Októberben elfogadott véleményében az EGSZB az uniós finanszírozás alapvető újragondolását javasolja, és a demokrácia és a közbizalom megerősítése érdekében nagyobb átláthatóságot és a polgárok fokozottabb részvételét sürgeti az egész EU-ban. 

Ennek érdekében javasolja a költségvetési politika átláthatóságára vonatkozó közös keret kidolgozását, a polgárok bevonását a költségvetés-tervezési folyamatba, valamint a költségvetés világosabb kommunikációját szolgáló digitális eszközök létrehozását.

„Képzeljük csak el, milyen lenne, ha minden egyes, uniós forrásokból elköltött eurót nyomon lehetne követni – Brüsszeltől a nemzeti kormányokon át a helyi közösségig” – hívta fel a figyelmet Elena Calistru, a vélemény előadója.

Az EGSZB véleménye szerint a költségvetési átláthatóság közös kerete egyértelmű és következetes normákat határozna meg valamennyi uniós finanszírozású programra vonatkozóan, egységesítené a jelentéstételt, és megkönnyítené a pénzügyi adatokhoz való hozzáférést valamennyi tagállamban. Ennek során a hangsúly inkább a bevált gyakorlatok előmozdítására, mintsem új szabályozások bevezetésére helyeződne.

A részvételen alapuló költségvetés-tervezés lehetővé tenné a polgárok számára, hogy közvetlen beleszólást kapjanak a közkiadásokkal kapcsolatos döntésekbe, különösen helyi szinten, ezzel egyidejűleg pedig a részvételi elemek beépülnének az uniós szintű költségvetési folyamatokba.

Az EGSZB egy olyan egységes, felhasználóbarát digitális platform létrehozását szorgalmazza, amely valós idejű költségvetési adatokat szolgáltat, egyértelmű vizualizált formában, és betekintést nyújt abba, hogy az uniós források hogyan hoznak eredményeket. Ez javítaná a közérthetőséget és növelné a pénzügyi információk felhasználását.

Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy az együttműködés és az elszámoltathatóság előmozdítása érdekében fontos a közvélemény figyelmének felkeltése, a felügyelet megerősítése és a pénzügyi gyakorlatok összehangolása az uniós célokkal, például a kohézióval és a fenntarthatósággal.

„Az uniós pénzügyek nemcsak a számokról szólnak, hanem a bizalomról, a demokráciáról és arról, hogy Európa a polgárok szolgálatában álljon”–- zárta Elena Calistru. (tk)

A litván „Climate Reporters” elnevezésű, az éghajlatváltozás témájával foglalkozó, újonnan létrehozott hírügynökség célja, hogy fellépjen az éghajlat-politikai hírekkel kapcsolatos fásultság ellen, és az éghajlatváltozás témájára újra ráirányítsa a figyelmet a médiában. A civil újságírás ragyogó példájaként a „Climate Reporters” a kommunikációs és éghajlati aktivizmus elemeit ötvözve nyújt felvilágosítást az embereknek az éghajlatváltozásról, és a környezeti válságtól szenvedő Földünk nevében szólal fel.

Rūta Trainytė

A „Climate Reporters” elnevezésű, éghajlati hírekkel foglalkozó ügynökség idén kezdte meg működését Litvániában. A kezdeményezés, amelyet nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működtetnek, a civil újságírás kitűnő példája. A hírügynökség célja, hogy segítsen az újságíróknak beszámolni a környezeti válság különböző szempontjairól. E célból a hírügynökség csapata szövegeket készít, és továbbítja azokat a szerkesztőségeknek.

A hírügynökség munkáját aktivisták közössége végzi. A szövegeket újságírók, PR-szakemberek, nem kormányzati szervezetek képviselői, aktivisták és tudósok írják – röviden azok, akiknek fontos, hogy mi történik, és akik társadalmi változást szeretnének. Ők alkotják a „Climate Reporters” igazgatótanácsát is. Az igazgatótanács garantálja az új kezdeményezés megbízhatóságát.

