Az EGSZB is foglalkozott a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítések szabályozására irányuló uniós javaslattal. Egy 2023 októberében elfogadott véleményében az EGSZB hangsúlyozza, hogy minőségi szabványokra van szükség a zöldrefestés elleni küzdelemhez, és azt szorgalmazza, hogy legyen kötelező a kettős lényegesség elve.

Új meghatározást kell kidolgozni az „ESG-minősítésekre” és az „ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra”, hogy ezzel kikerüljenek a rendelet hatálya alól bizonyos nem kereskedelmi jellegű tevékenységek. Az EGSZB szerint érdemes lenne létrehozni egy uniós fenntarthatósági ügynökséget is.

Az ESG-minősítések lényege, hogy fenntartható gyakorlatok felé terelik a beruházásokat, ezzel is segítve a klímasemleges gazdaságra való átállást. Krzysztof Balon EGSZB-előadó szerint üdvözlendő az európai bizottsági javaslat, „hiszen szigorú szabványokra, átláthatóságra és konfliktusmegelőzésre van szükség ahhoz, hogy meg lehessen erősíteni a bizalmat a pénzügyi piacok iránt, illetve hogy elérjük a klímasemleges gazdaságot”.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a minőségbiztosítás és a zöldrefestés leküzdése érdekében alakítsanak ki egy engedélyezési folyamatot, illetve határozzanak meg szervezeti követelményeket az ESG-minősítést nyújtó szolgáltatókra. „Kettős lényegességi” normát javasolnak, amely arra kötelezi a vállalatokat, hogy számoljanak be arról, hogy a fenntarthatóság milyen hatásokkal jár vállalkozásukra és társadalmukra/környezetükre. „Mindez azt a célt szolgálja, hogy a szolgáltatók közötti verseny szabályozása révén megbízhatóbb információk álljanak rendelkezésre” – mondja Andrea Mone EGSZB-társelőadó.

Emellett az EGSZB szerint pontosítani kellene az „ESG-minősítések” mibenlétét is, és a szabályozásból ki kellene zárni bizonyos csoportok nem kereskedelmi jellegű értékeléseit. Az EGSZB azt javasolja, hogy hozzanak létre egy uniós fenntarthatósági ügynökséget, amely a kkv-k, a szolgáltatók és a szociális vállalkozások minősítésével pótolná a piaci hiányosságokat. Ez az ügynökség helyreállítaná a közvélemény pénzügyi piacokba vetett bizalmát, és megkönnyítené a vitarendezést, ami az EGSZB egyik prioritása. (tk)

A TEN szekció és az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága társszervezésében, „#ReskillEU – Új európai munkahelyek az energiaügyben és a közlekedésben” címmel, 2023. november 8-án tartott konferencia egyértelmű üzenetet küldött: az EU-nak strukturált és hatékony tervvel kell rendelkeznie az energetikai és közlekedési átálláshoz szükséges kritikus készségek fejlesztésére.

A tiszta energiához és közlekedéshez sürgősen új készségekre, ismeretekre és kapacitásokra van szükség, és az EU csak akkor valósíthatja meg sikerrel 2050-re a klímasemleges gazdaságot, ha ez együtt jár a munkaerőnek a megfelelő készségekkel való felvértezésével.

Utalva arra, hogy „az új készségek és ismeretek milyen fontos szerepet töltenek be a közlekedési és az energiaügyi szektor zökkenőmentes zöld és digitális átállásában”, Oliver Röpke EGSZB-elnök kifejtette: „A zöld és digitális átállásra való összpontosítás során nem hagyhatjuk figyelmen kívül az emberi tényezőt e célok elérésében. Gondoskodnunk kell arról, hogy a társadalom minden tagja részt vegyen ebben az átállásban.”

Ha biztosítani akarjuk, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a szükséges „új” készségekkel, az EU-nak most kell cselekednie, összhangban a 2025. évi európai készségfejlesztési programban meghatározott célokkal és a készségek európai évének (2023) kontextusában.

Az EU megújulóenergia-ágazatának jelenleg 1,2 millió szakképzett munkavállalóra van szüksége, és – a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség szerint – ez a szám 2050-ig várhatóan csak nőni fog évente.

Ugyanez igaz a közlekedésre, amely több mint 15 millió embernek kínál munkát az EU-ban. A közlekedés egy gyors ütemben változó ágazat, amelyet nagyrészt az automatizálás, a villamosítás és a környezetbarát technológiák alakítanak.

