Európa- és Amerika-szerte támadások érik a civil társadalmi szervezeteket. Az EU-nak most kell cselekednie, hogy megvédje őket és megóvja a demokráciát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a nem kormányzati szervezetek nemzetközi napján tartott plenáris vitáján egyértelmű üzenetet küldött: a civil társadalmi szervezetek a demokrácia első számú védelmezői. A túlélésüket fenyegető finanszírozási megszorítások miatt az EU-nak azonnal lépéseket kell tennie, hogy megvédje és támogassa ezeket a szervezeteket.

Február 27-én az EGSZB vitát rendezett „Az EU és a civil társadalom: a demokrácia és a részvétel erősítése” címmel. Ezen civil társadalmi szervezetek képviselői és szakértői, illetve európai parlamenti képviselők vitatták meg és értékelték, hogy milyen szerepet játszanak a civil társadalmi szervezetek ezen a fontos területen.

Raquel García Hermida-Van Der Walle, a Renew Europe európai parlamenti képviselője rámutatott, hogy a civil társadalmi szervezetek gyakran hozzájárulnak a fékek és ellensúlyok kialakításához. Emellett különféle módszereket is biztosítanak a társadalmi érintkezéshez, adott esetben hiányzó kormányzati szolgáltatásokat helyettesítve. Ennek eredményeképpen ők az elsők, akiket célba vesznek, mivel egyes kormányok számára politikailag kényelmetlennek bizonyulhatnak.

Nicholas Aiossa, a Transparency International Europe igazgatója szerint „az Európai Parlamentben összehangolt politikai kampány folyik a civil társadalmi szervezetek lejáratására, működésük megzavarására és finanszírozásuk megszüntetésére. Nem találtak pénzügyi szabálytalanságra utaló bizonyítékot.”

Januárban az Európai Parlament jobbközép Európai Néppártja (EPP) azzal vádolt meg környezetvédelmi és éghajlatvédelmi civil szervezeteket, hogy az Európai Bizottság finanszírozza őket, hogy lobbizzanak az Európai Parlamentben, más uniós intézményekben és az európai parlamenti képviselőknél. Mindez felháborodást váltott ki az európai civil társadalmi szervezetek körében.

A civil társadalmi szervezetekkel szembeni kritikák nem új keletűek, de az álhírek és a félretájékoztatás felerősítették a közelmúltbeli támadásokat. Ahogy Brikena Xhomaqi, az EGSZB kapcsolattartó csoportjának társelnöke fogalmazott, a helyzet arra figyelmeztet minden civil társadalmi szervezetet, hogy össze kell fogniuk és változást kell elérniük. „Az embereknek tudniuk kell, hogy a legtöbb civil társadalmi szervezet tevékenysége önkéntesek munkájára épül, így nem az adófizetők pénzét pazaroljuk.”

A résztvevők arra is felkérték az Európai Bizottságot, hogy határozottabban szólaljon fel ebben a témában, és számos megoldást javasoltak a civil társadalmi szervezetek szerepének megerősítésére.

Raquel García Hermida-Van Der Walle elmondta, hogy szorgalmazni fogja, hogy a jogállamisági jelentésben jobban ismerjék el és erősítsék meg a civil társadalmi szervezetek szerepét és a feltételességi mechanizmust.

Michał Wawrykiewicz, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője elmondta, hogy küldetésének tartja, hogy felhívja a figyelmet ezekre az alapvető témákra a képviselőcsoportján belül. Felvetette továbbá, hogy el kell mondani a döntéshozóknak, hogy a civil társadalmi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek helyben működő szervezetek, amelyek az emberek életét közvetlenül befolyásoló, kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke támogatta a civil társadalmi szervezetek képviselőinek álláspontját, és kijelentette: „Ellen kell állnunk azoknak a törekvéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy hiteltelenítsék ezeket a szervezeteket vagy korlátozzák a demokratikus részvételhez szükséges forrásokhoz való hozzáférésüket. A finanszírozási korlátok és a növekvő politikai nyomás tükrében egyértelmű, hogy a civil társadalmi szervezeteknek erősebb és kiszámíthatóbb támogatásra van szükségük ahhoz, hogy folytathassák létfontosságú munkájukat.” (at)