„Climate Reporters” hírügynökségünk nem számít újnak a kommunikáció világában, hiszen már jelentős tapasztalatokra tettünk szert a közönségkapcsolatok, valamint webportálok szerkesztése, létrehozása és karbantartása terén. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben sem vagyunk kezdők. Így született meg az ötlet. Azt tesszük, amihez a legjobban értünk, és ezt éghajlat-politikai aktivizmussal ötvözzük. Tekintettel a jelenlegi környezeti válságra, bolygónk nevében szólalunk fel.

Természetesen kapcsolatban állunk újságírókkal is. A szerkesztőségekben uralkodó vélemény az, hogy az éghajlati hírek nem érdekesek a nyilvánosság számára, és nem generálnak kattintást. A szerkesztők kerülik az „éghajlatváltozás” vagy az „éghajlati válság” kifejezést tartalmazó címeket viselő cikkek publikálását. Mit jelent az éghajlati válság tagadása? Meg lehet-e így védeni a társadalmat a rossz hírektől és a szorongástól?

Nem biztos, hogy ez olyan rossz dolog. A szerkesztőségeket naponta óriási mennyiségű híranyag árasztja el. Ezt fizikailag nehéz feldolgozni, még az éghajlattal kapcsolatos hírek készítése nélkül is. A témát is jól kell ismerni. És itt jövünk be a képbe mi. A „Climate Reporters” következő lépése az újságírók képzése lesz. Látjuk, hogy az újságíróknak érteniük kell a témához, hogy elkerüljék a „zöldrefestés” terjesztését.

Egy másik ötlet, hogy vonzó módon adjunk át tudást bizonyos csoportoknak az éghajlatváltozásról. Mindenekelőtt a fiatalokat akarjuk megszólítani, és rájöttünk, hogy jól reagálnak a humorra. Még nem vagyunk biztosak abban, hogy ez a jövőben pontosan milyen formát ölt majd, de már gondolkodunk rajta.

A hírügynökség jó hat hónapja működik. Saját tapasztalataink alapján tudjuk, hogy türelmeseknek kell lennünk. Folyamatosan és célzottan kopogtatunk a szerkesztőségek ajtaján híreinkkel. Szövegeink már megjelentek a főbb litván hírportálokon, és rádióműsorokba is meghívnak minket.

Annak biztosítása érdekében, hogy szerkesztői munkánk magas színvonalú legyen, nagyon fontos, hogy jelentős támogatást kapjunk a litván környezetvédelmi szervezetektől, hogy szervezeteink nemzetközi NGO-hálózatok tagjai legyenek, hogy tagjaink részt vegyenek az uniós szintű munkacsoportokban, és képviseljék Litvániát az EGSZB-ben. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy bővítsük a témák körét, és mindig naprakészek maradjunk.

Az EGSZB-vel való kapcsolatunk túlmutat azon, hogy a projekt egyik kezdeményezője, Kęstutis Kupšys tagja a bizottságnak. Az EGSZB tagjai megoszthatják egymással releváns tapasztalataikat a különböző országokból, hogy tartalommal gazdagítsák a „Climate Reporters” által közzétett éghajlati híreket. Például nemrégiben Arnaud Schwartz francia EGSZB-taggal beszélgettünk a biológiai sokféleséggel foglalkozó COP16 csúcstalálkozó kapcsán. Az általa közvetlenül Caliból megosztott meglátások egy „Climate Reporters” cikkhez vezettek. Gondolataival nem sokkal később a litván médiában is meg lehetett ismerkedni. Bevált az a modell, amelynek keretében az EGSZB-tagok szakértelmét arra lehet használni, hogy a globális híreket hatékonyan kommunikáljuk a helyi közönség felé. Ezért a jövőben ismét alkalmazni fogjuk.

Rūta Trainytė a „Climate Reporters” éghajlati hírügynökség szerkesztője. Az ügynökség az állami finanszírozású ŽALINK projekt része. A fogyasztóvédelmi szövetség, a fejlesztési együttműködési platform és a „Körforgásos gazdaság” nem kormányzati szervezet által irányított projektet a Litván Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma Környezetvédelmi Projektirányítási Ügynökségének éghajlatváltozási programja finanszírozza.