„Ha megvizsgáljuk az energiaügyi és közlekedési ágazatokat Európában, a készségekkel kapcsolatos kihívások nagyságrendje nagyon szembeötlő” – emelte ki Baiba Miltoviča, a TEN szekció elnöke. „Gondoskodnunk kell arról, hogy erőfeszítéseinket a tudás és a készségek fejlesztésére összpontosítsuk. Ez magában foglalja a folyamatos tanulás, az átképzés és a továbbképzés iránti elkötelezettséget a változó igények kielégítése érdekében.” (mp)

2023. október 10–11-én Bilbaóban tartott konferenciáján az EGSZB határozottan sürgette az Európai Uniót, hogy indítson el egy európai cselekvési tervet a ritka betegségek elleni küzdelem érdekében.

Ennek fő célja a nemzeti egészségügyi rendszerek közötti együttműködés fokozása, hogy a ritka betegségekben szenvedő betegek pontosabb diagnózist, valamint jobb kezelést és ellátást kapjanak.

A ritka betegségek minden uniós tagállamban komoly problémát jelentenek, a hamarosan megvalósuló európai egészségügyi unió pedig kulcsszerepet tölthet be e problémák megoldásában.

A gyakorlatban a ritka betegségek valójában nem is annyira ritkák, mint gondolnánk. Az adatok rémisztőek: jelenleg több mint 7000 ritka betegséget ismerünk, amelyek az EU népességének 8%-át, azaz mintegy 36 millió embert érintik.

A „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekció által szervezett konferencián 50 felszólaló, 45 EGSZB-tag, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának számos munkatársa, 3 európai parlamenti képviselő és szerte Európából mintegy 550 érdeklődő vett részt.

„Az európai egészségügyi unió, amelyet most építünk ki, minden európai polgár számára védelmet és ellátást kell, hogy biztosítson. Kötelességünk a ritka betegségekben szenvedők és családjaik támogatása. Folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy tényleges változást hozzunk az érintettek mindennapjaiba” – jelentette ki Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős európai biztos.

„Tény, hogy az úgynevezett ritka betegségek egyáltalán nem olyan ritkák. Ez egy egész Európát érintő kihívás, melyre egész Európára kiterjedő megoldást kell találni” – szögezte le Oliver Röpke, az EGSZB elnöke, Baiba Miltoviča, a TEN szekció elnöke pedig hozzátette: „Európai cselekvési tervre van szükségünk, hogy a ritka betegségekben szenvedő betegek a legmegfelelőbb uniós tagállamban kaphassanak kezelést: a betegek a legjobb ellátást érdemlik, függetlenül attól, hogy Európában hol juthatnak ahhoz hozzá.” (mp)

A COP28 kulcsfontosságú alkalom a nemzetek számára, hogy megerősítsék és fokozzák az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránti kötelezettségvállalásaikat. A COP21 során létrejött Párizsi Megállapodás keretet teremtett a globális hőmérséklet-emelkedés korlátozására irányuló közös erőfeszítésekhez. A COP28 keretében az országoknak lehetőségük van arra, hogy felülvizsgálják és megerősítsék éghajlat-politikai célkitűzéseiket, biztosítva, hogy azok igazodjanak a legújabb tudományos értékelésekhez, és megfeleljenek az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság kihívásainak.

A COP28 konferenciára 2023. november 30. és december 12. között kerül sor Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben. Az EGSZB aktívan részt vesz az éves tárgyalásokban.

A COP28 konferencián lezárul a Párizsi Megállapodás végrehajtásának első globális értékelése. Minden értékelés egy ötévente elvégzett kétéves folyamat, amelynek célja, hogy felmérje, hogy milyen előrehaladást sikerült elérni globális szinten az éghajlat-politikai célok elérése terén. Az első globális értékelésre a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és az abban foglalt fenntartható fejlődési célok – beleértve a 13. célt is (fellépés az éghajlatváltozás ellen) – végrehajtásának félidejében kerül sor. 

A feleknek küldött 2023. júliusi keltezésű levélben az elnökség bejelentette, hogy a COP28 négy paradigmaváltásra összpontosít majd:

• az energetikai átalakulás felgyorsítása és a kibocsátások csökkentése 2030 előtt;
• a klímafinanszírozás átalakítása a régi ígéretek beváltásával és a finanszírozással kapcsolatos új megállapodás keretének létrehozása;
• az éghajlatváltozás elleni fellépés során a természet, az emberek, az élet és a megélhetés középpontba helyezése, valamint
• mozgósítás minden idők leginkább inkluzív COP-jához.

