javasolt uniós fellépés szorgalmazását, továbbá a távmunkára vonatkozó új iránymutatások kidolgozását illetően.
A véleményt, melynek kidolgozását az EU francia elnöksége kérte, az EGSZB januári plenáris ülésén 172 szavazattal, 32 ellenszavazattal és 70 tartózkodás mellett elfogadták. (ll)