Az EGSZB szakpolitikai ajánlásokat fogalmazott meg az uniós költségvetés saját forrásainak új generációjára vonatkozóan. Egy új véleményben az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fejlessze tovább a társaságiadó-keretet (BEFIT), és javasolja, hogy fontolja meg egy a digitális tranzakciókra kivetett uniós szintű adó, valamint egy kiegészítő illeték kivetését, mely utóbbit azokra az uniós vállalatokra szabnának ki, amelyek olyan harmadik országbeli gyártóktól importálnak termékeket, amelyek nem biztosítják a munkavállalók megfelelő védelmét.

Az uniós költségvetési bevételek új forrásaira vonatkozó javaslatokat olyan környezetben kell újragondolni, ahol a tagállamok a világjárvány utóhatásainak költségvetési terheivel szembesülnek, és amelyet jelenleg is tartó nemzetközi feszültségek és magas kamatlábak jellemeznek. „Olyan erős uniós költségvetés mellett szállunk síkra, amely biztosítja az EU számára a politikai ambícióinak eléréséhez szükséges pénzügyi eszközöket, valamint a valódibb saját források felé való elmozdulást. Ez elvonná a figyelmet a nettó egyenlegekről, ami káros az európai integrációra” – nyilatkozta Philip von Brockdorff előadó a vélemény plenáris ülésen történő elfogadása során. Az Európai Bizottság 2023. június 20-án közzétett, a társasági adón alapuló, kiigazított saját forrásokra vonatkozó javaslata kiegészítette a 2021-ben benyújtott, de a Tanács által még el nem fogadott, új bevételi forrásokra vonatkozó három másik javaslatot.

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozza ki a „Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret” (BEFIT) elnevezésű eszközt, mert csak így lehet társasági adón alapuló, kiigazított saját forrásokat javasolni. Az EGSZB ezenkívül úgy véli, észszerű megvizsgálni azt a lehetőséget, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat bevonják a BEFIT-be, illetve dolgozzanak ki egy, az Európai Parlament által javasolt globális pénzügyi tranzakciós adót. Emellett az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy kiegészítő illeték lehetőségét is, amelyet azokra az uniós vállalatokra szabnak ki, amelyek olyan harmadik országbeli gyártóktól importálnak termékeket, amelyek nem biztosítják a munkavállalók megfelelő védelmét. (tk)