Az EGSZB az EU küldöttségének részét képezi majd, és számít a következők részvételére: Oliver Röpke EGSZB-elnök, a „COP” ad hoc csoport hat tagja, Peter Schmidt,  Isabel Caño Aguilar, Josep Puxeu Rocamora, Antje Sabine Gerstein,  Neža Repanšek  és Arnaud Schwartz, továbbá az EGSZB UNFCCC ifjúsági küldötte,Diandra NÍ Bhuachalla. (ks)

Miközben a világ fenntartható fejlődésre törekszik, nyilvánvaló, hogy komoly kihívások jelentkeznek az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását célzó ütemterv felénél. Az októberi plenáris ülésen elfogadott véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak (EU) olyan integrált és átfogó stratégiát kell elfogadnia, amely ambiciózus, hosszú távú célokat és terveket tartalmaz.

Egy nemrégiben készült ENSZ-jelentés szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy globális szinten a mintegy 140 fenntartható fejlődési célnak mindössze a 12%-a esetében történt előrelépés. Az EGSZB azt kéri, hogy az EU vállaljon tartós politikai kötelezettséget, és ennek keretében már korai szakaszban konzultáljanak az érdekelt felekkel és biztosítsanak megfelelő forrásokat. Az EGSZB szerint a fenntartható fejlődési célok megvalósítása 2030 után is prioritás kell, hogy legyen.

Az EGSZB szerint nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság olyan hosszú távú politikai kötelezettséget vállaljon, amely túlmutat a jelenlegi hivatali időszakon. Ennek jegyében már korai szakaszban konzultálni kell az érdekelt felekkel, más intézményeket is képviselni kell és megfelelő forrásokat kell biztosítani ahhoz, hogy a civil társadalmi szervezetek inkluzív módon részt vehessenek a folyamatban. Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a fenntartható fejlődési célok megvalósítása olyan hosszú távú prioritás kell, hogy legyen, amely 2030 után is napirenden marad.

Maria Nikolopoulou, a vélemény előadója kifejtette: „Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy tartsa a politikai napirend kiemelt helyén a fenntartható fejlődési célok kérdését, méghozzá 2030 után is, és biztosítsa az ahhoz szükséges eszközöket, hogy a következő hivatali időszakban átfogó uniós stratégiát lehessen kidolgozni a témában”.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a folyamat felgyorsítása érdekében lépjenek túl a silógondolkodáson és kövessenek holisztikus megközelítést, és ennek értelmében egyszerűsítsék a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szakpolitikákat. Nagyon fontos, hogy konzultáljanak a különböző szereplőkkel – köztük a civil társadalommal, az állami és a magánszektorral, a tudományos élet képviselőivel, valamint az ifjúsági és női szervezetekkel. Az EGSZB olyan strukturált civil társadalmi párbeszédet szorgalmaz, amelyben részt vehetnek vállalatok, szakszervezetek és helyi szervezetek is.

„A fenntartható fejlődési célok nem vesztettek aktualitásukból. Továbbra is együtt kell dolgoznunk megvalósításukon” – fogalmazott Antje Gerstein társelőadó. (ks)

Az EGSZB 2023. október 19–20-án tartotta nyugat-balkáni civil társadalmi fórumát, amely jól jelezte, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetre való tekintettel új lendületet kapott a régió uniós csatlakozása, és az uniós vezetők egyértelműen elkötelezték magukat a bővítési politika mellett.

A civil társadalmi szervezetek képviselői hangsúlyozták, hogy az uniós integrációhoz szükséges alapvető társadalmi-gazdasági reformok előmozdítása érdekében erőteljesebben kell támogatni és meg kell óvni a civil társadalmi teret.

A görögországi Szalonikiben tartott fórum szervezésében részt vett az Európai Bizottság, az Európai Képzési Alapítvány, a Regionális Együttműködési Tanács és az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) is.

Oliver Röpke EGSZB-elnök a következő szavakkal nyitotta meg a fórumot: „Az EGSZB az uniós bővítési folyamat szerves része, és büszkeséggel tölt el, hogy szintet léptünk a támogatással. Alig néhány hete az EGSZB azt a történelmi döntést hozta, hogy megnyitja kapuit az uniós tagjelölt országok előtt: tagjelölteket nevez ki a bővítési országokból.”

Dubravka Šuica, az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős alelnöke így fordult a résztvevők felé: „Hadd mondjam el a nyugat-balkáni országoknak, hogy jelenünk és jövőnk is szorosan összekapcsolódik. Üdvözlöm az EGSZB arra irányuló kezdeményezését, hogy a bővítési országok tagjelöltjeit is bevonja a tanácsadó munkába. Az EGSZB az európai uniós intézmények közül elsőként teszi meg ezt a lépést.”