A Munkavállalók csoportjának cikke

Bill Clinton 1992-es kampányszlogenje – „It's the economy, stupid!” (A gazdaság a fontos, te ostoba!) –, amelynek akkoriban nagy volt a visszhangja a recesszióval küzdő amerikai szavazók körében, a fenti, átfogalmazott formájában most is időszerű. Elég, ha rápillantunk az Eurobarométer választások utáni legfrissebb felmérésének eredményeire, amelyekből kiderül, hogy az összes téma közül leginkább az infláció és a gazdaság ösztönözte az embereket arra, hogy elmenjenek szavazni. 

Nem, nincs univerzális megoldás, és a gazdasági nehézségek önmagukban nem adhatnak magyarázatot a választásokat övező nyugtalanságra. Biztosan kijelenthető ugyanakkor, hogy tavaly tavasszal az EU-ban és néhány héttel ezelőtt az Atlanti-óceán túloldalán leginkább az emelkedő árak, a megélhetési költségek és a gazdasági helyzet mozgósította a szavazókat. Nem, mintha nem kaptunk volna figyelmeztetést: már 2023 elején ez volt a legfontosabb probléma (nyomában a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel). Bár a makrogazdasági mutatók alapján akár meg is veregethetnénk a politikai döntéshozók vállát, de az infláció továbbra is közvetlenül és erőteljesen kihat az olyan alapvető termékekre, mint az élelmiszerek és az energia, ami aránytalanul sújtja azokat, akik a jövedelmüknek viszonylag nagy részét költik ezekre a szükséges javakra. Pedig még alig hevertük ki a világjárványt, az arra adott katasztrofális szakpolitikai válasz sem segített, és számos ország még mindig a 2008-as válság utóhatásait nyögi.

A bérek évtizedek óta nem tartják a lépést a termelékenység növekedésével, ami miatt az európai munkás- és a középosztályban sokak számára elhalványult a szebb jövő reménye. Egyelőre nem csitulnak a szélsőséges politikai megnyilvánulások és a választásokat övező feszültségek.

Európa jövője szempontjából rendkívül fontos, hogy kezeljük a megélhetési költségekkel kapcsolatos válságot, mivel az rávilágít társadalmaink és gazdaságaink strukturális problémáira, és próbára teszi a demokráciáink társadalmi szövetét összetartó elveket.

November 26-án a Munkavállalók csoportja több érdekelt féllel is találkozott, hogy megvitassa ezeket a kérdéseket. Arra invitáljuk Önöket, hogy nézzék vissza ezt a vitát, és csatlakozzanak hozzánk: szólítsuk meg együtt a politikai döntéshozókat, hogy elég az üres szavakból, számolják fel saját készséghiányukat, és arra összpontosítsanak, ami számít. 

Az EGSZB felvázolta, hogy miként kellene a jövőben átalakítani az uniós mezőgazdaságot, halászatot és élelmiszerrendszereket ahhoz, hogy válság idején is garantált legyen az ellenálló képesség és a fenntarthatóság. 

Októberben elfogadott véleményében az EGSZB egy versenyképes, válságbiztos és az EU környezetvédelmi és szociális céljaihoz igazodó élelmiszerrendszer létrehozását szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy fontos az élelmezésbiztonság, a méltányos jövedelem a termelők számára, a környezeti reziliencia és az élelmiszertermelők következő generációjának támogatása.

„Nagyon fontos, hogy stabil és fenntartható jövedelmet tudjunk garantálni a termelők számára, valamint hogy olyan, tudásalapú élelmiszer-politikát mozdítsunk elő, amely ösztönzi az innovációt” – jelentette ki Arnold Puech d’Alissac, a Gazdálkodók Világszervezetének elnöke és a vélemény három előadójának egyike.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a fentiek támogatása érdekében erősítsék meg a mezőgazdasági ágazat tárgyalási pozícióját az ártárgyalások során, valamint növeljék az uniós mezőgazdasági és halászati ágazatnak nyújtott finanszírozást. Kéri továbbá, hogy a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokba foglaljanak bele a zöld megállapodással és „a termelőtől a fogyasztóig” megközelítéssel kapcsolatos szabványokat, ezzel ugyanis garantálni lehet a tisztességes versenyt és a magas élelmiszer-minőséget.

