A Fogyasztók Európai Napja 2024. évi témája a következő volt: Vízügyi kihívások: A fogyasztói perspektívák feltérképezése – Előrehaladás az uniós kék megállapodás terén. A rendezvény során hangsúlyozták, hogy fenntartható vízgazdálkodásra, jobb infrastruktúrára és a fogyasztók oktatására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a víz minden európai polgár számára megfizethető maradjon.

Amint azt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) által december 9-én tartott Fogyasztók Európai Napja rendezvény során kiderült, a víz ára 2030-ra várhatóan 25%-kal emelkedik, így az EU-nak több mint 250 milliárd eurót kell beruháznia Európa vízszükségleteinek kielégítése és annak megvalósítása érdekében, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta és megfizethető vízhez.

A víz egyre szűkösebb erőforrássá válik, még Európában is: az európaiak nem kevesebb mint 30%-a szembesül évente legalább egyszer vízhiánnyal. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak, akik általában még mindig korlátlanul elérhető árucikknek tekintik a vizet, meg kell változtatniuk magatartásukat annak érdekében, hogy hatékonyabban használják azt: egyrészt azáltal, hogy jobban tudatában vannak vízlábnyomuknak, másrészt intelligens víztakarékossági technológiák alkalmazásával.

A legnagyobb szennyezőknek is meg kell azonban fizetniük ennek árát, és nem hagyhatják, hogy a fogyasztók viseljék rejtett költségeiket.

Egyetlen kiló hús előállításához 15 000 liter, egy farmernadrág elkészítéséhez pedig 8000 liter víz szükséges – a nagy vízfelhasználóknak (így a feldolgozóiparnak és különösen a mezőgazdaságnak, amely az összes vízfelhasználás 72%-áért felelős) szintén viselniük kell környezeti hatásuk költségeit, és be kell ruházniuk a jobb termelőlétesítményekbe.

„A vízre az Európai Bizottság következő kiemelt szakpolitikai kezdeményezéseinek alapvető részeként kell tekinteni. Szeretnénk, ha létrejönne egy új vízügyi koalíció az európai kék megállapodás végrehajtásának elősegítése érdekében, és jelenleg dolgozunk az európai kék megállapodás érdekelt felei platformjának létrehozásán” – mondta el Milena Angelova, a Víztakarékos fogyasztás és a fogyasztók vízlábnyomukkal kapcsolatos tudatossága című EGSZB-vélemény előadója. Hangsúlyozta az uniós kék megállapodás fontosságát, amely az EGSZB kulcsfontosságú kezdeményezése, a vízzel kapcsolatos kérdésekben élenjáró uniós megállapodás.

Vitaindító beszédében Gaetano Casale, az IHE DELFT Vízügyi Oktatási Intézete kapcsolattartó irodájának igazgatója kijelentette, hogy a víz még mindig alulértékelt Európában. Véleménye szerint most elengedhetetlen a vízzel kapcsolatos fenntartható megközelítés, és jobban kell tudatosítani az emberekben a környezeti költségeket, a világ növekvő népessége jelentette kihívásokat és az éghajlatváltozást.

„Nagyon örülnék, ha mindannyian együtt – polgárok, kormányok, ügynökségek, tudósok, az ipar és a jogalkotók – megragadnánk ezt az egyedülálló lehetőséget, és átfogó előrelépést tennénk annak érdekében, hogy az egyik legértékesebb erőforrásunkat, a vizet – a talajban, a tengerben és az égben – jövőbiztossá tegyük” – mondta Hildegard Bentele, az Európai Parlament víz-keretirányelvvel foglalkozó árnyékelőadója. (ll)

December 5-i, Brüsszelben tartott plenáris ülésén az EGSZB vitát rendezett a fogyatékossággal élők nemzetközi napja és az olimpiai szellem megünneplésére. 