A nyugat-balkáni országok különböző civil társadalmi szervezeteit és nem kormányzati szervezeteit képviselő felszólalók azokról a problémákról beszéltek, amelyekkel a civil társadalmi szervezetek szembesülnek. Megemlítették többek között, hogy a konzultációk csak alkalmi jellegűek, érzékelhetően gyengül az együttműködés a kormányzatokkal, és a civileket csak korlátozottan vonják be az európai szakpolitikák nyomon követésébe és végrehajtásába.

A fórum áttekintette a nyugat-balkáni oktatási rendszerek, ifjúságpolitika és készségfejlesztés helyzetét, így megbeszélést folytattak többek között a felnőttoktatásról, az egész életen át tartó tanulásról és a szakképzésről.

A harmadik ülésen arról volt szó, hogy a civil társadalom miként segíti elő a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend végrehajtását.

A fórumon elfogadott nyilatkozat a decemberi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót készíti elő. (at)

Október 26-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) közzétette az átfogó uniós vízügyi stratégiára vonatkozó tervét. Az EGSZB úttörő szerepet játszik, hiszen az első olyan európai intézmény, amely konkrét lépéseket tesz a vízválság kezelésére. Többek között az alábbiakat javasolja: vízfogyasztást jelző címkék, Kék Átmenet Alap, a víz fenntartható használata mint kritérium az uniós alapokban, külön uniós biztos a vízportfólió kezelésére.

A vízzel kapcsolatos tétlenség költségei a becslések szerint akár ötször magasabbak lehetnek, mint a fellépés, ami jelentős pénzügyi hátrányt okoz a vállalkozásoknak. Európának egyedülálló alkalma van most arra, hogy a vízzel kapcsolatos kihívásokat lehetőséggé alakítsa a technológiai fejlődés, a társadalmi haladás és az üzleti növekedés terén. A jelenlegi széttagolt megközelítés azonban nem megfelelő a vízhiány, a szennyezés és az éghajlatváltozás kezelésére.

Oliver Röpke EGSZB-elnök politikai nyilatkozatot terjesztett elő, amely számos elvet és konkrét intézkedést tartalmaz a kék megállapodás megvalósítása érdekében. „A víz az első számú prioritás”, jelentette ki Oliver Röpke, „tanulnunk kell az éghajlattal, az energiával és a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatban elkövetett hibákból, és olyan önálló vízügyi stratégiát kell elfogadnunk, amely az uniós zöld megállapodással egyenrangú”.

Pernille Weiss európai parlamenti képviselő támogatta a cselekvésre irányuló felhívást, kiemelve, hogy az EU-ban a vízzel kapcsolatos problémákkal szemben valódi ellenálló képességre van szükség. Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős európai biztos elismerését fejezte ki az EGSZB vízügyi kezdeményezéséért, amely az édesvíz-gazdálkodást helyezi az európai figyelem középpontjába.

Az EGSZB arra törekszik, hogy egyre nagyobb nyomást gyakoroljon az uniós intézményekre és a tagállamokra egy integrált vízügyi stratégia érdekében, az Európai Bizottság vízrezilienciára vonatkozó, 2024-es kezdeményezését megelőzően. Emellett a kék megállapodás egyes szempontjait vizsgáló további véleményeken is dolgozni fog.

Mariana Mazzucato, a Nemzetközi Vízgazdálkodási Bizottság társelnöke figyelmeztetett arra, hogy a vízválság figyelmen kívül hagyása akadályozza az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos előrelépést. Pedro Arrojo-Agudo, az ENSZ különleges előadója hangsúlyozta, hogy a víz közjó, amely fenntarthatóságon és emberi jogokon alapuló demokratikus kormányzást tesz szükségessé.

Az EGSZB hangsúlyozza az EU szerepét a globális vízválság kezelésében, és azt tervezi, hogy a decemberi COP28 konferencián nemzetközi fellépést szorgalmaz a vízzel kapcsolatos kérdésekben. (gb)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Alapvető jogok és jogállamiság” (FRRL) csoportjának friss jelentése rávilágít, hogy a civil társadalmi szervezeteknek Európában egyre nagyobb kihívásokkal kell megküzdeniük. A jelentést november 7-én, az FRRL csoport által a jogállamiság jelenlegi helyzetéről és ennek a civil társadalmi szférára gyakorolt hatásáról szervezett konferencián ismertették.