„Fontos, hogy méltányos jövedelmet biztosítsunk az elsődleges termelők számára” – jelentette ki Kállay Piroska, a vélemény másik előadója.

Ennek jegyében az EGSZB azt szorgalmazta, hogy vegyék szigorúbban a tisztességes kereskedelmi gyakorlatokat és tiltsák meg az önköltség alatti áron történő értékesítést, hogy ismét egyensúlyt lehessen teremteni az élelmiszer-ellátási láncon belül. Nagyon fontosak a generációs megújulást előmozdító, illetve a fiatalokra és a nőkre összpontosító szakpolitikák is, nem feledkezve meg az oktatásról, a képzésről és a szövetkezetek támogatásáról sem.

Az EGSZB azt ajánlotta, hogy a fenntarthatóság támogatása érdekében jutalmazzák a szénmegkötéssel kapcsolatos erőfeszítéseket, például a fenntartható talajgazdálkodást és a kibocsátásáthelyezés megelőzését. „Ezek az intézkedések segítenének összehangolni az élelmiszer-termelést az EU éghajlat-politikai célkitűzéseivel és globális környezetvédelmi kötelezettségvállalásaival” – jelentette ki Joe Healy, a harmadik előadó.

Egy másik javaslat szerint létre kellene hozni egy állami biztosítási rendszert, amely megvédené a termelőket az éghajlattal kapcsolatos katasztrófáktól, és ezzel szavatolná a folyamatos élelmiszer-ellátást.

Az EGSZB olyan szakpolitikákat szorgalmazott, amelyek célja a talajok helyreállítása és a vizek egészségének megőrzése, a vízfelhasználás hatékonyságának javítása és a vízhasználat csökkentése, valamint a bürokrácia visszaszorítása és átláthatóság biztosítása digitalizált ár- és költségkövetés révén.

Végezetül az EGSZB javasolta, hogy hozzanak létre egy Európai Élelmiszer-politikai Tanácsot (EFPC), hogy el lehessen mélyíteni a párbeszédet az élelmiszerekkel kapcsolatos kérdésekről, valamint hogy jobban össze lehessen hangolni az élelmiszer-politikát a szélesebb körű társadalmi és környezetvédelmi célkitűzésekkel. Ezek a javaslatok ütemtervvel szolgálnak ahhoz, hogy az EU élelmiszerrendszerei ellenállóbbá, fenntarthatóbbá és méltányosabbá váljanak a globális kihívásokkal szemben.(ks)

Az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet egy az európai zöld megállapodással és az éghajlat-politikai célokkal összhangban álló, fenntartható biogazdasági modell révén.

A körforgásos gazdaság és a biogazdaság összehangolása című véleményében az EGSZB felvázolja, hogy egy szilárd biogazdaság hogyan növelheti Európa gazdasági és ökológiai előnyeit, miként erősítheti a rezilienciát és támogathatja a méltányos átállást. Az ágazatközi együttműködésbe és a közösségi szerepvállalásba történő stratégiai beruházások az EU biogazdaságát a fenntartható növekedés globális modelljévé tehetik.

A fenntartható biogazdaságnak összhangban kell lennie az uniós keretekkel: a zöld megállapodással, a körforgásos gazdasággal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokkal. Ez biztosítja, hogy a biogazdasági tevékenységek hozzájáruljanak az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekhez, miközben bolygónk tűrőképességének határain belül maradnak.

„Létfontosságú egy átfogó, ambiciózus bioökonómiai stratégia. A körforgásos gazdasághoz és a fenntartható fejlődési célokhoz igazodva a biogazdaság versenyelőnyt teremthet az EU számára azáltal, hogy fenntartható, jól fizetett munkahelyeket hoz létre, és biztosítja az ökológiai korlátokat tiszteletben tartó növekedést”, jelentette ki Cillian Lohan, a vélemény előadója.

A biogazdaság a körforgásos gazdaság elveire építhet, csökkentve a hulladékot és javítva a hatékonyságot az erőforrások lépcsőzetes felhasználása és a biológiai anyagok visszaforgatása révén. Munkahelyteremtéssel és a készségfejlesztési lehetőségek által társadalmi előnyöket kínál, különösen a vidéki területeken. Döntő fontosságú a vidéki közösségek és a fiatalok szerepvállalásának támogatása ebben az ágazatban.

