EGSZB info

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) határozottan állást foglal a jogállamiság EU-n belüli megsértésével kapcsolatban, és kijelenti, hogy elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság szigorú visszatartó erejű szankciókat szabjon ki azokra a tagállamokra, amelyek rendszeresen figyelmen kívül hagyják a jogállamiságot oly módon, hogy az veszélybe sodorja az uniós költségvetést.

Az EGSZB a január 20-i plenáris ülésén elfogadott, a Jogállamiság és a helyreállítási alap című saját kezdeményezésű véleményében üdvözli az EU 2020/2092 rendeletét, amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy egy adott uniós országban rendszerszinten felmerülő jogállamisági hiányosságok miatt pénzügyi szankciókat szabjon ki, és kérte, hogy a rendeletet szigorúan alkalmazzák a költségvetés szempontjából releváns valamennyi területen.

„A jogállamiság elengedhetetlen alapja az európai demokratikus és pluralista társadalomnak és az EU fennmaradásának” – szögezte le Christian Bäumler, a vélemény szerzője.

A jogállamiság rendszerszintű megsértése elleni fellépésként az EGSZB azt ajánlja, hogy az EU minden rendelkezésre álló szankciós intézkedést alkalmazzon. Ezek közé tartozik az EUMSZ 263. cikkében előírt kötelezettségszegési eljárás és az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás.

Az EGSZB szerint, ha egy uniós ország rendszeresen megsérti a jogállamiságot, az mindig ellehetetleníti, vagy legalábbis súlyosan veszélyezteti az uniós finanszírozású programok végrehajtását, és kárt okoz az EU költségvetésének. Ezért alapvető fontosságú, hogy az uniós költségvetésből származó kifizetések valamennyi kedvezményezettje megfeleljen az átláthatósági szabályoknak, és teljes mértékben igazolni tudja, hogy mire használja fel a forrásokat.

A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek tartalmazniuk kellene azokat az intézkedéseket is, amelyeket a kormányok a jogállamiság megerősítése érdekében hoznak.
Az eddig benyújtott nemzeti tervek többsége azonban e tekintetben túl kevés kezdeményezést tartalmaz. Ezenfelül az Európai Bizottság e tervek értékelése során nem tulajdonított kellő jelentőséget a jogállamiságnak, amit az EGSZB sajnálatosnak tart.

A véleményben az EGSZB minden tagállamot arra kér, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészség keretében történő megerősített együttműködéshez, továbbá kéri, hogy ez legyen az uniós finanszírozású programokban való részvétel feltétele. Ez az együttműködés már most kezd eredményeket hozni, és hosszú távon valószínűleg jelentős javulást eredményez a határokon átnyúló büntetőeljárások terén. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözölte, hogy 2022-t az ifjúság európai évének nyilvánították, de úgy véli, hogy az év során többre van szükség, mint pusztán népszerűsítő tevékenységekre: elő kell mozdítanunk az EU ifjúsági stratégiáját, amihez világos tervek és vállalások kellenek azzal a céllal, hogy kézzelfogható és tartós eredményeket érjünk el minden európai fiatal számára.

Januári plenáris ülésén az EGSZB vitát folytatott az ifjúság európai évéről (2022). A felszólalók között volt Anne Kjær Bathel az európai fiatal vezetők programjának képviseletében, Joe Elborn, az Európai Ifjúsági Fórum főtitkára és Miriam Teuma, az Európa Tanács európai ifjúsági irányítóbizottságának vezetője.

„Rendkívül fontos, hogy a fiatalok hozzászólhassanak a jelenlegi és jövőbeli szakpolitikák kialakításához” – szögezte le Christa Schweng EGSZB-elnök. „A fiatalok jelentik a jövőt. Csak úgy tudunk stabil, békés és fenntartható társadalmat építeni és az ifjabb nemzedékek konkrét igényeinek megfelelő intézkedéseket kidolgozni, ha beruházunk a fiatalokba és bevonjuk őket a döntéshozatalba.”

