Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

Az EGSZB-t kezdettől fogva be kell vonni a civil társadalommal való együttműködés fokozására irányuló európai bizottsági kezdeményezésekbe. Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja szerint a hamarosan elkészülő, A civil párbeszéd gyakorlatainak feltérképezése az uniós iintézményekben című EGSZB-tanulmány értékes hozzájárulást nyújthat.

Miután elindult az EU új politikai ciklusa, és az Európai Bizottság munkaprogramjában 2025 harmadik negyedévére beharangoztak egy, a civil társadalom támogatására, védelmére és megerősítésére irányuló uniós stratégiát, a Civil társadalmi szervezetek csoportja konferenciát szervezett, hogy kiemelje a 2024–2029-es időszakban szükséges legfontosabb intézkedéseket. A március 3-i rendezvényen a nemzeti és európai civil társadalmi szervezetek és a polgárok képviseletében mintegy 100 fő vett részt.

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke elmondta, hogy a civil társadalmi szervezeteknek szerepet kell játszaniuk annak biztosításában, hogy a politikai döntéshozatal megalapozott legyen, és megfeleljen az emberek igényeinek. Megismételte a csoport és az EGSZB arra irányuló kérését, hogy az EGSZB-t vonják be az Európai Bizottság által tervezett civil társadalmi platformba.

„Az EGSZB-t – tekintettel a tapasztalatára és az általa kínált platformra – kezdettől fogva be kell vonni a civil társadalommal való együttműködés fokozását célzó európai bizottsági kezdeményezésekbe. Az EGSZB-nek részt kell vennie az irányításban, és kulcsszerepet kell játszania a civil társadalmi platform létrehozására irányuló kezdeményezésben” – hangsúlyozta Boland.

Úgy vélte, hogy a strukturált, rendszeres, átlátható és inkluzív civil párbeszédnek a meglévő struktúrákra kell épülnie, és össze kell fognia az összes érdekelt felet. Következésképpen az európai intézményeknek létre kell hozniuk egy, a civil párbeszéddel foglalkozó munkacsoportot, amelynek munkáját az EGSZB segítené.

„A civil párbeszéddel foglalkozó munkacsoport tervet dolgozhatna ki arra, hogy a politikaformálási folyamatban miként alakíthatunk ki kedvezőbb környezetet a civil társadalmi szervezetek számára” – vetette fel Séamus Boland.  Ez lehetne az első lépés egy strukturáltabb civil párbeszéd felé, megválaszolva a következő kérdéseket: kivel, milyen témákban, milyen ütemezésben, milyen eredményekkel kerül sor konzultációra?

A javasolt munkacsoport emellett támaszkodhatna a párbeszéd jelenlegi gyakorlatairól szóló, hamarosan közzétételre kerülő EGSZB-tanulmányra, melynek címe: A civil párbeszéd gyakorlatainak feltérképezése az uniós intézményekben.

A tanulmány elkészítésére az EGSZB a Civil társadalmi szervezetek csoportjának kérésére adott megbízást. Az eredmények várhatóan 2025 júliusától állnak rendelkezésre. A tanulmány az uniós intézményeken belüli civil párbeszéd gyakorlatainak átfogó feltérképezésére vállalkozik: milyen eljárásokkal vonják be jelenleg a civil társadalmi szervezeteket, és milyen módszertant alkalmaznak? A meglévő gyakorlatokkal kapcsolatos ismeretek tartalommal gazdagíthatják és támogathatják a strukturáltabb civil párbeszédre törekvő munkát az új jogalkotási ciklusban. A tanulmány előzetes eredményeit Mizsei Berta, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) munkatársa már ismertette a konferencián.

A konferencia arra is rámutatott, hogy a civil társadalmi szervezetek pénzügyi stabilitása előfeltétele a párbeszédnek és annak, hogy a politikai döntéshozókat összekapcsoljuk az emberek szükségleteivel. Garantálni kell a civil társadalmi szervezetek pénzügyi stabilitását és függetlenségét.

A konferencia következtetései és ajánlásai az EGSZB honlapján találhatók.