Az EGSZB áprilisi plenáris ülésszakán megvitatták az Európai Bizottság demokráciavédelmi csomagját. Az EGSZB tagjai fenntartásukat fejezték ki a csomag időzítésével és megközelítésével kapcsolatban, különösen a külföldi befolyás kezelése tekintetében. Az EGSZB kifejtette, hogy a csomag nem pusztán eredménytelen, hanem károsíthatja is az európai civil társadalmi tereket.

Annak ellenére, hogy kinyilvánított szándékai szerint javítani kívánja az átláthatóságot és a demokratikus elszámoltathatóságot Európában, az EGSZB úgy véli, hogy a demokrácia védelmére vonatkozó csomag súlyos hiányosságokat mutat. Véleménye szerint a csomag túl későn érkezett ahhoz, hogy tényleges hatást gyakoroljon a közelgő 2024-es európai parlamenti választásokra, és nem tesz eleget az európai demokrácia megerősítésére vonatkozó korábbi EGSZB-s ajánlásoknak sem.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke megjegyezte, hogy „amikora a demokráciáinkat fenyegető »veszélyekről« beszélünk, fontos hangsúlyozni az EU határozott válaszát és azokat az eredményeket, amelyeket a jelenlegi Európai Bizottság ért el a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság védelme terén. Az EGSZB meghallgatta a civil társadalom több szereplőjének aggályait is azzal kapcsolatban, hogy ők miben látják a csomag kockázatait. Közös megközelítést kell találnunk ahhoz, hogy a demokrácia védelmével párhuzamosan biztosítékokat nyújtsunk a civil társadalmi tér megőrzéséhez”.

Bár az EGSZB támogatja a harmadik országok nevében folytatott lobbitevékenységről szóló irányelvjavaslat átláthatósági célkitűzéseit, határozottan ellenzi a javasolt módszereket, és óva int a civil társadalmi térre gyakorolt járulékos következményektől. Christian Moos, az EGSZB demokráciavédelmi csomagról szóló véleményének előadója kijelentette, hogy „veszélyesnek tartjuk ezt az irányelvet. A »külföldi ügynökökről« szóló törvényhez hasonlít. Potenciálisan megbélyegzi a nem kormányzati szervezeteket. Vissza kell vonni a jelenlegi javaslatot, mivel az azzal a kockázattal jár, hogy tovább súlyosbítja az európai civil társadalmi terek szűkülésének problémáját, amit az Európai Bizottság valószínűleg nem szeretne.”

José Antonio Moreno Díaz társelőadó szkeptikusnak mondta magát azzal kapcsolatban, hogy a csomag képes lenne-e kezelni az EU határain belüli demokratikus erózió kiváltó okait. Azáltal, hogy kizárólag külső fenyegetésekre összpontosít, a csomag figyelmen kívül hagyja az uniós demokráciák belső destabilizálására irányuló alattomos erőfeszítéseket, és ezáltal veszélyes holtteret hoz létre.

Az Európai Bizottság elismerte ugyan a csomag nem kormányzati szervezetekre gyakorolt hatásával kapcsolatos aggodalmakat, de úgy véli, hogy megvannak a kellő biztosítékok. (gb)