Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja a hatékony szociális párbeszéd megerősítését az uniós tagállamokban, mivel az kulcsfontosságú szerepet játszik azoknak a gazdasági, munkaügyi és szociálpolitikáknak az alakításában, amelyek Unió-szerte jobb élet- és munkakörülményeket teremtenek. A szociális párbeszéd tehát nélkülözhetetlen a gazdasági fenntarthatóság eléréséhez és előmozdításához.

„A szociális párbeszéd mint a gazdasági fenntarthatóságnak és a gazdaságok ellenálló képességének fontos pillére, figyelembe véve az élénk nyilvános vita hatását a tagállamokban” című véleményében az EGSZB bemutatja a szociális párbeszéddel kapcsolatos nemzeti gyakorlatokat, kitérve arra is, hogy azok miként alakultak az elmúlt válsághelyzetek során. Azt is felvázolja, hogy a szociális párbeszéd koncepciója – különösen annak háromoldalú formájában, amely beemeli a folyamatba az állami hatóságokat is – miben lehet több a kollektív tárgyalások koncepciójánál, és miért jelent kulcsfontosságú eszközt minden változásirányítással kapcsolatos folyamatban.

A vélemény, melynek Vladimíra Drbalová, korábbi, illetve Cinzia Del Rio jelenlegi EGSZB-tag volt az előadója, a német tanácsi elnökség felkérésére készült.

Azok az országok, amelyekben bejáratott módon működik a szociális párbeszéd, hatékonyabban és gyorsabban tudnak reagálni a különböző válsághelyzetekre, még akár az olyan globális méretűekre is, mint amilyen a Covid19-világjárvány. A vélemény arra jutott, hogy a szociális párbeszéd mindemellett számos országban továbbra is szétforgácsolódott és csak eseti jelleggel működik, vagy pedig a szociális partnerek ellehetetlenítése miatt meggyengült.

A vélemény több ajánlást is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy miként lehet a közeljövőben hatékony válság utáni irányítást alkalmazni, többek között garantálva, hogy a nemzeti helyreállítási tervek kidolgozásába és megvalósításába aktívan bevonják a szociális partnereket is, illetve olyan hatékony vállalatirányítást ösztönözve, amely a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások koncepciójára épül.

A hatékony szociális párbeszédhez azonban megfelelő képviseleti jogkörrel és legitimitással rendelkező szociális partnerek is kellenek, illetve arra is szükség van, hogy a kormányok elkötelezettek legyenek az ilyen párbeszéd iránt. Ugyanilyen fontos az is, hogy tiszteletben tartsák a szociális partnerek autonómiáját, az egyesülés szabadságát és a kollektív tárgyalásokhoz való jogot.

Az uniós szerződések maguk is rendelkeznek az európai szociális párbeszédről, az európai szociális partnereknek pedig maradéktalanul ki is kell aknázniuk az ebben rejlő lehetőségeiket.

Konzultálni kell velük a gazdasági kormányzás európai szemesztere során, valamint a foglalkoztatás-, szociál, illetve adott esetben a gazdaságpolitikák és az idetartozó reformok kialakításakor és végrehajtásakor.

„Kötelező konzultációs mechanizmust kell bevezetni az európai szemeszterben a szociális partnerek számára. A világjárvány gazdasági és társadalmi hatását látva manapság minden eddiginél fontosabb, hogy a szociális partnereket bevonják a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, illetve a kormányzati jelentéstételi eszközök kidolgozásába” – fogalmazott Cinzia Del Rio. (ll)