Európában jelentősen lelassult a fenntartható fejlődési célok teljesítésének üteme, ami kétségessé teszi a 2030-as célok elérését. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldásokkal Foglalkozó Hálózata (SDSN) által közzétett, Európa fenntartható fejlődéséről szóló 2025. évi jelentés feltárta, hogy a fenntartható fejlődési célok 2020 és 2023 közötti teljesítésének üteme több mint a felére lassult az előző időszakhoz képest.

2016 és 2019 között a teljesítés 1,9 százalékponttal nőtt, a következő években viszont mindössze 0,8 százalékpontra csökkent. A lassulás olyan időszakban következik be, melyet növekvő környezeti, társadalmi és geopolitikai kihívások jellemeznek. A 2. fenntartható fejlődési cél (az éhezés megszüntetése) továbbra is komoly probléma, mivel még mindig Európa-szerte gondok vannak az élelmezésbiztonsággal és a fenntarthatósággal.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) külön tanulmánya hangsúlyozza, hogy a fenntartható mezőgazdaság és közegészségügy támogatása érdekében változtatnunk kell az étrendünkön.

Most, hogy új vezetése van az EU-nak, a szakértők határozottabb szakpolitikákat és beruházásokat szorgalmaznak a fenntartható fejlődési célok teljesítésének felgyorsítása érdekében. Kulcsfontosságúnak tekinthető a globális együttműködés és finanszírozás: a 2025 júniusában Spanyolországban megrendezésre kerülő, 4. nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia várhatóan a fenntarthatóságot célzó pénzügyi támogatás növelésére fog összpontosítani.

Guillaume Lafortune, az SDSN alelnöke és a jelentés vezető szerzője arra figyelmeztet, hogy a növekvő geopolitikai feszültségek megnehezítik a fenntarthatósági erőfeszítéseket, de továbbra is optimista.

„A világ egyre veszélyesebb, instabilabb és bizonytalanabb” – mondta. „Ugyanakkor az emberek, különösen a fiatalok, fenntartható fejlődést szeretnének. Tekintettel a világgazdaság méretére és a rendelkezésre álló technológiákra, a világ képes maradéktalanul megvalósítani a fenntartható fejlődést.”

„A fenntartható élelmiszerrendszerek a fenntartható fejlődési célok teljesítésének nélkülözhetetlen mozgatórugói. A fellépés felgyorsítása érdekében ambiciózusabb mechanizmusokra van szükségünk ahhoz, hogy megóvjuk a mezőgazdasági termelők, a kisüzemi élelmiszer-termelők és az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő egyéb érdekelt felek megélhetését. Ugyanakkor foglalkoznunk kell a tisztességtelen elosztással is, és igazságos átmenetről kell gondoskodnunk” – szögezte le Peter Schmidt, az EGSZB „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekciójának elnöke, aki egyben a civil társadalom nagyobb mértékű szerepvállalására is felszólított.

Mivel már csak öt év van hátra, az EU-nak kritikus döntést kell hoznia: határozottan fellép, vagy azt kockáztatja, hogy kudarcot vallanak a fenntartható és méltányos jövőre vonatkozó vállalásai. (ks)

Az EU-nak az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos jogos érdekeit közösen kell megvédeni. Ennek legjobb eszköze egy olyan, az Északi-sarkvidékre vonatkozó uniós stratégia, amely megerősíti a civil társadalom részvételét valamennyi releváns döntésben. A Grönlanddal való szoros együttműködés létfontosságú az Északi-sarkvidékre irányuló fenntartható beruházások szempontjából is, amelyek célja a régió jólétének és rezilienciájának biztosítása.

Az EGSZB a januári plenáris ülésszakon elfogadta Az Északi-sarkvidékre vonatkozó európai stratégia kidolgozása a civil társadalommal folytatott párbeszéd keretében című saját kezdeményezésű véleményt. A szöveg kiemeli, hogy az Északi-sarkvidék fontos szerepet játszik Európa stratégiai autonómiájának, rezilienciájának és versenyképességének biztosításában.

Anders Ladefoged EGSZB-tag, a vélemény előadója így nyilatkozott: „Az Északi-sarkvidékre vonatkozó uniós politikáról szóló, új véleményünkkel közvetítjük a civil társadalom meglátásait arról, hogy az EU miként fejleszthetné tovább az erre a régióra vonatkozó szakpolitikáját. A cél egyszerre az EU saját érdekeinek védelme, valamint az, hogy reziliens és virágzó régiót biztosítsunk az ott élő emberek számára.”

