A bővítés logikus lépés Európa számára 

Ebben a hónapban ünnepeljük a nagy uniós bővítés 20. évfordulóját. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia állampolgárai 2004 májusában lettek uniós polgárok. A folyamat nem volt egyszerű, hiszen az uniós csatlakozás köztudottan küzdelmes és időigényes. Húsz év elteltével azonban kijelenthetjük, hogy a 2004-es bővítés sikertörténetnek tekinthető. 

Amellett, hogy az EU a világ egyik legnagyobb egységes piaca lett, a bővítés eredményeként 26 millió új munkahely jött létre. A sikert azonban nem lehet kizárólag gazdasági előnyökben mérni. A bővítés végre a határok megnyitásához vezetett, és emberek milliói utazhatnak, dolgozhatnak és élhetnek szabadon bárhol az EU-ban. Ami korábban egyesek kiváltsága volt, immár mindenki joga lett. A tíz új országból eddig több mint 2,7 millió diák vett részt Erasmus+ csereprogramban. A kibővített EU mindenki számára egyenlő esélyeket biztosít a boldoguláshoz. 

A siker azonban nem jelenti azt, hogy nem voltak levonható tanulságok. Ez volt az első ilyen jellegű és nagyságrendű bővítés, és bizonyára számos olyan terület van, ahol az EU javíthatná a teljesítményét és ezt meg is kell tennie. Először is, az EU-nak a lehető leghamarabb meg kell kezdenie a tagjelölt országok bevonását a munkába. A fokozatos integráció nem helyettesíti a tényleges csatlakozást, hanem mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy a másiktól való tanulás, a tapasztalatcsere és a vélemények megosztása révén szilárd alapokat teremtsenek. Ugyanakkor lehetőséget biztosít az emberek közötti kapcsolatteremtésre is és arra, hogy kialakuljon egy valódi európai szellemiség. 

Másodszor, a demokrácia, a jogállamiság uniós alapelvei, valamint az alapvető jogok és szabadságok nem képezhetik alku tárgyát, és nem hagyhatók figyelmen kívül. Bár az EU csatlakozási kézikönyve egyértelmű kritériumokat tartalmaz az „alapkérdésekre” vonatkozóan, bizonyos szempontok túlmutatnak a kézikönyveken. Az EGSZB a civil társadalom házaként úgy véli, hogy az élénk civil társadalom és a meggyökeresedett szociális párbeszéd a jól működő demokráciák kulcsfontosságú elemei. A tagjelölt országok civil társadalmának az EU-ba történő fokozatos integrálása lehetővé teszi számukra, hogy készen álljanak, mire eljön a csatlakozás időpontja. Az EGSZB ezért indította el az uniós tagjelölt országok bevonására irányuló kezdeményezését. A „bővítési országok tagjelöltjei” immár együtt dolgoznak az EGSZB tagjaival, és részt vesznek a következő bővítési fordulók szempontjából különösen fontos témákban készülő vélemények megfogalmazásában. 

Ez az oka annak is, hogy az EGSZB tagjai a májusi plenáris ülésszakon vitát tartanak az EU bővítésének 20. évfordulójáról – számba véve a múltat, és várakozással tekintve egy reziliensebb, demokratikusabb és egységesebb EU közös jövője elé.

Oliver Röpke 

az EGSZB elnöke