Az EGSZB kivételes helyzetben van ahhoz, hogy együttműködjön és kapcsolatokat építsen ifjúsági hálózatokkal, és szívesen vállal vezető szerepet az ifjúság évében, hiszen olyan sikeres kezdeményezésekre támaszkodhat, mint a „Your Europe, Your Say!” (A Te Európád, a Te szavad), a fiatalok éghajlatváltozással és fenntarthatósággal foglalkozó kerekasztalai, valamint az EU nyár elején tartandó ifjúsági éghajlat-politikai csúcstalálkozója, melyet az EGSZB szervez.

AZ EGSZB örömmel várja, hogy építő módon hozzájárulhasson az ifjúság 2022-es európai évéhez. Ennek az évnek kézzelfogható eredményeket kell hoznia az európai fiatalok számára azokon a szakpolitikai területeken, amelyek hatással vannak az életükre. (ks)

Fellendülés, erő és a hovatartozás érzése – ez a francia elnökség három fő prioritása, amelyek elnyerték az EGSZB egyetértését és támogatását. Ezt az elnök, Christa Schweng jelentette ki a 2022. január 19-i plenáris ülésen, Clément Beaune európai ügyekért felelős francia államtitkárhoz intézve szavait.

„Az Önök által meghatározott prioritásokat – egy szuverénebb Európa, egy új európai növekedési modell és egy humánusabb Európa – nézve örömmel tölt el, hogy közülük több is erősen hasonlít az EGSZB prioritásaihoz” – mondta el Christa Schweng, hangsúlyozva, hogy az EGSZB elkötelezetten járul hozzá egy reziliens, erős, fenntartható és inkluzív Európa kialakításához.

Clément Beaune nyomatékosította, hogy a francia elnökség segít előkészíteni a jövő Európáját, 2030 távlatában megalapozva az értékek, a beruházások, az ifjúság, a kultúra és az egészségügy terén végrehajtandó messzemenő változásokat. Különös hangsúlyt fognak helyezni a mindannyiunk számára közös, ám az elmúlt néhány évben – talán éppen magától értetődőségük miatt – meggyengült értékek, például a jogállamiság és a demokratikus értékek előmozdítására. „Ki akarjuk alakítani az összetartozás érzését, és kiállunk értékeink mellett. Nem lesz több olyan politikai projekt, amelyet nem ez a nemzeti identitások felett álló európai tudat vezérel majd” – jelentette ki.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia közelgő lezárása kapcsán Christa Schweng hozzátette: „Az európai szervezett civil társadalom házaként mi lehetünk a legjobb szövetségesek ebben az érzékeny zárószakaszban. Döntő jelentősége lesz annak, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek, a nyomon követés pedig átlátható legyen. Az embereknek átláthatóságra lesz szükségük, és látni szeretnék, hogy az EU tettekre váltja a szavakat. A francia elnökségnek ezért kulcsfontosságú szerepe lesz a konferencia sikerében és abban, hogy visszaadja az EU-t a polgároknak.”

Clément Beaune ígéretet tett arra, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia olyan konkrét javaslatokat tesz le az asztalra, amelyeket „mindenképpen sürgősen végre kell hajtani, hiszen a konferencia nem lehet művi folyamat: célja, hogy előkészítse a terepet a tényleges reformok számára.” (mp)

Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy az eltartott idősek gondozási modelljét központi elemnek kell tekinteni az uniós politikák kidolgozásakor, mivel a 80 év feletti népesség aránya 2050-re várhatóan több mint kétszeresére nő.

A világjárvány hiányosságokat tárt fel ezen a téren, az EGSZB pedig úgy gondolja, hogy az Európai Bizottság új európai gondozási stratégia létrehozására irányuló kezdeményezése a helyes irányba tett lépés. Ugyanakkor beleszólást kell biztosítani a konzultatív intézményeknek és az időseket képviselő európai civil szervezeteknek.

A januári plenáris ülésen elfogadott, Új idősgondozási modell: a Covid19-világjárvány tanulságai című saját kezdeményezésá véleményében az EGSZB közelebbről megvizsgálta a 65 évnél idősebb, csökkent autonómiájú vagy benntlakásos intézményekben ellátásra szoruló személyek tartós ápolás-gondozásának különböző modelljeit.

Miguel Ángel Cabra De Luna, a vélemény előadója hangsúlyozta: „Az összes idős számára biztosított gondozásnak az uniós szakpolitikák új sarokkövévé kell válnia, és ezt annak a cselekvési tervnek való megfeleléshez kell kapcsolni, amely a szociális jogok európai pillérének megvalósítására irányul.”