Az EGSZB továbbá támogatja és ösztönzi az Északi-sarkvidék őslakos népeivel való teljes körű konzultációt és együttműködést. Ezzel összefüggésben Christian Moos EGSZB-tag, a vélemény társelőadója elmondta: „Az európai északi-sarkvidéki országok érdekeit a legjobban közös fellépéssel lehet megvédeni. Ehhez ugyanúgy szükség van az északi EU-tagállamok közötti együttműködésre, mint egy az Északi-sarkvidékre vonatkozó európai stratégiára. Ez utóbbinak biztosítania kell a civil társadalom részvételét és garantálnia kell a helyi és őslakos népek jogait.”

A vélemény Grönland témáját is tárgyalja. A sziget a régió gyors átalakulásához kapcsolódó lehetőségeket és kihívásokat tekintve az Északi-sarkvidék európai részéhez hasonló helyzettel szembesül.

Grönlandot illetően Christian Moos kijelentette: „A Grönlandra is kiterjedő fokozott európai együttműködés létfontosságú az Északi-sarkvidék európai részébe irányuló fenntartható beruházásokhoz, amelyek célja a régió jólétének és rezilienciájának biztosítása.”

A grönlandiak számára a „velünk kapcsolatban nélkülünk semmit” jelmondat értelmében a nemzetként való önrendelkezés megerősítése az egyik legfontosabb téma. Az EU-t azonban szoros szövetségesnek tekintik, olyan közös értékek alapján, mint az emberi jogok és a szociális párbeszéd. (at)

Az EU-nak jobban kell összpontosítania a versenypolitikára, hogy megerősítse globális versenyképességét, növelje termelékenységét, és biztosítsa, hogy az egységes piac továbbra is a gazdasági erő egyik pillére maradjon.

Januári plenáris ülésszakán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elfogadta a Versenypolitika az EU versenyképességének középpontjában című véleményt. A vélemény szerint el kell mélyíteni a nemzetgazdaságok integrációját és intelligensebb állami támogatási stratégiákra van szükség, hogy fel lehessen szabadítani Európa gazdasági potenciálját, és hogy kezelni lehessen a legfontosabb globális kihívásokat – többek között a digitalizáció, az éghajlatváltozás és a reziliencia terén.

Az EGSZB hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a versenypolitika az innováció, a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés előmozdítása szempontjából. „A verseny és a versenyképesség nem állnak szemben egymással” – jelentette ki Isabel Yglesias előadó. „Egyszerűsített eljárásokkal, rugalmas eszközökkel és megfelelő források segítségével a versenypolitika előmozdíthatja az uniós vállalkozások és polgárok jólétét.”

Az új uniós versenyszabályok, például a digitális piacokról szóló jogszabály és a külföldi támogatásokról szóló rendelet már most is kezelik a piaci torzulásokat, és erősítik a tömb globális helyzetét. Az EGSZB azonban további intézkedéseket szorgalmaz az összefonódások értékelésének korszerűsítésére és az innovációvezérelt összefonódások hatékony ellenőrzésére, még akkor is, ha azok nem érik el a jelenlegi uniós küszöbértékeket.

A vélemény kiemeli, hogy az állami támogatások rendkívül fontos szerepet játszanak a zöld és digitális átállás támogatásában. A rosszul koordinált támogatások azonban alááshatják a termelékenységet és a növekedést. Tanulmányok azt mutatják, hogy az EU-n belüli jobb koordináció több mint 30%-kal növelheti a termelékenységet. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az európai értékláncok megerősítése és a hatékonysági problémák megelőzése érdekében hangolják össze a támogatásokat a tagállamok között.

Páneurópai szemléletmóddal kell kialakítani a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket és a javasolt Európai Versenyképességi Alapot, hogy nagyszabású ipari innovációt lehessen ösztönözni. Ezeknek az eszközöknek biztosítaniuk kell, hogy az előnyök méltányosan legyenek elosztva az egész Unióban, ezzel is segítve a fenntarthatóságot és a rezilienciát.