A biogazdasággal kapcsolatos oktatás segíthet a képzett munkaerő kiépítésében és a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosság növelésében. Az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentése révén hozzájárul a népegészségügy javításához is. Ezen erőfeszítésekhez kulcsfontosságú a technológiai fejlődés és a fenntartható földhasználat, például a regeneratív mezőgazdaság és erdészet, amelyek elősegítik a szén-dioxid-tárolást és a biológiai sokféleséget.

A városi mezőgazdaság és a körforgásos élelmiszerközpontok csökkenthetik az élelmiszer-pazarlást és erősíthetik a helyi élelmiszerrendszereket. Az EU-nak fenn kell tartania a magas szintű üzleti és innovációs normákat, és ösztönöznie kell a bioalapú technológiák korai bevezetését. A finanszírozásnak előnyben kell részesítenie az innovatív vezetőket, és támogatnia kell a kis- és középvállalkozásokat.

A biogazdaságnak az uniós szakpolitikákba való integrálása érdekében egyértelmű fogalommeghatározásra van szükség. A bioökonómiai stratégia 2025-re történő aktualizálásának összhangban kell lennie a zöld megállapodással és a Párizsi Megállapodással, ütemtervet biztosítva a fenntartható, reziliens bioalapú gazdaság számára. (ks) 

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke

Annak ellenére, hogy az EU gazdagabb, mint a világ legtöbb része, gyermekek milliói vannak arra utalva, hogy napi szinten az iskolában jussanak ételhez. Valójában növekszik azoknak a tagállamoknak a száma, amelyek az iskolai szünidők alatt élelmiszert biztosítanak a gyermekeknek. Már ebből is kiderül, hogy a szegénység a legalapvetőbb szinten létezik és növekszik, ami ellen a hivatalba lépő Európai Bizottságnak határozottan és fáradhatatlanul fel kell lépnie.

Az európai szegénységi statisztikák nyomasztóak. Az EU lakosságának mintegy 21%-a van kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának (az Eurostat 2023. évi adatai), és a gyermekek közel 25%-át fenyegeti annak kockázata, hogy a szegénységi csapdába kerülnek (az Eurostat 2023. évi adatai). Igaz, hogy a probléma még súlyosabb lenne az e területen a változás ösztönzésére irányuló jelenlegi uniós kezdeményezések nélkül, de el kell ismerni, hogy ezek nem elegendők. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Civil társadalmi szervezetek csoportja ezért üdvözli Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének bejelentését, amely szerint a Bizottság a 2024–2029-es hivatali időszakban egy szegénység elleni uniós stratégián fog dolgozni, amely a szegénység kiváltó okait kezeli. Az EGSZB és különösen az én csoportom már régóta szorgalmazza egy ilyen stratégia kidolgozását.

Sajnos a szegénység nem csupán a „hiánya” azoknak az alapvető erőforrásoknak, amelyekre a családoknak napi szinten szükségük van. Egy sor hosszú távú körülmény eredménye, amelyek együtt járnak a tartós nélkülözéssel. E nélkülözés politikai rendszerekhez kapcsolódik, amelyek a legjobb esetben csak figyelmen kívül hagynak bizonyos népességcsoportokat, és a legrosszabb esetben hátrányos megkülönböztetést is alkalmaznak velük szemben.

A megoldásoknak fel kell mérniük a szegénység mély történelmi okait. Ez azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni az emberek életének minden szakaszát, a születéstől a halálig. Ugyanez vonatkozik a lakhatásra is, amely az európai társadalmak egyik legsúlyosabb problémájává válik. Ezért csoportom kérésére az EGSZB megbízást adott egy tanulmány kidolgozására a megfizethető, fenntartható lakhatásról az EU-ban. A jelentés ismertetésére a november 21-én megrendezett konferenciánkon került sor, amelynek témája Európa legkiszolgáltatottabb polgárainak fenntartható és megfizethető lakhatás révén történő védelme volt. A konferencián bebizonyítottuk, hogy a megfizethető lakhatás a szegénység elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú eszköze.

