Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Unió állami támogatási szabályainak módosítását kérte, hogy elismerjék és jobban kielégítsék a társadalmi kihívások kezelésében döntő szerepet játszó szociális gazdasági szervezetek igényeit.

A Hogyan lehet támogatni a szociális gazdaság szervezeteit az állami támogatási szabályokkal összhangban: néhány gondolat az Enrico Letta által írt jelentésben található javaslatok nyomán című, a januári plenáris ülésén elfogadott véleményében az EGSZB figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi szabályok nem biztosítanak megfelelő támogatást ezeknek a vállalkozásoknak, amelyek pedig a nyereségüket gyakran társadalmi célok elérésére fordítják, ahelyett, hogy szétosztanák azt a beruházók között.

„Szeretnénk szélesebb körben felhívni a figyelmet arra, hogy a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó hatékony szabályozás nemcsak a szociális gazdaság vállalkozásai, hanem az általános érdekű szolgáltatások teljes rendszere szempontjából előnyös” – mondta Giuseppe Guerini, a vélemény előadója.

A szociális gazdaság szervezetei – a szövetkezetektől a biztosító egyesületeken át az alapítványokig – Unió-szerte több mint 11 millió embert foglalkoztatnak, ez az aktív népesség 6,3%-a. Olyan területeken működnek, mint a szociális és egészségügyi szolgáltatások, a megújuló energia vagy a szegénység enyhítése. Hasznos ténykedésük ellenére sokuk rendszerszintű akadályokkal szembesül a hosszú távú beruházási tőkéhez jutás és a közbeszerzési eljárásokban való részvétel terén, mivel a jelenlegi szabályozási keret gyakran nem veszi figyelembe, hogy nonprofit vagy szolidaritási alapon működnek.

Az EGSZB véleménye többek között kiemeli, hogy a hatóságok nem használják ki kellőképpen a meglévő eszközöket, például az általános csoportmentességi rendeletet és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások keretét.

Az EGSZB ezért kéri, hogy a hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásának támogatása érdekében egyszerűsítsék és korszerűsítsék az általános csoportmentességi rendelet túlságosan összetett és elavult szabályait, összhangban az egységes piacról szóló Letta-jelentés néhány ajánlásával.

Bár üdvözli, hogy a csekély összegű támogatások felső határát a közelmúltban megemelték – 300 000 EUR-ra a rendes vállalatok, illetve 750 000 EUR-ra az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó szervezetek esetében –, az EGSZB amellett is érvel, hogy testre szabottabb eszközökkel, például az általános csoportmentességi rendelettel vagy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó egyedi rendelkezésekkel jobban ki lehetne elégíteni a például az egészségügy és a szociális szolgáltatások területén aktív szociális gazdasági szervezetek igényeit. (ll)