Az EGSZB szerint a következőkre van szükség ahhoz, hogy az EU globális vezető szerepet töltsön be:

• nagyobb fokú integráció a nem allokált támogatások csökkentése és a termelékenység növelése érdekében;
• szigorúbb szabályok, hogy jobban védjék az európai innovációt a külföldi felvásárlások során;
• egyszerűsített és gyorsabb versenyjogi, illetve állami támogatási eljárások a hatékonyság növelése érdekében; valamint
• olyan kiegyensúlyozott politika az összefonódásokkal kapcsolatban, amely elősegíti az innovációt, a fenntarthatóságot és az infrastrukturális beruházásokat. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Unió állami támogatási szabályainak módosítását kérte, hogy elismerjék és jobban kielégítsék a társadalmi kihívások kezelésében döntő szerepet játszó szociális gazdasági szervezetek igényeit.

A Hogyan lehet támogatni a szociális gazdaság szervezeteit az állami támogatási szabályokkal összhangban: néhány gondolat az Enrico Letta által írt jelentésben található javaslatok nyomán című, a januári plenáris ülésén elfogadott véleményében az EGSZB figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi szabályok nem biztosítanak megfelelő támogatást ezeknek a vállalkozásoknak, amelyek pedig a nyereségüket gyakran társadalmi célok elérésére fordítják, ahelyett, hogy szétosztanák azt a beruházók között.

„Szeretnénk szélesebb körben felhívni a figyelmet arra, hogy a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó hatékony szabályozás nemcsak a szociális gazdaság vállalkozásai, hanem az általános érdekű szolgáltatások teljes rendszere szempontjából előnyös” – mondta Giuseppe Guerini, a vélemény előadója.

A szociális gazdaság szervezetei – a szövetkezetektől a biztosító egyesületeken át az alapítványokig – Unió-szerte több mint 11 millió embert foglalkoztatnak, ez az aktív népesség 6,3%-a. Olyan területeken működnek, mint a szociális és egészségügyi szolgáltatások, a megújuló energia vagy a szegénység enyhítése. Hasznos ténykedésük ellenére sokuk rendszerszintű akadályokkal szembesül a hosszú távú beruházási tőkéhez jutás és a közbeszerzési eljárásokban való részvétel terén, mivel a jelenlegi szabályozási keret gyakran nem veszi figyelembe, hogy nonprofit vagy szolidaritási alapon működnek.

Az EGSZB véleménye többek között kiemeli, hogy a hatóságok nem használják ki kellőképpen a meglévő eszközöket, például az általános csoportmentességi rendeletet és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások keretét.

Az EGSZB ezért kéri, hogy a hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásának támogatása érdekében egyszerűsítsék és korszerűsítsék az általános csoportmentességi rendelet túlságosan összetett és elavult szabályait, összhangban az egységes piacról szóló Letta-jelentés néhány ajánlásával.

Bár üdvözli, hogy a csekély összegű támogatások felső határát a közelmúltban megemelték – 300 000 EUR-ra a rendes vállalatok, illetve 750 000 EUR-ra az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó szervezetek esetében –, az EGSZB amellett is érvel, hogy testre szabottabb eszközökkel, például az általános csoportmentességi rendelettel vagy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó egyedi rendelkezésekkel jobban ki lehetne elégíteni a például az egészségügy és a szociális szolgáltatások területén aktív szociális gazdasági szervezetek igényeit. (ll)

A földközi-tengeri térségben élő fiatalokat a politikai döntéshozatal és végrehajtás minden szakaszában meg kell hallgatni. Nemcsak a szakpolitikákat, hanem az életet is alakítják, amint azt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) által tartott vita is kiemelte.

A vitára A fiatalok részvétele a szociális és civil párbeszédben a mediterrán térségben című véleménynek az EGSZB januári ülésszakán történő elfogadásához kapcsolódóan került sor. Ez az első olyan EGSZB-vélemény, amely figyelembe veszi a régió ifjúsági képviselőinek észrevételeit. Nyolc fiatal képviselő vett részt a szövegezési folyamatban.

A vita során Dubravka Šuica, a Földközi-tenger térségének ügyeiért felelős biztos hangsúlyozta, hogy a fiatalok mennyire fontosak a régió jóléte, stabilitása és rezilienciája szempontjából. „A mediterrán térség jövője a fiatalok kezében van. Ha együtt akarunk fenntartható jövőt építeni, akkor közvetlenül együtt kell működnünk a fiatal generációkkal, és biztosítanunk kell, hogy az ő hangjuk vezérelje szakpolitikáinkat és prioritásainkat. Az oktatásba, a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe való beruházás révén együtt alakítjuk ki az új földközi-tengeri paktumot.”