Örömünkre szolgál, hogy az új Európai Bizottságban egy energiaügyért és lakhatásért felelős biztos is helyet kap majd, ezzel segítve a szegénység felszámolását. Aggasztó azonban, hogy a legtöbb politikus a szegénység felszámolását továbbra is olyan problémának tekinti, amelyet nagy, bürokratikusan irányított költségvetésekkel kell megoldani. Az erőforrások csak akkor jutnak el az érintettekhez, ha ez a gondolkodásmód megváltozik. A szegénység horizontális kérdés, és az energiaügyért és a lakhatásért, az egyenlőségért, a kohézióért és a reformokért, valamint az igazságos átmenetért felelős új európai biztosoknak sürgősen felelősséget kell vállalniuk e változás előmozdításáért.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Mellbevágó pillanatok: Az energiaszegénység felszámolása képekben címmel megrendítő fotókiállításnak ad otthont, amelyen Miriam Strong fotográfus munkái láthatók. A Friends of the Earth Europe (Föld Barátai Európa) együttműködésével létrejött kiállítás azt mutatja be, hogy az energiaszegénységgel küzdő közösségek hogyan lépnek fel, hogyan dolgoznak együtt és hogyan veszik kezükbe sorsuk irányítását Európa-szerte. Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának kezdeményezésére megrendezett kiállítás december 4. és 16. között tekinthető meg Brüsszelben, az EGSZB JDE épületében (rue Belliard 99–101.).

A megnyitón Aurel Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke és Séamus Boland, az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke hangsúlyozta az EGSZB elkötelezettségét a szegénység felszámolása, a megfizethető energia és a rendszerszintű változás előmozdítása, valamint a fenntartható fejlődési célok elérése mellett. 

Séamus Boland beszédében kitért arra, hogy Európában emelkednek a megélhetési költségek és növekszik a szegénység, és hangsúlyozta, hogy az új Európai Bizottságnak és az új Európai Parlamentnek határozott politikai választ kell adnia erre. „A szegénység elleni első uniós stratégiának és a tisztaipar-megállapodásnak, amelyet Ursula von der Leyen elnök az új Európai Bizottság számára adott politikai iránymutatásában jelentett be, fenntartható megoldásokat kell nyújtania a valós helyi problémákra” – jelentette ki Séamus Boland.

Laia Segura energiajogi aktivista és Yvonne Lemmen, a Friends of the Earth kommunikációs munkatársa hangsúlyozta, hogy ez a fotókiállítás rávilágít arra, hogy az emberek hogyan küzdenek az energiaszegénységgel, és hogyan harcolnak azért, hogy érvényesítsék a megfelelő, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló, megfizethető és tiszta energiaellátással rendelkező lakhatáshoz való jogukat. További információkért kattintson ide.

Az EGSZB egy európai kiemelt egészségügyi kezdeményezést szorgalmaz, javaslatot tesz az európai egészségügyi unió létrehozására, és sürgeti, hogy az Európai Bizottság tegyen közzé egy, a ritka betegségekre vonatkozó cselekvési tervet, amely egyértelműen megvalósítható célokat tűz ki.

Októberi plenáris ülésén az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezés megvitatása során az EGSZB szorgalmazta, hogy az EU indítson el egy ambiciózus kezdeményezést, amelynek célja egy átfogó egészségügyi architektúra kiépítése az Unión belül. A napirenden szerepelt a ritka betegségekre vonatkozó európai cselekvési terv kidolgozása is.

Az EGSZB elnöke, Oliver Röpke a vita megnyitása során elmondta: „Kulcsfontosságú, hogy az EU összes lakosa hozzáférjen egy jó minőségű, megfizethető és akadálymentes egészségügyi ellátáshoz. Be kell ruháznunk az innovatív és fenntartható egészségügyi rendszerekbe, és határozott lépéseket kell tennünk az EU-n belüli és a globális egészségügyi egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében. A ritka betegségek még láthatóbbá teszik a továbbra is fennálló egyenlőtlenségeket és sebezhetőségeket. Ezért átfogó európai fellépésre van szükség a ritka betegségekkel kapcsolatban.”