Az EGSZB alapvető jogokról és a jogállamiságról szóló negyedik éves konferenciáján megvizsgálták az új keletű tendenciákat és kihívásokat, és a civil társadalom létfontosságú szerepét a jogállamiság fenntartásában és annak megőrzésében. Ehhez a FRRL csoport jelentését és az Európai Bizottság 2023. évi jogállamisági jelentését vették alapul.

Oliver Röpke elnök hangsúlyozta, hogy a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok védelme központi szerepet játszik, és javasolta egy az alapvető jogokkal és a jogállamisággal foglalkozó civil társadalmi fórum létrehozását. Didier Reynders igazságügyi biztos is leszögezte, hogy a civil társadalom létfontosságú szerepet játszik a jogállamiság fenntartásában, és kérte annak védelmét, támogatását és szerepvállalásának elősegítését.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének negyedik kiadását 2023 júliusában fogadták el. A 2022. évi jelentéshez hasonlóan ez is országspecifikus ajánlásokat tartalmaz az egyes tagállamok számára. Az idei jelentés is felméri az előző jelentésben foglalt ajánlások végrehajtása terén elért eredményeket. Az Európai Bizottság szerint az ajánlások durván kétharmadáról mondható el, hogy részben vagy maradéktalanul teljesültek.

A konferencia során az EGSZB FRRL csoportja ismertette a 2022-ben tett görögországi, finnországi, portugáliai, szlovákiai, szlovéniai és svédországi országlátogatásokon alapuló jelentését, amely rámutat arra, hogy egyetlen tagállam sem mentesül a kihívások alól, és felvázolja az alapvető jogokat és a jogállamiságot Európában fenyegető tendenciákat és sürgős fellépést igénylő veszélyeket. A kihívások között említhetjük a civil szervezetek finanszírozáshoz jutását gátló akadályokat, a gyors társadalmi-gazdasági változásokat a médiaszektorban és az igazságszolgáltatás lassúságával kapcsolatos, nem szűnő problémákat – mindezek több európai országban is nyilvánvalóak.

Paul Soete, az FRRL csoport elnöke nemzeti és uniós szinten is több támogatást kér a civil szféra és maga a demokrácia védelmére. (gb)

Az EGSZB tagjai, Peter Schmidt, Andreas Thurner, Kállay Piroska és Maurizio Reale részt vettek az ENSZ Világélelmezés-biztonsági Bizottságának 51. plenáris ülésén Rómában. A világ élelmezésbiztonsága olyan kritikus globális kihívás, amely nem áll meg a határoknál, hanem emberek milliárdjainak jóllétét és nemzetek stabilitását befolyásolja. Mivel a világ népessége egyre nő, és az éghajlatváltozás soha nem látott kihívások elé állítja a mezőgazdaságot, sürgős politikai prioritássá vált annak biztosítása, hogy mindenki számára elegendő élelem álljon rendelkezésre.

Az EGSZB egy európai élelmezéspolitikai tanács létrehozását szorgalmazta, hogy a politikai döntéshozatal részvételi megközelítése biztosított legyen, és sürgette a résztvevőket, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket az élelmiszer-spekuláció megfékezésére. (ks)

A gyógyszerekre vonatkozó uniós jogszabályok régóta várt aktualizálása potenciális előnyöket kínál az európaiak számára, de nagyobb figyelmet kellene fordítania a stratégiai autonómiára.

Az EGSZB szerint üdvözlendő a gyógyszeripari ágazatra vonatkozó uniós szabályozás javasolt átalakítása, de nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a szélesebb körű társadalmi és geopolitikai szempontokra, amellett, hogy biztosítja, hogy az ágazat versenyképes maradjon és vonzza a befektetéseket.

Martin Schaffenrath, az Európai Bizottság javaslatáról szóló EGSZB-vélemény előadója szerint „El kell érnünk a stratégiai autonómiát, ehhez pedig az ellátás biztonságára van szükség. Adminisztratív és pénzügyi ösztönzőket kell kidolgozni. Az ágazatban beruházásokra és fenntartható támogatásra van szükség. Haza kell hoznunk a gyártást.”

A gyógyszeripar kulcsfontosságú gazdasági szereplő az EU-ban, 840 000 embert foglalkoztat közvetlenül és háromszor ennyit közvetve. 2021-ben az ágazat 41 milliárd EUR-t fektetett be a kutatásba és az innovációba. A vélemény világossá teszi, hogy az Uniónak hosszú távon kell támogatnia az ágazatot, hiszen az az EU gazdaságának egyik csúcstechnológiai sarokköve.