Oliver Röpke EGSZB-elnök támogatásáról biztosította Šuica biztos új paktumát, amely a beruházásokra, a fenntarthatóságra és a migrációra irányul, hozzátéve, hogy a civil társadalmat aktívan be kell vonni annak kidolgozásába. „A fiatalok szerepvállalása kulcsfontosságú a régió jövője szempontjából, és az EGSZB eltökélt szándéka, hogy véleményük formálja a politikát és a döntéshozatalt. Az Unió a Mediterrán Térségért és az Anna Lindh Alapítvánnyal együtt arra törekszünk, hogy békés és virágzó földközi-tengeri térséget építsünk.”

Hangsúlyozva, hogy milyen fontos a fiatal képviselők hozzájárulása a véleményhez, Rym Ali hercegnő, az Anna Lindh Alapítvány elnöke kijelentette, hogy a fiatalokkal való együttműködés nemcsak fontos, hanem sürgető és inspiráló is. „Nagyon sok minden forog kockán. A fiatalok bevonása nélkül, anélkül, hogy eszközöket kínálnánk számukra az egyenrangú részvételhez, nem tudunk megoldásokat találni a jövőre nézve. Nekik is helyet kell kapniuk az asztalnál” – mondta.

Eliane El Haber, a vélemény ifjúsági képviselője és az UNESCO 4. fenntartható fejlődési cél ifjúsági és diákhálózatának tanácsadója támogatta az EGSZB arra irányuló kezdeményezését, hogy aktívan bevonja a különböző regionális, nemi, oktatási és kulturális háttérrel rendelkező fiatalokat.

Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportja elnökének írása

Január 29-én az Európai Bizottság elfogadta a versenyképességi iránytűt, amely alapvető és időszerű lépést jelent az európai gazdaság beindításához azzal, hogy felvázolja, hogy milyen irányba induljon el az EU a következő öt évben.

Az uniós munkáltatók már régóta szorgalmazták egy átfogó versenyképességi menetrend kidolgozását, ezért üdvözöljük az iránytű alábbi három pillérét: az innovációs és termelékenységi szakadék megszüntetése, a dekarbonizáció és a versenyképesség ötvözése, valamint az ellátási láncok biztosítása érdekében a függőségek csökkentése. Mindezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Európa globálisan versenyképes legyen, vonzza és megtartsa a tehetségeket, és előmozdítsa az innovációt.

Az iránytű végső sikere azonban attól függ, hogy sikerül-e konkrét intézkedéseket kidolgozni és időben végrehajtani. Döntő szerepet fognak játszani az olyan fontos kezdeményezések, mint az egyszerűsítési omnibusz csomag, a tisztaipar-megállapodás és az egységes piac elmélyítésére irányuló horizontális stratégia. Azonban pusztán leporolt stratégiákkal és jól hangzó címekkel nem tudjuk megvédeni magunkat az előttünk álló kihívásoktól.

Például a szabályozási keret egyszerűsítése lenne az első és legsürgetőbb lépés. Nagyon fontos a bürokrácia csökkentése, valamint a gyorsaság és a rugalmasság előmozdítása. Az uniós vállalkozások túl hosszú ideje küzdenek azzal, hogy túl bonyolult a szabályozási környezet és lassú a döntéshozatal. Érdemben végre kell hajtani a versenyképességi ellenőrzést is, hogy az új jogalkotási és szabályozási intézkedések ne akadályozzák, hanem sokkal inkább támogassák az üzleti növekedést.

Az iránytű nagyon helyesen arra összpontosít, hogy egy szilárd tőkepiaci unió révén előmozdítsa az innovációt, és kezelje azokat a strukturális akadályokat, amelyek a mélytechnológiában, a tiszta energiában és a fejlett gyártásban rejlő európai lehetőségek felszabadításának útjában állnak, és közben támogató ökoszisztémát hozzon létre az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára.

A még mindig meg nem valósított tőkepiaci unió jó emlékeztető arra, hogy nem engedhetjük meg magunknak a késlekedést. Bár az iránytű elősegíti a nemzeti kormányzati beruházások jobb összehangolását, nem tartalmaz egyértelmű tervet az egyéb közös finanszírozási forrásokra vonatkozóan. A világ azonban nem vár ránk.

Javában zajlik a verseny, és itt az ideje, hogy mi is magasabb fokozatba kapcsoljunk. A versenyképesség terén meglévő lehetőségek kiaknázása nemcsak gazdasági szükségszerűség, hanem a mindenki számára elérhető közös jólét kulcsa is. Az európai vállalkozások a megoldás részét jelentik – ma és a jövőben is.