EGSZB info

Az EGSZB támogatja egy olyan jövőbeli villamosenergia-piac létrehozását, amely a köz- és magánszféra partnerségén, valamint a szabályozás és a liberalizáció kombinációján alapul.

Ennek a modellnek a középpontjában egy, a kormányzat által létrehozott „e-eszköz” állna, amely a termelőktől vásárol villamos energiát, és eladja azt a háztartási felhasználók, a kkv-k, és a helyi energiaközösségek beszállítóinak, valamint a nagyfogyasztóknak, továbbá – ahol célszerű és lehetséges – más országoknak.

Ez az e-eszköz pályázatok alapján hosszú távú szerződéseket kötne a villamosenergia-termelőkkel. E szerződések különböző típusúak lennének, például energiavásárlási megállapodások (PPA), különbözeti szerződések (CfD) és költség-plusz szerződések.

A Jan Dirx és Christophe Quarez által jegyzett, a 2023. június 14-i ülésen elfogadott EGSZB-vélemény szerint ez egy kulcsfontosságú reform, amelyet el kell végezni az EU jelenlegi villamosenergia-piacán.

„Az EGSZB már régóta kéri az EU villamosenergia-piacának reformját”, jelentette ki Jan Dirx. „Úgy gondoljuk, hogy az előrevezető út egy olyan hibrid modell lenne, amely azon az elven alapul, hogy liberalizálni kell ott, ahol lehet, szabályozni pedig ott, ahol szükséges.”

„Az energia gazdasági és társadalmi rendszerünk alapvető építőköve, és nem kezelhető úgy, mint bármely más közjó. Az energia a közszolgáltatások központi eleme”, hangsúlyozta Christophe Quarez. „Javaslatunkban a kormány felel a fenntarthatóságra, a megfizethetőségre és az ellátásbiztonságra vonatkozó célkitűzések teljesítéséért.” (mp)

Az EGSZB egy „ zöld hármas” kritérium bevezetését javasolja a jövőbeli beavatkozások által az EU gazdasági rendszerére gyakorolt hatás értékeléséhez.

Az Európai Központi Bank (EKB) ajánlásaira építve az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nem célzott árintézkedések hosszabb távon csak meghosszabbítanák a magas infláció időszakát. Fokozatos megszüntetésük késleltetése veszélyeztetheti az EKB-t abban, hogy teljesítse a középtávú célkitűzéseit, ez pedig a kívánatosnál hosszabbra nyújthatja a monetáris szigorítást.

Az Alena Mastantuono által kidolgozott és a júniusi plenáris ülésszakon elfogadott, „Az energiaválság hatása az európai gazdaságra” című EGSZB-vélemény szerint az EU-nak túl kell lépnie a sürgősségi költségvetési válaszokon, és a strukturális változásokra kell összpontosítania annak érdekében, hogy gyorsabban elszakadhasson a fosszilis tüzelőanyagoktól.

„Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy az energiaválság uniós gazdaságra gyakorolt negatív hatásaiból levont tanulságoknak tükröződniük kell a következő politikai lépésekben” – mondta el Alena Mastantuono.

Versenyképessége megtartásának biztosítása érdekében az EU-nak megbízható, biztonságos és megfizethető energiaellátásra van szüksége, amely olyan integrált energiapiacon alapul, amely nagy arányban tartalmaz reziliens, a zavarokkal és sokkhatásokkal megbirkózni képes tiszta energiát. (mp)

Az EGSZB azt javasolja, hogy Európában ne lehessen forgalmazni javíthatatlan termékeket, és nem elegendő pusztán arra kötelezni a gyártókat, hogy tájékoztassák a fogyasztókat arról, ha egy terméket nem lehet megjavítani.

Az EGSZB megállapítja, hogy az Unió által újonnan bevezetett javításhoz való jog hatalmas előrelépés – papíron. Ha azonban a fogyasztó egy elromlott okostelefont vagy készüléket javíttatni szeretne, számos gyakorlati akadályba ütközhet, amelyek megnehezítik vagy költségessé teszik, sőt akár ellehetetlenítik a javítást. Az Uniónak tovább kellene mennie, és arra kellene kérnie a tagállamokat, hogy tiltsanak meg minden olyan gyakorlatot, amely a szándékos javíthatatlanságra épít.