Az EGSZB egy, az idősek gondozásával foglalkozó európai megfigyelőközpont létrehozását javasolja, amely lehetővé tenné, hogy elegendő statisztikai adatot gyűjtsenek, összevessék egymással a különböző állami modellek bevált gyakorlatait, feltárják a nemzeti rendszerek strukturális hiányosságait, technikai segítséget nyújtsanak az uniós politikai iránymutatások elfogadásának megkönnyítéséhez, valamint előmozdítsák a szociális jogok európai pillérének végrehajtását.

Ezen túlmenően az EGSZB-vélemény azt is szorgalmazta, hogy az idősek alapvető jogainak és a társadalomhoz tett hozzájárulásaiknak elismeréseként (ahogyan azt az Európai Unió Alapjogi Chartájnak 25. cikke is rögzíti) vezessék be az idősek európai évét.

A világjárvány alatt csak részben vették figyelembe az idősek jogait és szükségleteit, ami rávilágított az idősgondozási modellekre jellemző elvi, strukturális és funkcionális hiányosságokra. Tágabb összefüggésben ez a helyzet még inkább rámutatott arra a tényre, hogy a népesség elöregedése kulcsfontosságú stratégiai kihívást jelent az EU és tagállamai számára. (at)

Bár a munka digitalizációja következtében megváltoztak a foglalkozási kockázatok – növekedett a stressz vagy a kiégés okozta megbetegedések vagy az ergonómai sérülések veszélye, valamint kismértékben csökkent a munkahelyi balesetek száma –, a szociális párbeszéd továbbra is fontos szerepet játszik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem előmozdításában – állapította meg az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) „A szociális párbeszéd mint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdításának eszköze” című véleményében.

„A szociális párbeszéd révén végrehajtott munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések nemcsak a munkavállalók egészségét befolyásolják pozitívan, hanem javíthatják a vállalatok jövedelmezőségét, továbbá csökkentik az ápolási-gondozási költségeket és a hiányzásokat is. A munkával összefüggő sérülések és megbetegedések társadalmi költsége a becslések szerint 476 milliárd euró, ami az EU GDP-jének 3,3%-át teszi ki” – jelentette ki a vélemény előadója, Franca Salis-Madinier.

A szociális párbeszéd minősége azonban eltérő a különböző tagállamokban, ezért a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén a szociális partnerek által megkötött autonóm megállapodásokat gyakran EU-szerte különböző mértékben alkalmazzák.

Az EGSZB szerint meg kell erősíteni az európai szociális párbeszédet, hogy valamennyi uniós munkavállaló számára egyforma védelmet lehessen biztosítani.  
Az Európai Bizottságnak ezért egyértelmű kritériumokat kell meghatároznia annak biztosítása érdekében, hogy a szociális partnerek által aláírt megállapodásokat valamennyi tagállamban végrehajtsák, különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának ítéletére, amely kimondta, hogy az Európai Bizottság nem köteles eleget tenni a szociális partnerek azon kérésének, hogy a megállapodásokat hajtsák végre.

A produktív szociális párbeszéd mellett azonban az általános munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági iránymutatások meghatározásához erős szabályozási keretre is szükség van. A tanácsi irányelvekhez vezető, mindkét aláíró fél kérése nyomán születő megállapodások hatékonyabbnak tűnnek, mivel konkrét cselekvési terveket garantálnak a tagállamokban.
Ennek érdekében az EGSZB új iránymutatásokat szorgalmaz a távmunkáról, ambiciózusabb álláspontot a rák elleni küzdelem terén, valamint uniós irányelveket a váz- és izomrendszeri megbetegedésekről és a pszichoszociális kockázatokról, amelyek egyre komolyabb foglalkozási kockázatot jelentenek az európai munkavállalók számára.