Az EGSZB támogatja, hogy a harmadik országoktól való függőség csökkentése érdekében ösztönzőket nyújtsanak az uniós gyógyszergyártóknak, és hogy áthelyezzék a gyártás az EU-n kívüli országokból. De emellett azt is javasolja, hogy hozzanak létre egy rendkívüli európai tartalékalapot a stratégiai jelentőségű gyógyszerekhez. A méltányos stratégiai autonómiát hangsúlyozva az EGSZB a közös uniós gyógyszervásárlások kiterjesztését ajánlja, ehhez példaként a sikeres Covid19 vakcinabeszerzést hozta fel.

A vélemény a szabályozás felülvizsgálatának társadalmi jelentőségére összpontosítva javaslatot tesz egy, a ritka betegségekkel foglalkozó külön uniós szintű alap létrehozására, amely valamennyi európai beteg számára biztosítaná a kezeléshez való hozzáférést, és enyhítené a tagállamok között az egészségügyi ellátás terén jelentkező egyenlőtlenségeket, különösen akkor, ha a kötelező egészségbiztosítás nem fedezi a kezelés teljes költségét. (dm)

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (mkkv-k) hatékonyabb, jobban strukturált támogatásra van szükségük a fenntartható üzleti gyakorlatokra való átálláshoz

Egy saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB a modern üzleti felelősségvállalás koncepciójával foglalkozik. Megvizsgálja, milyen szerepet töltenek be az mkkv-k a felelősségvállalás elveinek előmozdításában, és hangsúlyozza, hogy a jogalkotóknak olyan környezetet kell teremteniük, amelyben az mkkv-k teljes mértékben alkalmazni tudják ezeket az elveket.

Az EGSZB a modern üzleti felelősséget egy olyan proaktív, önkéntes megközelítésként határozza meg, amely a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot is magában foglalja, a jogi kötelezettségeken túlmenően is. A vélemény kiemeli azokat a kihívásokat, amelyekkel az mkkv-k szembesülnek az ilyen gyakorlatok alkalmazására irányuló erőfeszítéseik során. Ezek kezelése érdekében az EGSZB mkkv-szövetségek létrehozását javasolja, amelyek előmozdítják az átállás szempontjából kulcsfontosságú készségeket és kompetenciákat. A munkáltatói szervezetek, szakszervezetek, szakmai kamarák, szövetségek és a civil társadalom közötti együttműködés kulcsfontosságú e kihívások közös kezeléséhez.

Az EGSZB hangsúlyozza a széles körű és pragmatikus megközelítést, elismeri az mkkv-k sokféleségét és elutasítja a mindenkire érvényes egyenmegoldásokat. Ferre Wyckmans és Milena Angelova előadók hangsúlyozzák, hogy proaktívan kell gondolkodni, ehhez pedig támogatásra van szükség a szociális partnerek és a politikai döntéshozók részéről.

Az EGSZB egy olyan támogató szakpolitikai keretet szorgalmaz, amely kerüli a túl bonyolult követelményeket, és biztosítja, hogy az erőforrásokat a helyi szintű üzleti felelősségre összpontosítják. Az EGSZB kéri, hogy dolgozzanak ki gyakorlati eszközöket, például ellenőrző listákat, sablonokat, kalkulátorokat és alternatív forgatókönyv-elemzéseket, amelyek segítségével az mkkv-k a modern üzleti felelősség elveivel összhangban alakíthatják működésüket, valamint számolhatnak be ezzel kapcsolatos kötelezettségvállalásaikról és eredményeikről.

Rudolf Kolbe előadó ismételten hangsúlyozza, hogy a felelősség elvét minden üzleti folyamatba be kell építeni, kiterjesztve a modellt az önálló vállalkozókra is, és kiemeli a folyamatos szakmai fejlődés fontosságát.

Az EGSZB leszögezi, hogy az üzleti felelősség koncepciója idővel is változik, biztosítva a hosszú távú digitális, zöld és demográfiai fejlemények proaktív és előretekintő kezelését, valamint megerősítve a válságok kezeléséhez szükséges rezilienciát. (dm)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) november 8-án konferenciát rendezett Brüsszelben, amelynek középpontjában az EU legnagyobb pénzügyi eszköze, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) által finanszírozott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek szociális dimenziója állt.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja a társadalmi kohézió előmozdítása és a világjárvány társadalmi hatásának enyhítése. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hiányosságai azonban továbbra is fennállnak, ilyen többek között a szociális programokba történő beruházások egyenlőtlen volta a tagállamokban, vagy a szociális partnerekkel folytatott nem megfelelő konzultáció és a nemek közötti egyenlőség elégtelen figyelembevétele.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy új intézkedésekre van szükség az EU által finanszírozott szociális programok, különösen a lakhatás, a képzés és az oktatás terén fennálló egyensúlyhiány kezelésére. Evelyn Regner, az Európai Parlament alelnöke kiemelte a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek egyenlőtlen szociális dimenzióját, hangsúlyozva a mérföldkövek mechanizmusának hatékonyságát azokban az országokban, ahol a szociális partnereket intenzíven bevonják.