Az EGSZB paralimpiai sportolók – köztük Joachim Gérard belga paralimpiai bajnok – meghívásával ünnepelte a fogyatékossággal élők nemzetközi napját és az olimpiai szellemet.

Az ülést megnyitó beszédében Oliver Röpke EGSZB-elnök leszögezte: „Ez a vita rávilágít arra, hogy sürgősen foglalkoznunk kell azokkal a különbségekkel a foglalkoztatásban, amelyekkel a fogyatékossággal élők szembesülnek. A meglévő jogi keretek ellenére túl sok embert zárnak ki a munkaerőpiacról a tartósan megmaradó akadályok. Az EGSZB intézkedéseket szorgalmaz a befogadó munkahelyek létrehozása, a rendszerszintű akadályok lebontása és annak érdekében, hogy mindenki számára biztosítsuk az esélyegyenlőséget. A valóban befogadó Európának senkit sem szabad hátrahagynia.”

Joachim Gérard belga kerekesszékes teniszbajnok elmesélte az egybegyűlteknek, hogy amikor elkezdett teniszezni, gyakran meglepődve, sőt tiltakozással fogadták, mert kerekesszékével „tönkreteszi a pályát”. „Az elmúlt 10 évben hatalmas előrelépés történt, ha a csökkent mozgásképességűeknek a sport világában betöltött szerepéről van szó. Világszerte számos Grand Slam tornán játszottam, és ezeknek, valamint a paralimpiáknak köszönhetően érzem, hogy egyre inkább elfogadnak csúcssportolónak. Nem csupán paralimpikonnak, hanem csúcssportolónak.”

Anne d’Ieteren, a fogyatékossággal élők francia nyelvű sportszövetségének (La Ligue Handisport Francophone) elnöke rámutatott, hogy a paralimpiai játékok nagy sikerei ellenére még mindig számos akadály nehezíti a fogyatékossággal élők mindennapjait. „A sportlétesítmények jelentős része továbbra sem akadálymentes: nincsenek megfelelő parkolóhelyek, vagy rossz a kialakításuk. Lehet, hogy ezek apró problémáknak tűnnek, de halmozott hatásuk kizárhatja és visszahúzhatja a részvételt.”

Aurel Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke köszöntötte Joachim Gérard-t és Anne d’Ieterent, és elmondta, hogy „jelenlétük és eredményeik arra hívják fel a figyelmünket, milyen inspiráló lehet az atlétikai kiválóság mindannyiunk számára, akik arra törekszünk, hogy maradéktalanul kibontakoztassuk a bennünk rejlő lehetőségeket. Teljesítményük ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a fogyatékossággal élők létfontosságú szerepet játszanak társadalmunkban és különösen a sport világában.”

Christophe Lefèvre, az EGSZB-n belül „A fogyatékossággal élők jogai” állandó csoport elnöke amellett érvelt, hogy hozzanak létre egy akadálymentességi mutatókat tartalmazó uniós akadálymentességi mechanizmust, amely olyan területekre terjedne ki, mint a fenntartható lakhatás, a sport, az igazságszolgáltatás és az oktatás. Pietro Vittorio Barbieri (az állandó csoport egyik tagja) pedig hozzátette: „rendkívül fontos, hogy az Európában fogyatékossággal élő emberek kivétel nélkül hozzáférjenek a sporthoz és az oktatáshoz. Így lehet mindannyiunk számára azonos kiváltságokat garantálni a társadalomban.” (lm)

2024. december 13-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), a Demokráciáért Európai Alapítvány és a Belarusz Sajtóklub közösen szemináriumot szervezett a belarusz független média szerepéről a reziliens és demokratizálódó társadalom előmozdításában. Mivel az országban élő emberek számára az egyetlen információforrást jelenti, a belarusz független médiát pénzügyileg támogatni kell, és be kell vonni a nyugati médiával való partnerségekbe annak érdekében, hogy Belarusz továbbra is kiemelt helyen szerepeljen a nemzetközi hírekben.

