Willem Vriesendorp cikke
A fenntarthatóság csak akkor biztosítható hosszú távon, ha demokratikus folyamat révén jött létre. Üdvözlendő, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) részes felei minden évben találkoznak. A Felek Konferenciája (COP) garantálja a nagyon is szükséges párbeszédet, és jelzi, hogy hiszünk abban, hogy ezt a kérdést meg lehet oldani demokratikus úton.
Azt látjuk, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos vitában gyakran figyelmen kívül hagyják az időtényezőt. Bizonyosan ki lehet jelenteni, hogy senki sincsen a környezeti fenntarthatóság ellen, a különbség az, hogy ki mennyi idő alatt vállalja bizonyos küszöbértékek és célkitűzések elérését. A COP-nak fel kellene gyorsítania ezt a folyamatot, ugyanakkor ellenkező hatással is járhat, ha csupán társalgásra szolgál és a tünetek kezelésére összpontosít, nem pedig a probléma gyökerére. Így káros hatása lehet, és a zöldrefestés terjedéséhez vezethet.
A COP28-cal szemben három fontos elvárásunk van. Először is konkrét cselekvési tervet szeretnénk látni az új fosszilisenergia-beruházások leállítására és a meglévő fosszilis energiaforrások gyors kivezetésére. Másodszor, meg kell állapodni a veszteségekről és a károkról. Nyilvánvaló, hogy a legerősebbeknek kell viselniük a legnagyobb terhet, különösen, ha szem előtt tartjuk, hogy a közjavak Nyugaton évszázadok óta az egyéni gyarapodást szolgálják. Meg kell tehát állapodni a veszteségekről és a károkról. Ennek pedig az a feltétele, hogy a globális észak országai hajlandóak legyenek fizetni. Harmadszor, a globális tőkepiacok és rendszerek mélyreható felülvizsgálatára van szükség. Be kell árazni a környezeti externáliákat és a szennyezést, hogy nehezebb legyen szennyező projekteket finanszírozni.
Ez a COP különösen érdekes lesz, ugyanis be fogják mutatni az első globális értékelés eredményeit, és hát nyilvánvalóan nagyon rossz úton járunk. Múlt szombaton a globális átlaghőmérséklet-emelkedés a történelem során először haladta meg a +2 °C-ot. És ez nem igazán kapott nyilvánosságot. Azonnali fellépésre van szükség. Ez azt jelenti, hogy a COP28 elnökségének fel kell vállalnia egy olyan szerepet, amely rendkívüli önfegyelmet és előrelátást követel meg. A feladat ugyanis hasonlatos ahhoz, mint ha a város legjobb hamburgerezője a hamburgerek értékesítésének betiltását szorgalmazná, és olyan jogszabály mellett érvelne, amely csak a növényi eredetű hamburgerek értékesítését engedélyezi.
Nincs sok példa ilyen, a köz érdekeit előtérbe helyező vezetőre. Ezt magatartáskutatók is megerősítik, köztük Daniel Kahneman, aki szerint ez a fajta önfegyelem és előrelátás rendkívül ritka, és majdhogynem emberfeletti erőfeszítést igényel.
Ezért fontos, hogy kívülről gyakoroljunk nyomást: ebben van kulcsfontosságú szerepe a civil társadalmi szervezeteknek. Úgy véljük továbbá, hogy igen nagy szerep jut a fenntarthatóság bajnokainak, azaz azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már most is az aktuális környezetvédelmi normákat meghaladóan teljesítenek. El kell érnünk, hogy hallassák hangjukat és megmutassák a tárgyaló feleknek, hogy a fenntarthatóság igenis megéri. Éspedig nemcsak azért, mert általa közelebb kerülünk az éghajlatpolitikai és környezetvédelmi céljainkhoz, hanem azért is, mert jó üzleti lehetőségeket teremt.
A #SustainablePublicAffairs pontosan ezzel foglalkozik: egyedülálló lobbiszervezet vagyunk, hiszen kizárólag olyan ügyeket karolunk fel, amelyeknek pozitív környezeti hatásuk van. Küldetésünk az, hogy elérjük, hogy a fenntarthatóság bajnokainak teljesítménye legyen az alap, hogy a környezetvédelmi politikát ennek megfelelően szigorítsák.
A szellemi szabadfoglalkozások teljes ágazatát arra ösztönözzük, hogy vállaljon határozottabb, tudatos szerepet. Jelenleg a legtöbb (stratégiai) tanácsadó cég, könyvvizsgáló cég, ügyvédi iroda, kommunikációs tanácsadó, PR-tanácsadó és hasonló vállalkozás teljes mellszélességgel olyan ügyeken dolgozik, amelyek szembemennek a Párizsi Megállapodással. Véleményünk szerint nagyon fontos, hogy ezek a támogató ágazatok állást foglaljanak, és megválogassák, hogy kiknek dolgoznak. Senki sem dolgozhat egy vállalat képviseletében olyan ügyekért, amelyek megvalósulását magánemberként nem kívánja.
Hiszünk abban, hogy ha a fenntarthatóság bajnokai és a szellemi szabadfoglalkozásúak felemelik a szavukat, akkor a COP28 elnöksége megérti, hogy a fenntarthatóság jó üzlet – és a jövő üzletága. Eljött a cselekvés ideje, és minél több szükséges intézkedést minél sürgősebben meg kell hozni. Már régen nem vagyunk abban a kényelmes helyzetben, hogy előre tervezzük a jövőt. Visszafelé kell terveznünk onnan, hogy hol szeretnénk látni a világot 2050-ben – és ez sajnos azt jelenti, hogy minél hamarabb meg kell hozni egyes fájdalmasabb intézkedéseket.
Ezt pedig csak akkor tudjuk megtenni, ha egységben lépünk fel.
A cikk a COP28 lezárulta előtt íródott.
Elrejtés