Alain Coheur, az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezésről szóló vélemény előadója így nyilatkozott: „Ma egy, a jövőbeli európai biztosoknak szóló ütemtervet szeretnénk elfogadni, amely előmozdítja a mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátást, és védi az embereket a jövőbeli válságoktól.” Cser Ágnes, a ritka betegségekről szóló vélemény előadója hozzátette: „Ki kell dolgoznunk egy cselekvési tervet. Ugyanakkor nemcsak a ritka betegségekre vonatkozó cselekvési tervre kell összpontosítanunk, hanem az egészségre is – az egészség a versenyképesség kulcsa. Az egészségügyi unió nem maradhat üres frázis.”

Az egészségügyre vonatkozó kiemelt európai kezdeményezésről szóló vélemény stratégiai pilléreket határoz meg a tagállamok közötti egészségügyi szolidaritás és együttműködés megerősítése érdekében. E pillérek egyike az európai ellátási és egészségügyi garancia létrehozása, amely többéves egészségügyi célkitűzéseket határozna meg uniós szinten. Ez egy jogilag kötelező erejű szöveg (például irányelv) létrejöttéhez vezethet.

Egy további pillér az „egy egészség” megközelítés megvalósítása, amely összekapcsolja a humán-, illetve az állat- és a növényegészségügyi, valamint a környezet egészségére irányuló politikákat. A ritka betegségek kezeléséről szóló vélemény arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen közzé egy közleményt, amely átfogó uniós cselekvési tervet tartalmaz a ritka betegségekről, 2030-ig megvalósítható SMART célokkal. (lm) 

Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportja elnökének írása

Donald Trump megnyerte az amerikai választásokat, és másodszor is elnök lesz. A szavazás eredménye egyértelmű, és azt tiszteletben kell tartani. De mi lesz most?

Az EU és az USA továbbra is kulcsfontosságú geopolitikai és kereskedelmi partnerek, hiszen kapcsolatunk a viszonosság elvén alapul. Napjaink összekapcsolt világában nincs lehetőség az elszigetelődésre vagy a protekcionizmusra, mivel az ilyen megközelítések aláássák kölcsönös és globális együttműködésünket és gazdasági jólétünket.

Az EU és az USA egymás legnagyobb kereskedelmi partnerei. Az EU és az USA közötti kétoldalú kereskedelem történelmi csúcsot ért el: 2023-ban több mint 1,6 billió EUR-t, a kétoldalú beruházási állomány pedig 5 billió EUR-t meghaladó összeget tett ki. Az Egyesült Államok a közvetlen külföldi befektetések egyik fő forrása az EU-ban: a becslések szerint Európában mintegy 3,6 billió USD-ra rúg a közvetlen amerikai befektetések értéke, míg az USA-ba irányuló uniós befektetések körülbelül 3 billió USD-t tesznek ki. Ezek a mindkét oldalon jelentkező beruházások erősítik a kölcsönös gazdasági függőséget, és több millió munkahelyet teremtenek az Atlanti-óceán mindkét partján.

Ezért is fontos, hogy továbbra is dolgozzunk a kapcsolatunkon. Zsákutcát jelentenek az uniós árukra Trump által korábban bejelentett vámok, illetve az, hogy minden importra – így az EU-ból származóra is – 10–20%-os vámtarifákat akarnak bevezetni. Ezért szorgalmazzuk, hogy kezdjünk nyíltabb párbeszédbe és jövőbe mutató együttműködésbe.

Az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) elősegíti a párbeszédet olyan kritikus kérdésekről, mint a mesterséges intelligencia és a félvezetők. Ha azt akarjuk, hogy megerősödjön és fejlődjön a párbeszéd, akkor az EU-nak fel kell gyorsítania szakpolitikai reformjait, egységesen kell fellépnie, és meg kell találnia a legjobb módot az Egyesült Államokkal való együttműködésre.

Fel kell készülnünk arra a forgatókönyvre is, hogy egyedül kell cselekednünk olyan fontos kérdésekben, mint az éghajlatváltozás és Ukrajna kérdése. Ez nagyon is valós lehetőség, ezért egyre inkább ebből az új realitásból kell kiindulnunk.