Az EGSZB azáltal, hogy részt vett az Európai Külügyi Szolgálat és az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága által szervezett „belarusz napok” kezdeményezésben (2024. december 9–13.), bizonyította szilárd elkötelezettségét egy olyan demokratikus Belarusz mellett, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a szólásszabadságot.

A rendezvény megnyitóján Oliver Röpke, az EGSZB elnöke így nyilatkozott: „A független média a szabad és demokratikus társadalom gerincét képezi. A mai napon, a belarusz napok részeként újfent megerősítjük a belarusz nép, valamint a dezinformáció és az elnyomás elleni bátor küzdelmük iránti szolidaritásunkat.”

Jerzy Pomianowski, a Demokráciáért Európai Alapítvány ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: „A január 26-i választások kimenetele előre eldőlt. A rezsim megpróbál majd egy új fejezetet nyitni, megpróbálja majd magát legitimizálni nemzetközileg, és tisztára mosni az elnyomást. Úgy tűnik azonban, hogy a független belarusz média sikeres célközönségének mobilizálásában.”

Hanna Liubakova száműzetésben dolgozó szabadúszó újságírót, akit négy büntetőjogi váddal 10 év börtönbüntetésre ítéltek távollétében, örömmel látja, hogy a belarusz nép továbbra is tájékozódni szeretne, és hozzá akar férni a független médiához, és kiemeli, hogy az országon kívül található belarusz weboldalak forgalmának 50%-a az országon belülről származik. Megerősíti, hogy a közösségimédia-platform felhasználóinak akár 90%-a Belaruszban található. „A független média Belaruszban Lukasenko és a Kreml propagandájának legjobb ellenszere” – tette hozzá.

Natalia Belikova, aki a Belarusz Sajtóklubban dolgozik, rámutatott, hogy a kormány új propagandájának célja, hogy átformálja a választásokról alkotott képet, megpróbálva egyesíteni az embereket, és arra bátorítani őket, hogy mutassák ki hazafiasságukat. „Az ilyen taktikák segítségével változtatják meg az egész lakosság demokráciáról alkotott képét” – jelentette ki Natalia Belikova.

A szeminárium végén bemutatták a „Szürke égbolt alatt” készült játékfilmet, amelyet Katsyaryna Andreeva bebörtönzött belarusz újságíró igaz története ihletett. Az eseményen Mara Tamkovich, a film rendezője is részt vett. (mt)

Decemberi plenáris ülésén az EGSZB vitát tartott az afrikai demokráciáról az Afrikai Unió Gazdasági és Kulturális Tanácsának (AU ECOSOCC) képviselőivel. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a civil társadalom az egyenlőségen alapuló, a civil és szociális párbeszédet előmozdító sikeres EU–Afrika partnerség hajtóereje.

A plenáris ülésen – amely egyúttal elfogadta a Demokrácia Afrikában – a jelenlegi helyzet és a jövőbeli kilátások. Milyen szerepet játszhat az EGSZB? című véleményt – az EGSZB megismételte elkötelezettségét az Afrikai Unióval való stratégiai partnerség megerősítése mellett, támogatva a demokrácia, az inkluzív párbeszéd és a fenntartható fejlődés értékeinek előmozdítását célzó közös vállalkozásra irányuló kezdeményezést. Az EGSZB és az AU ECOSCOCC az év korábbi szakaszában már aláírta az egyetértési megállapodást.

Kyeretwie Osei, az AU ECOSOCC programvezetője az ECOSOCC elnöki tisztjét betöltő Khalid Boudali nevében tett nyilatkozatában kifejtette: „Fontos feladatunk van az intézményfejlesztésben, hogy megszilárdítsuk a demokratikus intézményeket szerte a kontinensen, és biztosítsuk a jó kormányzást többek között a korrupció felszámolása és csökkentése, valamint a polgárok véleménynyilvánítási lehetőségeinek megteremtése révén. E cél középpontjában a civil társadalom áll”.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke hangsúlyozta: „Az AU ECOSOCC-kal való együttműködés kulcsfontosságú a civil társadalom szerepének előmozdítása szempontjából Afrikában. A civil társadalomnak részt kell vennie a döntéshozatali folyamatokban és az olyan további kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés és a migráció”.