Az EGSZB „Munkaadók” csoportja több módosító indítványt is előterjesztett a véleményhez, melyekben ellenvetéseinek adott hangot, különösen az új szabályozási intézkedések, valamint például a váz- és izomrendszeri megbetegedések és a pszichoszociális kockázatok kapcsán javasolt uniós fellépés szorgalmazását, továbbá a távmunkára vonatkozó új iránymutatások kidolgozását illetően.
A véleményt, melynek kidolgozását az EU francia elnöksége kérte, az EGSZB januári plenáris ülésén 172 szavazattal, 32 ellenszavazattal és 70 tartózkodás mellett elfogadták. (ll)
 

Az EGSZB azt kéri, hogy hozzanak létre speciális ombudsmani posztokat, hogy ezzel is segítsék az európai kkv-kat pénzügyi és finanszírozási problémáik kezelésében. Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy ha azt akarjuk, hogy a kkv-k valóban használják a mesterséges intelligenciát, akkor politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy támogassák őket ebben a folyamatban.

Januári plenáris ülésén az EGSZB két olyan jelentést is elfogadott, amely kkv-kat érintő, égető kérdésekkel foglalkozik.

Az Új generációs kkv-stratégia – hatékonyabb és gyorsabb végrehajtás című saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a hitelhez jutás, a likviditás, a pénzforgalom és a kifizetések komoly akadályt jelentenek a kkv-k számára, különösen a Covid idején. Ezért az EGSZB azt javasolja, hogy hozzák létre a pénzügyi és finanszírozási ombudsmanok hálózatát, amely az alábbi feladatokat látná el:

• a kkv-k forráshoz jutásának elősegítése;
• annak elemzése, hogy a közvetítő bankok használnak-e pénzügyi eszközöket a pénzügyi forrásokra leginkább rászoruló kkv-k elérésére, és ha igen, hogyan;
• közvetítés a kkv-k és a finanszírozást nyújtók közötti átfogóbb vitákban.

Az EGSZB azt is javasolja, hogy:

• hozzanak létre egy kkv-likviditási munkacsoportot, amely nyomon követné az Európai Bizottság új, a mikro-kkv-k rövid távú likviditásának biztosítását célzó intézkedéseinek végrehajtását;

• vezessenek be egy egyszerű pályázati eljárást, hogy csökkentsék azoknak a vállalatoknak a terheit, amelyek uniós forrásokra pályáznának, de korlátozottak a humánerőforrásaik, illetve nincs külön jogi csapatuk;

• biztosítsanak több lehetőséget a kkv-k számára a közbeszerzési eljárásokban való részvételre és a közbeszerzési szerződések elnyerésére.

A mesterséges intelligencia fejlesztése az európai mikro-, kis- és középvállalkozásoknál (mkkv-k) című saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB hangsúlyozza, hogy az mkkv-knak nyújtott hatékony segítség a mesterséges intelligencia alkalmazásához minden szinten megköveteli a határozott politikai szándékot.

Politikai szándék kell a bizalom megteremtéséhez: a szociális partnerek, az egyesületek, a kereskedelmi kamarák, a szakmai és egyéb hasonló szervezetek segíthetnek abban helyi szinten, hogy eloszlassák az mkkv-k kételyeit.

Az EGSZB több olyan intézkedést is javasol, amelyhez szintén határozott politikai szándékra van szükség. Elsősorban az alábbiakról van szó:

• elő kell segíteni, hogy az oktatás és szakképzés segítségével az emberek általánosságban elsajátíthassák a mesterséges intelligencia használatát;
• biztosítani kell az mkkv-k számára az egyszerű hozzáférést a mesterséges intelligenciával kapcsolatos köz- és magánfinanszírozásokhoz;
• garantálni kell minden térségben a szükséges infrastruktúrát és összeköttetést;
• elő kell segíteni a kiberbiztonság fontosságának általános tudatosítását;
• minél szélesebb körben terjeszteni kell a bevált gyakorlatokat és a sikertörténeteket. (dm)

Új pénzügyi eszközökre van szükség, ha azt szeretnénk, hogy a szociális gazdaság a közprogramok által nyújtott ösztönzést meghaladva tovább növekedjen – állapítja meg az EGSZB új jelentése, amely pénzügyi képzést is szorgalmaz a magánfinanszírozás előmozdítása érdekében.

A szociális gazdaság csak akkor képes megfelelő beruházásokat vonzani, ha rendelkezésre állnak olyan célzott pénzügyi eszközök, amelyek egyensúlyt teremtenek a társadalmi hatás és a befektetők számára elfogadható hozamok, valamint a szociális vállalkozásokat érintő méltányos kockázatok között, amint azt az EGSZB egy januárban elfogadott véleményében kifejti.

