Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) november 8-án konferenciát rendezett Brüsszelben, amelynek középpontjában az EU legnagyobb pénzügyi eszköze, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) által finanszírozott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek szociális dimenziója állt.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja a társadalmi kohézió előmozdítása és a világjárvány társadalmi hatásának enyhítése. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hiányosságai azonban továbbra is fennállnak, ilyen többek között a szociális programokba történő beruházások egyenlőtlen volta a tagállamokban, vagy a szociális partnerekkel folytatott nem megfelelő konzultáció és a nemek közötti egyenlőség elégtelen figyelembevétele.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy új intézkedésekre van szükség az EU által finanszírozott szociális programok, különösen a lakhatás, a képzés és az oktatás terén fennálló egyensúlyhiány kezelésére. Evelyn Regner, az Európai Parlament alelnöke kiemelte a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek egyenlőtlen szociális dimenzióját, hangsúlyozva a mérföldkövek mechanizmusának hatékonyságát azokban az országokban, ahol a szociális partnereket intenzíven bevonják.

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos sürgette, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fel nem osztott pénzügyi eszközeit esetlegesen fordítsák lakásberuházások céljára. Ugyanakkor megjegyezte, hogy bár a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz növelte a szociális beruházási kapacitást az EU-ban, a tagállamok olyan lakásproblémákkal küzdenek, amelyek sürgős figyelmet igényelnek.

A konferencia résztvevői bírálták, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó rendelkezések nem megfelelőek, és nem felelnek meg a vonatkozó uniós kötelezettségvállalásoknak. Bár az egyes tagállamokban folyamatban lévő projektek hosszú távon javíthatják a nemek közötti egyenlőséget, a vita során nagy hangsúlyt kapott az, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a társadalmi és nemi dimenziók kezeléséhez eltökéltebb és átfogóbb megközelítésre van szükség.

A konferencia e tervek különböző aspektusaival foglalkozott, beleértve a társadalmi kohéziót és az ifjúsági dimenziót, különös tekintettel a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek fiatalokat célzó oktatási intézkedéseire. A résztvevők kiemelték, hogy átfogóbb stratégiákra van szükség az oktatásból a munka világába való átmenet megkönnyítése érdekében, és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy platformot biztosítsanak a fiatalok számára, hogy aktívan részt vehessenek a jövőjüket alakító döntésekben. (ll)