Véleményében az EGSZB foglalkozik ezekkel a kihívásokkal, és úgy véli, hogy az afrikai civil társadalmi platformok elismert képviselőivel együtt segítheti a demokratikus értékek előmozdítását, támogathatja az emberi jogok érvényesülését és segítheti a demokratikus rendszerek védelmét Afrikában. 

Carlos Trindade, az EGSZB tagja és a vélemény előadója padig arra utalt, hogy az afrikai demokrácia fejlesztésének európai megközelítése az egyenlő felek közötti kapcsolaton kell, hogy alapuljon, és figyelembe kell venni a kontinens összetettségét a gazdasági fejlődés, a sokszínűség és a geopolitikai érdekek tekintetében.

Sifa Chiyoge Buchekabiri, a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség afrikai tagozatának (ICA-Afrika) regionális vezetője és vezérigazgatója az afrikai nők társadalmi szerepvállalása erősítésének fontosságáról szólt. „A nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítása kulcsfontosságú, mivel gyakran a nők alkotják háztartásuk gerincét. Ezért a nők szerepvállalásának növelésével nemcsak az egyéneket segítjük, hanem egész közösségeket is erősítünk.”

Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

Az építőipar és a lakásipar digitalizációjának ösztönzése, valamint a szociális gazdaság szereplőinek a lakhatási szolgáltatásokba való bevonása segíthet a lakhatás megfizethetőségével és fenntarthatóságával kapcsolatos jelenlegi európai kihívások kezelésében. Mivel a lakhatás nemcsak szükséglet, hanem emberi jog is, páneurópai választ kell adni a különböző kihívásokra, az EGSZB egyik közelmúltbeli konferenciája szerint. 

November 21-én az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja konferenciát szervezett „Európalegkiszolgáltatottabb polgárainak védelme fenntartható és megfizethető lakhatás révén” címmel, ahol a viták középpontjában az állt, hogy az EU és tagállamai hogyan tehetik inkluzívabbá, megfizethetőbbé és fenntarthatóbbá a lakhatási feltételeket Európa-szerte.

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy a megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés olyan emberi jog, amely páneurópai megközelítést igényel. Kiemelte a növekvő lakásárak és a szegénységi szintek közötti kapcsolatot, rámutatva, hogy „a megfizethető és fenntartható lakhatás biztosítása központi szerepet játszik a szegénység felszámolásában”.

Séamus Boland azt is hangsúlyozza, hogy „az Európai Bizottság megválasztott elnöke által javasolt uniós szegénységellenes stratégiának és a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervnek a szegénység felszámolására irányuló ágazatközi politikai megközelítés részét kell képeznie. Ebbe a megközelítésbe be kell vonni a civil társadalmi szervezeteket a megoldások kidolgozásának, végrehajtásának és nyomon követésének teljes folyamata során. A fenntartható lakhatást tágabb szemszögből kell megvizsgálni, amely magában foglalja az erőforrás-hatékonyságot, a körforgásos jelleget, a rezilienciát, az alkalmazkodást és a gazdasági hozzáférhetőséget”.

A rendezvényen bemutatták az EGSZB „Megfizethető fenntartható lakhatás az EU-ban” című, a civil társadalmi szervezetek csoportja által megrendelt új tanulmányát is. A tanulmány azokat a szakpolitikai megoldásokat vizsgálja, amelyek arra irányulnak, hogy miként valósítható meg a megfizethető és fenntartható lakhatás Unió-szerte. Két újonnan megjelenő tendenciát vizsgál: a digitalizáció és a szociális gazdaság szereplőinek bevonása a lakhatás biztosításába. A tanulmány hat tagállamban vizsgálja az innovatív kezdeményezéseket, felmérve, hogy azok szélesebb körben alkalmazhatók-e Európa-szerte.