A javításhoz való jog nem áll fenn, ha a tárgyakat úgy tervezték, hogy ne legyenek javíthatók, szögezi le Thierry Libaert, az EGSZB-vélemény előadója.

A javasolt irányelvről szóló véleményében az EGSZB több olyan gyakorlati intézkedést ajánl, amelyek erősítik a jogszabályt és gondoskodnak arról, hogy a javítás mint opció a jótállási idő lejárta után is elérhető és megfizethető legyen, üzleti szempontból is. Az EGSZB többek között az alábbiakat ajánlja:

• arra kell ösztönözni a fogyasztókat, hogy a javítást válasszák – akár olyan egyszerű eszközökkel, mint a jótállási idő meghosszabbítása, amennyiben a terméket a jótállási idő alatt javították,
• lehetővé kell tenni olyan innovatív megoldásokat, mint például a 3D-nyomtatás a pótalkatrészek gyártásához, vagy a készülékfelújítás, amivel második életet adhatunk a termékeknek, de szóba jöhet a használt pótalkatrészek piacának kiépítése is,
• képzési és továbbképzési programokat kell indítani, hogy a szerelők elsajátítsák a szükséges készségeket egy olyan munkakörnyezetben, amelyet az eddigi mechanikus szerkezetek helyett egyre inkább a csatlakoztatott eszközök uralnak. Általánosságban kezelni kell a szerelőmunkások hiányát Európában.

A javítási ágazat olyan, értékes és minőségi munkahelyeket teremt Európában, amelyeket nehéz áthelyezni. 10 000 tonna kezelt termékre vetítve 404 munkahelyet teremt, vagyis ötvenszer többet, mint az elmúlt években meghatározó tendenciává vált hulladékártalmatlanítás. A fogyasztók 65%-a kidobja a meghibásodott termékeket, ami évente 7,5 millió tonna hulladékot jelent.

Zöldrefestés: nemet mondunk a kibocsátáskompenzációs egységeken alapuló állításokra

A javításhoz való jogról szóló irányelvhez hasonlóan a zöld állításokról szóló irányelv is azt ösztönzi, hogy az európai polgárok fenntartható módon vásároljanak. A fogyasztók egyre inkább hajlandók erre, de nem igazán bíznak a gyártóknak a termékeik és szolgáltatásaik környezeti teljesítményére vonatkozó állításaiban, és összezavarja őket a piacon fellelhető zöld címkék sokasága.

Az új irányelv célja, hogy hihetőbbé és megbízhatóbbá tegye a környezeti címkéket és a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokat, de vannak benne gyenge pontok. Az EGSZB szerint tiltani kellene az ellentételezésen alapuló állításokat, mivel számos fogyasztóvédelmi hatóság és több bírósági ügy is feltárta, hogy az olyan állítások, mint pl. „klímasemleges” vagy „műanyag-kompenzációs” – amelyek azon alapulnak, hogy a kibocsátásokat környezetvédelmi projektekre irányuló beruházásokkal (például faültetéssel) ellentételezik – tudományosan helytelenek és mindig félrevezetőek a fogyasztók számára.

Az EGSZB arra is felhívja a figyelmet, hogy következetes jogszabályokra van szükség. Fennáll a veszélye annak, hogy amit kidobunk az ajtón, bejön az ablakon, jegyzi meg Angelo Pagliara EGSZB-előadó. Fontos, hogy a zöld állításokról szóló irányelv a zöldrefestéssel szembeni védelem minimális szintjének modelljévé váljon. Az irányelvben megfogalmazott követelményeknek tükröződniük kell az ágazati jogszabályokban, hogy ne lehessen kívül maradni, kiskapukat találni vagy gyengíteni a fogyasztóvédelmet.

Itt olvashatja a javításhoz való jogra vonatkozó csomag tárgyában kidolgozott EGSZB-véleményt
Itt olvashatja a zöld állításokról szóló irányelv tárgyában kidolgozott EGSZB-véleményt

Ez a tanács segítene az élelmiszerrendszereket jelenleg érintő válságok kezelésében, illetve előre jelezné az Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán felmerülő jövőbeli kihívásokat.