Az előadó, Giuseppe Guerini így nyilatkozott: „Ténylegesen szükség van a magánbefektetések és a szociális gazdaság világa közötti kapcsolat megkönnyítésére. Úgy véljük, hogy a pénzügyi szereplők gyakran azért tekintik magas kockázatúnak a szociális gazdasági szervezeteket, mert olyan eszközöket használnak, amelyek általában más típusú vállalkozások értékelésére használatosak.”

A szociális hatású beruházásoknak a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

• egyértelmű törekvés a kedvező szociális hatások létrehozására,
• olyan vállalkozások támogatása, amelyek egyértelműen szociális vállalkozásként vannak meghatározva,
• méltányos, fenntartható és átlátható gazdasági hozamokkal kapcsolatos elvárások meghatározása még akkor is, ha azok alacsonyabbak lehetnek az átlagos piaci hozamoknál,
• annak lehetővé tétele, hogy a vagyon egy részét más, szociális célú beruházásokba forgassák vissza,
• mérhető hatás,
• összhang annak a vállalkozásnak az értékeivel, amelyre a beruházás irányul.

Az alapos kölcsönös ismeretek elengedhetetlenek a beruházási hiány áthidalásához.  „A pénzügyi szereplőket jobban kell támogatni abban, hogy megismerjék a szociális vállalkozások tényleges helyzetét, az utóbbiakat pedig abban kell segíteni, hogy megértsék a pénzügyi világot és a finanszírozási eszközöket” – nyilatkozta Marie Pierre le Breton társelőadó.

A bevált gyakorlatok – például a finn „Környezet- és társadalomtudatos Befektetések Szakértői Központja” vagy a franciaországi „eredményalapú” (pay by result) beruházási modellek – terjesztése szintén segíthet. A hatások értékeléséhez azonban uniós szintű mutatókat kell kidolgozni. Ezek lehetnek objektív mutatók, például a létrehozott munkahelyek száma, vagy szubjektívek, mint például a közösség jólléte.

A 2022. január 19-i plenáris ülésén elfogadott, Élelmezésbiztonság és fenntartható élelmiszerrendszerek című véleményben az EGSZB azonosította azokat a kulcsfontosaságú eszközöket, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható és versenyképes uniós élelmiszer-termeléshez, valamint az importfüggőség csökkentéséhez az EU fehérjeellátással kapcsolatos autonómiájának egyidejű növelése mellett.

Ahhoz, hogy az átfogó európai élelmiszerpolitika valóban releváns legyen az európai fogyasztók számára, elengedhetetlen, hogy az EU-ban fenntartható módon előállított élelmiszerek ára és minősége versenyképes legyen. Ez azt jelenti, hogy az európai agrár-élelmiszeripari ágazat olyan árakon képes élelmiszert szállítani a fogyasztóknak, amelyek tartalmazzák az olyan kritériumokkal kapcsolatos többletköltségeket, mint a fenntarthatóság, az állatjólét, a magasabb termelési költségek, az élelmiszerbiztonság és a tápérték, ugyanakkor tisztességes jövedelmet biztosítanak a termelőknek, és gondoskodnak arról, hogy az ágazat a fogyasztók túlnyomó többsége által preferált opció maradjon.

Bár az európai zöld megállapodás „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia elvein keresztül lehetőséget kínál az EU és a polgárai közötti „szociális élelmezési szerződés” megerősítésére, még sok a tennivaló. „Az Európai Bizottság néhány konkrét intézkedést javasol az agrár-élelmiszeripari ágazat, valamint a mezőgazdasági termelők és dolgozók jövedelmének erősítésére, továbbá a tisztességes árak és az élelmiszer értékének népszerűsítésére” – hangsúlyozta a társelőadó, Peter Schmidt.