Az EGSZB tanulmányának közép- és hosszú távú szakpolitikai ajánlásairól  itt tájékozódhat.

A konferencia következtetései és ajánlásai online is megtekinthetők.

António Costa, az Európai Tanács új elnöke először járt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál (EGSZB), és ezt az alkalmat kihasználva felvázolta legfontosabb uniós prioritásait. Hangsúlyozta, hogy Európa jólétének alapja a versenyképesség, és hogy a fenntartható jövő megteremtéséhez a versenyképességet ötvözni kell a szociális jogokkal. Oliver Röpke, az EGSZB elnöke is egyetértett ezzel, és kijelentette, hogy „a versenyképességnek nem egy szűk réteg, hanem széles társadalmi csoportok javát kell szolgálnia”.

António Costa mindössze néhány nappal december 1-jei hivatalba lépése után szólalt fel az EGSZB plenáris ülésén, ahol sürgős kollektív fellépést szorgalmazott. „Jó úton haladunk. Megvan a diagnózis, ambiciózus javaslataink vannak, de politikai akaratra van szükségünk. Most a növekedésre, a munkahelyteremtésre és egyfajta szociális Európa kialakítására kell koncentrálnunk, hogy ha majd a mai fiatal nemzedék visszatekint, elmondhassa, hogy ez volt az a pillanat, amikor bebiztosítottuk jólétünket.”

António Costa programjának középpontjában a versenyképesség és a testre szabott reformok állnak. Javasolta az egységes piac megújítását, a szükségtelen szabályozások csökkentését, valamint a készségekbe és az innovációba való beruházást, hogy ezzel is erősíteni lehessen az európai gazdaságot. „Erős vállalatokra van szükségünk – nem azért, mert olcsóbbak, hanem azért, mert ötletekkel és képzett munkaerővel innovációkat hoznak” – mondta. Azt is elmondta, hogy a NextGenerationEU szellemiségéből fakadó, teljesítményalapú reformokra is szükség van: „Egyértelműen ez a helyes irány a jövőre nézve”. Arra kérte a tagállamokat, hogy nyitottan álljanak a következő uniós költségvetés kérdéséhez.

„A versenyképesség nem csupán gazdasági célkitűzésekről szól, hanem arról is, hogy lehetőségeket teremtsünk minden európai számára és megerősítsük az ellenálló képességet” – mondta Oliver Röpke. „A gazdasági növekedésnek együtt kell járnia a társadalmi fejlődéssel, biztosítva, hogy senki se maradjon le.”

António Costa méltatta az EGSZB szerepét a szociális párbeszéd előmozdításában, amely szerinte a polgárokkal való kapcsolat „európai modellje”. „A szociális párbeszéd révén fenntartható megoldásokat találhatunk, hiszen folyamatos tárgyalásokat folytatunk társadalmaink különböző képviselői között. Ez pedig nagyon fontos, különösen most” – mondta.

A plenáris ülésen folytatott vita olyan kulcsfontosságú kérdéseket érintett, mint a lakhatás, a migráció és az energiaköltségek – ezek mindegyike kiemelt témakör António Costa programjában. Oliver Röpke hangsúlyozta, hogy gyakorlati megoldásokra van szükség, kiemelve az oktatásba, az átképzésbe, a megfizethető lakhatásba és a zöld átállásba történő beruházásokat. „Az EGSZB teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy megjelenítse a civil társadalom észrevételeit abban a folyamatban, melynek célja egy inkluzív, reziliens és a jövő kihívásaira felkészült Európa kialakítása.” (gb)