Az Európai Unió élelmiszerrendszere jelenleg számos válsággal szembesül, miközben környezeti, éghajlati, egészségügyi és társadalmi kihívásokkal küzd. Ukrajna lehetséges jövőbeli csatlakozása szintén kérdéseket vet fel, és várhatóan szükségessé teszi a KAP reformját. Ahhoz, hogy minél jobban tudjuk kezelni ezeket a változásokat, az EGSZB egy európai élelmezéspolitikai tanács létrehozását javasolja, tekintettel a fenntartható élelmiszerrendszerekre vonatkozó, a közeljövőben várható jogszabályi keretre.

Ez a tanács segíthet az uniós, a nemzeti és a helyi szakpolitikák összehangolásának felgyorsításában, de legfőképpen az uniós élelmiszer-politika jobbá tételében. A vélemény előadója, Kállay Piroska elmondta: „Határozottan hisszük, hogy az inkluzivitás, illetve az élelmiszerrendszerben érintett különböző szereplők és hatóságok közötti párbeszéd javítja az élelmiszer-politikai döntéshozatal minőségét és legitimitását, és hogy az európai élelmezéspolitikai tanács olyan eszköz, amellyel az élelmiszer-politikát integráltabb, mindinkább részvételen alapuló és demokratikusabb módon lehet alakítani.”

Az EGSZB készen áll otthont adni ennek az európai élelmezéspolitikai tanácsnak, és azt szeretné, ha a körforgásos gazdaság érdekelt felei európai platformjának mintájára jönne létre, amelyet az EGSZB az Európai Bizottsággal közösen működtet.

Az európai élelmezéspolitikai tanács elősegítené mind a vidéki, mind a városi területek fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődését. A tanácsban tudományos szakemberek, kutatók, az élelmiszer-ellátási lánc képviselői, civil társadalmi szervezetek, oktatók, ifjúsági képviselők és uniós politikai döntéshozók vennének részt. Idővel a helyi, regionális és nemzeti hatóságok képviselői is csatlakoznának, biztosítva a tagállami képviselők uniós szintű egyenlő részvételét. (ks)

A fiataloknak ugyanolyan díjazásban és szociális ellátásokban kellene részesülniük, mint más munkavállalóknak, és ugyanolyan minimálbért is kellene kapniuk. Bizonyos tagállamokban azonban ez még mindig nem teljesül.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szerint az EU-nak és a tagállamoknak véget kell vetniük a fiatalokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés formáinak, például az alacsony ifjúsági minimálbéreknek és a nem fizetett szakmai gyakorlatoknak. Ezenkívül a fiatalokat közvetlenebb módon be kell vonni a szakpolitikák kialakításába, különösen azokéba, amelyek hatással vannak rájuk.

Ezeket a kéréseket az EGSZB a június 15-i plenáris ülésen elfogadott két véleményében terjesztette elő, párhuzamosan azzal, hogy az Európai Parlament jelentést fogadott el a minőségi szakmai gyakorlatok témájában, arra kérve az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy irányelvre, amely tiltaná gyakornokok hosszabb időszakon keresztül történő fizetés nélküli alkalmazását.

„Túl sok fiatal szerzett rossz tapasztalatokat a munkaerőpiacon amiatt, hogy alacsonyabb minimálbérben részesült vagy fizetés nélküli szakmai gyakorlaton kellett részt vennie. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy egyes tagállamokban ez általános” – figyelmeztetett Michael McLoughlin, „A fiatalokkal szembeni egyenlő bánásmód a munkaerőpiacon” című vélemény előadója.

„A fiataloknak joguk van arra, hogy meghallgassák őket és cselekedjenek” – jelentette ki Nicoletta Merlo, az „Együttműködés az ifjúságpolitika területén” című vélemény előadója. Ennek a véleménynek az elkészítését az EU Tanácsának soron következő spanyol elnöksége kérte, amely új lökést kíván adni az EU ifjúságpolitikai menetrendjének.