Ahogyan arra a vélemény előadója, Arnold Puech d’Alissac is rámutatott: „... a nyitott stratégiai autonómia előmozdítása, a kereskedelmi szabványok kölcsönösségének biztosítása, a kutatás ösztönzése, a digitalizáció fokozása, innovatív technológiák és vetőmagok fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termelők könnyebb hozzáférése a szóban forgó új technológiákkal kapcsolatos képzéshez a legfontosabb eszközei az európai termelők versenyképessége megőrzésének.”
A magas fehérjetartalmú hüvelyesek uniós termesztésének növelése, valamint az olajos magvak és az olajosmag-pogácsa uniós előállításának fokozása segítené az uniós mezőgazdasági termelőket, és kedvező hatással lenne az éghajlatra, a biológiai sokféleségre és a környezetre. (mr)

Az EU-nak folyamatosan hozzá kell igazítania az európai közlekedést a jelenlegi és jövőbeli igényekhez, különös tekintettel a kereslet változásaira és a tengeri kikötők forgalmának növekvő tendenciájára. Ennek kulcsfontosságú elemei a multimodalitás és az intelligens hajózás kell, hogy legyenek, amelyek a lehető legjobb eredmények elérése érdekében – a biztonság növelése és a környezeti terhelés csökkentése mellett – használják ki a különböző közlekedési módok előnyeit.

Ez annak a Mateusz Szymański által jegyzett és az EGSZB januári plenáris ülésén elfogadott véleménynek a fő üzenete, amely az Európai Bizottság „NAIADES III: Az időtálló európai belvízi hajózás fellendítése” című közleményének témájával foglalkozik.

Az ülés kapcsán nyilatkozva Mateusz Szymański kifejtette: „A NAIADES III fontos cselekvési terv. Az EGSZB támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja a belvízi hajózás arányának növelése a személy- és áruszállításban. Hatalmas lehetőségek rejlenek ezen a területen, amely még kiaknázatlan. Számos szinten politikai akaratra és elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy támogató intézkedéseket hozzunk az infrastruktúra fejlesztésére és karbantartására, valamint a belvízi hajózás mint karrierágazat előmozdítására. A TEN-T hálózatot is naprakésszé kell tenni, hogy reagálni tudjunk az új közlekedési tendenciákra.” (mp)

Az EU Tanácsa francia elnökségének felkérésére kidolgozott feltáró véleményben az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe, milyen alapvető előnyöket jelentenek a legkülső régiók az EU jövője számára.

Fontos, hogy az Európai Bizottság megfelelő intézkedésekkel gondoskodjon arról, hogy a szóban forgó régiók ne maradjanak ki a Covid19 utáni helyreállításból, illetve az éghajlatvédelmi, digitális és társadalmi átmenetből. Az EGSZB új, meghatározó lépéseket szorgalmaz a legkülső régiók élelmiszer- és energia-önellátása, a zöld átállás, a fenntartható turizmus, a társadalmi befogadás, a civil társadalom bevonása és a képzés szolgálatában, valamint a víz és a víziközmű-szolgáltatás problémájának megoldására.

Joël Destom előadó elmondta, hogy „a legkülső régiókat laboratóriumnak kellene tekinteni világszintű eredmények elősegítéséhez. Akár követendő példákká is válhatnak.”

Gonçalo Lobo Xavier társelőadó hozzátette: „Az EGSZB a digitális hozzáférés biztosítását kéri a legkülső régiókban, a következő operatív programokba pedig be kell építeni egy nagyszabású projektet a vízhez és a víziközmű-szolgáltatásokhoz való hozzáférés előmozdítására. (tk)

2022 januárjában az EGSZB véleményt fogadott el az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló 2022. évi, az aktuális helyzet figyelembevételével készült európai bizottsági ajánlásokról.

Juraj Sipko előadó megjegyezte: „Az euróövezet gazdaságaiban az egyik legkomolyabb kihívást az jelenti, hogy miként küzdjenek meg a magas államadóssággal és a magasba szökő inflációval, és hogyan folytassák az átállást a zöld és digitális gazdaságra úgy, hogy közben a társadalmi stabilitást se veszítsék szem elől.”

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU Stabilitási és Növekedési Paktuma már nem megfelelő válasz ezekre a körülményekre. A bankunióprojektnek fel kell gyorsulnia, a tőkepiaci uniót pedig ki kell teljesíteni. Az EGSZB aggasztónak tartja a fokozódó társadalmi instabilitást is, és új, alkalmasabb mutatók kidolgozását kéri az egyenlőtlenség és a szegénység mérésére. (tk)

Egy 2022. januárban elfogadott véleményében az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy egyértelműsíti és aktualizálja az energiaadó uniós szabályozási keretét, illetve úgy alakítja át az európai adóügyi jogszabályokat, hogy azok a fenntartható, nem fosszilis energiának kedvezzenek.