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos sürgette, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fel nem osztott pénzügyi eszközeit esetlegesen fordítsák lakásberuházások céljára. Ugyanakkor megjegyezte, hogy bár a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz növelte a szociális beruházási kapacitást az EU-ban, a tagállamok olyan lakásproblémákkal küzdenek, amelyek sürgős figyelmet igényelnek.

A konferencia résztvevői bírálták, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó rendelkezések nem megfelelőek, és nem felelnek meg a vonatkozó uniós kötelezettségvállalásoknak. Bár az egyes tagállamokban folyamatban lévő projektek hosszú távon javíthatják a nemek közötti egyenlőséget, a vita során nagy hangsúlyt kapott az, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a társadalmi és nemi dimenziók kezeléséhez eltökéltebb és átfogóbb megközelítésre van szükség.

A konferencia e tervek különböző aspektusaival foglalkozott, beleértve a társadalmi kohéziót és az ifjúsági dimenziót, különös tekintettel a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek fiatalokat célzó oktatási intézkedéseire. A résztvevők kiemelték, hogy átfogóbb stratégiákra van szükség az oktatásból a munka világába való átmenet megkönnyítése érdekében, és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy platformot biztosítsanak a fiatalok számára, hogy aktívan részt vehessenek a jövőjüket alakító döntésekben. (ll)

Annak ellenére, hogy a közelmúltban számos áttörés történt, és a nemek közötti egyenlőség mutatója idén rekordszintet ért el, még sokat kell tennünk ahhoz, hogy a nők számára a férfiakkal egyenlő jogokat biztosítsunk számos területen.

Október 25-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) vitát tartott a nemek közötti egyenlőségről a nemek közötti egyenlőség európai hetének részeként. Az európai hét egy olyan, az Európai Parlament által évente megrendezésre kerülő esemény, amelynek célja, hogy rávilágítson az EU arra irányuló folyamatos erőfeszítéseire, hogy a nők központi szerepet kapjanak a jogalkotásban.

Bár történt már előrelépés, az elért eredmények messze nem kielégítőek. Ahogyan a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) e héten beszámolt róla, a nemek közötti egyenlőség mutatója 2023-ban az eddigi legnagyobb éves növekedését tudta felmutatni, elérve a 70,2 pontot az EU-ban.

Az Európai Parlament alelnöke, Evelyn Regner rámutatott a munkaerőpiac folyamatos szegregációjára, azaz, hogy a nők az alacsonyabb javadalmazású ágazatokban, a férfiak pedig a magasabb javadalmazású ágazatokban koncentrálódnak. Hangsúlyozta, hogy sürgősen kezelni kell a nemek közötti egyenlőtlenségeket, különösen az egyenlő munkalehetőségek terén. Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos hangsúlyozta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az EU tett az elmúlt négy évben a nők jogainak védelme érdekében, beleértve a bérdiszkriminációról és a nők vállalatok igazgatótanácsaiban való képviseletéről szóló jogszabályjavaslatokat.

Oliver Röpke, EGSZB-elnök megerősítette, hogy az EGSZB elkötelezett a nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítése mellett az összes szakpolitikai területen, és a nőket vezető szerep vállalására bátorította az EGSZB-n belül. Az EGSZB újfent részt vesz majda nemek közötti egyenlőség európai hetén, és vitákat szervez az éghajlatválság nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról, a nők elleni erőszakról és a nemek közötti egyenlőtlenségről a pénzügyi piacokhoz való hozzáférés terén. (ll)

A dezinformáció hatása a 2024-es európai választásokra; miként lehet nagyobb szerepet biztosítani a civil társadalomnak a választások támogatásában, előtérbe helyezve a fiatalokat – ezek voltak az EGSZB által november 23–24-én Pozsonyban szervezett „Európai választások 2024-ben: miért szavazzak?” című szemináriumon megvitatott fő témák.

