A jövőben valószínűleg egyre több olyan háztartás lesz, amely nem képes megfelelően fűteni otthonát, és az éves energiaár-infláció meg fogja haladni a 40%-ot. Az EGSZB ezért egy közelmúltbeli véleményében sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre azonnali intézkedéseket az energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy az Európai Unió és a tagállamok abszolút prioritásként kezeljék az energiához való egyenlő hozzáférést és az elérhető árú energiaellátás biztonságát.

A szeptemberi plenáris ülésszakon elfogadott, „Az energiaszegénység kezelése és az EU rezilienciája” című véleményében az EGSZB üdvözölte, hogy az Európai Bizottság közelmúltbeli kezdeményezéseiben – például az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagban, az európai zöld megállapodás végrehajtásában és az épületkorszerűsítési programban – fontos szerepet kap az energia kérdése. Az EGSZB azonban figyelmeztetett arra is, hogy gyors végrehajtás, a tagállamok határozott kötelezettségvállalásai és konkrét intézkedései nélkül az eddigi kezdeményezések nem lesznek elegendőek a jelenlegi válság kezelésére.

„Közös megközelítésre van szükség az energiaszegénység uniós szintű egységes felfogása és kezelése érdekében – fejtette ki a vélemény előadója, Ioannis Vardakastanis –, ami közös fogalommeghatározáshoz vezethet. Ugyanakkor a tagállamokra kell bízni, hogy testreszabott megoldásokat találjanak: biztosítaniuk kell, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők ne maradjanak támogatás nélkül.”
Azoknak a nemzeti szintű intézkedéseknek, amelyek célja, hogy enyhítsék az emelkedő áraknak a legkiszolgáltatottabb csoportokra gyakorolt negatív hatásait, magukban kell foglalniuk közvetlen pénzügyi támogatást és szociálpolitikákat, illetve az energiafogyasztás csökkentését ösztönző és támogató intézkedéseket – a konkrét nemzeti és helyi sajátosságok függvényében.

Egy valóban holisztikus megközelítés biztosítása érdekében az EGSZB egy széles körű és ambiciózus politikai koalíció létrehozását szorgalmazta az energiaszegénység kezelése céljával. A koalíció fellépéseit egy uniós stratégiában kellene részletesebben kidolgozni, célja pedig az lenne, hogy 2030-ra minimális szintre csökkentse, hosszú távon pedig teljesen felszámolja az energiaszegénységet.
Az uniós intézmények mellett a koalícióban részt vennének civil társadalmi szervezetek, köztük az energiaszegénység által leginkább veszélyeztetett lakosságot képviselő szervezetek is. Be kell vonni a helyi és települési önkormányzatokat is.

Az EGSZB hangsúlyozta még a megújuló energiába és az energiahatékonyságba, valamint az épületek nagyszabású felújításába történő beruházások jelentőségét. A tagállamoknak a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködve előnyben kell részesíteniük a mélyfelújítást, amely több mint 60%-os energiamegtakarítást eredményezne. Ehhez nyilvánvalóan jelentős mennyiségű magánberuházásra van szükség. (ll)