Az EGSZB ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az Európai Bizottság irányelvjavaslatában szereplő egyes intézkedések lehetséges negatív társadalmi-gazdasági hatásai miatt is.

„Rugalmasabb hozzáállást szorgalmazunk az elfogadható bioüzemanyagokkal és azok adóztatásával kapcsolatban” – nyilatkozta Stefan Back előadó.

Az EGSZB azt is ajánlja, hogy a „kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások” kifejezés helyett használják az „energiaszegénység” fogalmát, és kéri, hogy a környezetvédelmi adókból származó bevételeket a legsúlyosabban érintett személyeknek térítsék vissza. Úgy véli továbbá, hogy az uniós árképzési rendszert úgy kell kiigazítani, hogy az valamennyi energiafajta árát tükrözze.

„Az EGSZB azt is sajnálja, hogy a javaslat nem tartalmaz megfelelő intézkedéseket a mobilitási szegénység elkerülésére” – tette hozzá Philippe Charry társelőadó. (tk)

Az EGSZB január 31-én magas szintű konferenciát rendezett, ahol az is szóba került, hogy milyen fontos a nyersanyagok szerepe. A konferencia résztvevői két fő kérdést jártak körül: az egyik, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok alapvető szerepet töltenek be abban, hogy a zöld és digitális átállás során biztosítani lehessen az EU stratégiai autonómiáját, a másik pedig, hogy nem szabad szem elől téveszteni a körforgásosság szempontját, amikor arról van szó, hogy piacot kell teremtenünk Európában a másodlagos nyersanyagoknak.

„Európának, amely nyersanyagainak nagy részét illetően nagymértékben függ a világ többi részétől, példát kell mutatnia azzal, hogy ez az ágazat környezeti és emberi szempontból is fenntartható” – mondta Christa Schweng, az EGSZB elnöke, aki azt is hangsúlyozta, hogy stratégiai partnerségeket kell kialakítani azokkal az országokkal, akik hasonlóan vélekednek.

Thierry Breton belső piacért felelős európai biztos videóüzenetet küldött a konferenciára, kijelentve, hogy „2050-ig hatvanszor annyi lítiumra lesz szükségünk, mint most a járművek akkumulátoraihoz. Nincs kétségem afelől, hogy a nyersanyagok kapcsán a körforgásos gazdaság lesz az új működési modell. Ez is olyan kulcsfontosságú eszközt fog jelenteni, amellyel szavatolhatjuk majd ellátási láncaink biztonságát és ellenálló képességét. Az EGSZB és az Európai Bizottság közös nevezőn van ezzel kapcsolatban.”

Agnès Pannier-Runacher francia iparügyi államtitkár szerint a kritikus fontosságú nyersanyagok kérdése megkerülhetetlen, ha garantálni akarjuk Európa autonómiáját a körforgásos modellre épülő, zöld és digitális gazdaságra való átállás során. Elmondta, hogy mivel az EU soros francia tanácsi elnökségének egyik prioritása Európa energetikai autonómiája, „nem engedhetjük, hogy a fosszilis tüzelőanyagok után most meg majd ezektől az új stratégiai fémektől függjünk”.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy Európának globálisan is vezető szerepre kell szert tennie ezen a területen azzal, hogy az eddigieknél is szigorúbb környezeti, szociális és irányítási standardokat léptet életbe.
„Az EGSZB teljes mértékben tisztában van azzal, hogy mielőbb kezelni kell ezt a problémát. Az EGSZB szerint az Európai Bizottság által tervezett intézkedések elengedhetetlenek az EU ipari bázisának fenntartásához és megerősítéséhez” – szögezte le Pietro Francesco De Lotto, az EGSZB-n belül működő Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának elnöke, aki a konferenciát vezette.

A végkövetkeztetés az volt, hogy a közintézményeknek továbbra is össze kell fogniuk, fel kell lépniük, és a civil társadalomnak is folyamatosan részt kell ebben vennie.

A konferenciára egyébként az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatos EGSZB-s tevékenységek keretében került sor. (ks)