Az oktatás segíthet abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló társadalmak körforgásossá és fenntarthatóvá alakuljanak át. Egy decemberben elfogadott saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB olyan transzformatív oktatást szorgalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok hozzájáruljanak a zöld átálláshoz.

A fenntartható fejlődést célzó oktatás középpontjában a humanisztikus értékeknek kell állniuk, mégpedig az emberi viselkedés környezeti és társadalmi következményeire összpontosítva. Ehhez újra kell definiálni az oktatást, az óvodától az egyetemig, és még azon is túl.

„A fenntarthatóság nem csak a környezetről szól. Számos aspektusa létezik, és a 17 fenntartható fejlődési cél mindegyike egyformán fontos. Az oktatás kulcsszerepet tölt be, mivel ez a legfontosabb eszköz az összes többi fenntartható fejlődési cél eléréséhez” – jelentette ki Tatjana Babrauskienė, az EGSZB „A fiatalok felkészítése az oktatás révén a fenntartható fejlődés megvalósítására” című véleményének előadója.

A kritikus gondolkodást és az információkkal megalapozott döntéshozatalt tanítani kellene az iskolában, hogy a gyerekek meg tudjanak birkózni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdésekkel. Alapszinten a gyerekeket is tanítani kell a fenntartható energiáról, fogyasztásról és termelésről, az élelmiszer-hulladék csökkentéséről és az élelmiszerek megválasztásával kapcsolatos felelős döntéshozatalról.

„Az uniós iskolaprogram értékelése” című, nemrégiben elfogadott jelentés további ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet fejleszteni az iskolarendszert a fenntartható fejlődés érdekében. „Az élelmiszerekkel kapcsolatos oktatási intézkedések javítása, valamint az élelmiszertermékek eredetével és értékével foglalkozó tanórák, továbbá a gazdaságokban és az agrár-élelmiszeripari vállalkozásokban tett látogatások hatékonyabbá tehetik az uniós iskolaprogramot, és hozzájárulhatnak a fiatalok fenntartható, egészséges táplálkozással kapcsolatos oktatásához” – mondta Arnold Puech d’Alissac előadó. Az azt is EGSZB kérte, hogy hatékonyabban használják fel a fenntartható fejlődést szolgáló oktatáshoz az olyan uniós alapokat, mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Erasmus+, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz.

A fenntartható fejlődést célzó oktatás megvalósítása jelenleg különböző szakaszoknál tart az egyes uniós tagállamokban, és mindig a helyi körülményekhez kell azt igazítani.

„Haladéktalanul hozzá kell fognunk az oktatás átalakításához, hogy fenntartható jövőt biztosíthassunk a tagállamokban, és kulcsfontosságú, hogy aktívan bevonjuk a folyamatba a fiatalokat, a tanárokat és a szülőket is” – mondta el Tatjana Babrauskienė. (ks)