A rendezvény házigazdája az Európai Munkaügyi Hatóság volt, és megrendezésére a Szlovák Gazdasági és Szociális Tanáccsal partnerségben és az Európai Parlament pozsonyi kapcsolattartó irodájának támogatásával került sor. A résztvevők száma 130 fölött volt: EGSZB-tagok, a civil társadalmi szervezetek kommunikációs és sajtófelelősei, újságírók, valamint hét tagállam gazdasági és szociális tanácsának képviselői.

A két napon át zajló viták során az az álláspont alakult ki, hogy ahhoz, hogy a részvételi arány növelését célzó kampányok tényleges hatást fejtsenek ki, az európaiaknak tudniuk kell, hogy az uniós döntések hogyan befolyásolják életüket. Az egyes uniós országokban testre szabott üzeneteket kell közvetíteni, és sürgősen foglalkozni kell azokkal az akadályokkal, amelyek gátolják a fiatalokat a politikába való bekapcsolódásban.

A szavazók aktív részvételének ösztönzése érdekében elengedhetetlen a dezinformáció elleni hatékony küzdelem, valamint határozott és világos kommunikáció a választások tétjéről: hogy érezzék a szavazók az őket az EU-ban képviselő politikusok elkötelezettségét.

A szeminárium megnyitásakor Oliver Röpke elmondta: „Ha azt akarjuk, hogy a 2024. évi választások sikeresek legyenek, akkor mindannyiunknak – az uniós intézményeknek, a médiának, a kommunikációs szakembereknek – együtt kell működniük annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a dezinformáció elleni küzdelemre, és – ami a legfontosabb – Európát közelebb hozzuk polgáraihoz.  Mindenekelőtt tisztában kell lenniük azzal, hogy ezek a választások róluk szólnak.”

Oliver RÖPKE és az EGSZB küldöttsége a Jan Kuciak Oknyomozó Központba is ellátogatott, ahol tisztelettel adózott Jan Kuciak újságíró emléke előtt, akit 2018-ban meggyilkoltak, miután napvilágra hozta az országban tapasztalható magas szintű korrupciót. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Ewa Ewart lengyel filmrendező jelenlétében levetítette „Az utolsó cseppig” című filmet, amely az egyre súlyosbodó édesvízválságról szól. A vetítésre a víz témájával foglalkozó EGSZB-s rendezvénysorozat keretében került sor, amelynek csúcspontját a „Felhívás egy uniós kék megállapodásra” című konferencia jelentette, ahol az EGSZB ismertette az Uniónak szánt vízügyi stratégiát.

„A víz az élet, fontos, hogy védjük és törődjünk vele. Ha nincs víz, nincs élet sem ezen a bolygón” – fejtette ki Ewa Ewart, felvezetve a vízről szóló dokumentumfilmjének október 24-i, brüsszeli vetítését.

Az eseményt Oliver Röpke EGSZB-elnök nyitotta meg Laurențiu Plosceanu alelnök és Pietro De Lotto EGSZB-tag részvételével, aki az EGSZB kék megállapodásra vonatkozó kezdeményezésének ötletgazdája volt. A vetítésen több mint száz vendég vett részt, köztük EGSZB-tagok, uniós képviselők és újságírók.

Ewa Ewart filmjeiben nehéz kérdésekkel és veszélyes témákkal foglalkozik. Történeteket mutat be az élet és halál mezsgyéjéről. Filmjei emberekről és háborúkról szólnak. „Az utolsó cseppig” című alkotás is a háborúról szól – fejti ki.

„Egy másfajta, a legértelmetlenebb háború történetét mondja el. Ez annak a háborúnak a története, melyet az ember a haladás nevében a víz – az élet forrása – ellen hirdetett meg. És arról a reményről is szól, amelyet abból nyerhetünk, hogy folyóinkra, – a létezésünkhöz nélkülözhetetlen édes és tiszta víz elsődleges forrására – összpontosítunk. Nap mint nap egyre több ember ébred rá arra, hogy nincs sok időnk, és hamarosan már túl késő lesz, hogy változtassunk azon, ahogy a vízzel – legértékesebb erőforrásunkkal – gazdálkodunk.” (a főszerkesztő)

Fennállásának 65. évfordulója alkalmából az EGSZB vitát szervez, amelyen prominens vendégelőadók és magas szintű képviselők vesznek részt.

Az „EESC@65: a civil társadalmi szerepvállalás megerősítése, a demokrácia védelme” című vitára 2023. december 13-án, szerdán 17:30-kor kerül sor az EGSZB plenáris ülése keretében, melyet az EGSZB hivatalos honlapján internetes közvetítésen lehet követni.