„A fiatalok részvételét a közpolitikák kialakítása, végrehajtása és nyomon követése során végig ösztönözni kell, és a szakpolitikákban hangsúlyozni kell az ifjúsági szervezetek szerepét, valamint szem előtt kell tartani, hogy a fiatalok újfajta, informális módokon ülnek össze, működnek együtt és folytatnak párbeszédet” – tette hozzá Nicoletta Merlo.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy a fiatalok más munkavállalókkal azonos munkafeltételek mellett dolgozhassanak, valamint azonos munkaviszonyhoz kötött juttatásokban, társadalombiztosításban és szociális ellátásban részesüljenek. Az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elve értelmében ugyanolyan minimálbérre kell jogosultnak lenniük, mint a többi munkavállalónak. Ez pedig jelenleg nem teljesül bizonyos országokban, ahol külön, alacsonyabb minimálbért állapítottak meg a fiatalok számára, annak ellenére, hogy a fiatal munkavállalók közül minden negyedik dolgozik minimálbérért, miközben a többi munkavállalók közül csak minden tizedik.

Az EGSZB új elnöke, Oliver Röpke nagy hangsúlyt helyez a fiatalokkal folytatott párbeszéd megerősítésére és a politikai döntéshozatalba való bevonásukra.

A plenáris ülésszakon ifjúsági szervezetekkel folytatott vitában elmondta: „Elkötelezettek vagyunk egy olyan inkluzívabb modell mellett, amely a fiatalokat helyezi a szerepvállalási folyamat középpontjába. Politikai prioritássá tettem, hogy megnyissuk az EGSZB kapuit a fiatalok előtt, és nem áll szándékomban, hogy megálljunk az EU határain. Meg akarom szólítani a tagjelölt országok ifjúsági szervezeteit is.”
A vitában részt vettek az Európai Ifjúsági Fórum, a Generation Climate Europe, valamint a ReDI School of Digital Integration képviselői is. (ll)

Az EGSZB arra kérte az EU Tanácsának spanyol elnökségét, hogy támogassa azt a javaslatot, hogy a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv kötelező erejű jogi eszközzé váljon a szociális jogok megerősítése és megőrzése érdekében Európában.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egyetértését fejezte ki a közelmúltban közzétett javaslatokkal kapcsolatban, amelyek az EU-Szerződéseket kívánják módosítani úgy, hogy azok magukban foglalják a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyvet. Ez elsőbbséget adna – ütközés esetén, valamint az uniós szakpolitikákban – az alapvető szociális jogoknak a gazdasági szabadságokkal szemben. Továbbá biztosítaná a munkavállalók jogbiztonságát és a velük szembeni egyenlő bánásmódot valamennyi tagállamban.

Egy, az EU Tanácsának spanyol elnöksége által kért feltáró véleményében az EGSZB megjegyezte, hogy a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv biztosítaná a társadalmi előrehaladást azáltal, hogy előmozdítja és védi a legmagasabb szintű szociális jogokat az EU valamennyi politikájában, és megakadályozza az e jogok terén történő visszalépéseket.

A véleményt a június 15-i plenáris ülésen fogadták el 132 szavazattal 102 ellenében, 7 tartózkodás mellett. A vélemény azonban nem nyerte el az EGSZB Munkáltatók Csoportjának támogatását, akik ellenvéleményt terjesztettek elő, amelyben ellenezték, hogy a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv bekerüljön az elsődleges uniós jogba. Az ellenvéleményt elutasították, de a leadott szavazatok több mint negyedét megszerezte, ezért azt csatolták a fő véleményhez.

A vélemény előadója, Maria del Carmen Barrera Chamorro így nyilatkozott: „a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv fenntartaná azt az elvet, hogy a szociális normák esetében nem szabad visszalépéseket tenni. Megakadályozná azt is, hogy olyan politikákat fogadjanak el, amelyek nem az emberek érdekeit szolgálják, mint ahogy ez a megszorító politikák esetében történt.”

„Most minden eddiginél fontosabb, hogy biztosítsuk a szociális és polgári jogok védelmét és azt, hogy egész Európában egységesen hajtsák végre őket. Elsőbbséget kell élvezniük a szabad piaccal szemben, különösen, ha vitára kerül sor”, mondta Diego Dutto társelőadó.

Az EGSZB úgy véli, a spanyol elnökség remek lehetőséget kínál arra, hogy előmozdítsák ezt a javaslatot. Arra ösztönzi a spanyol elnökséget, hogy hívja össze a szociális miniszterek tanácsának ülését, melyen megállapodnak egy közös javaslatról, valamint előkészületeket tesznek egy külön európai csúcstalálkozó megszervezésére, ahol az említett javaslatot elfogadják.

A társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyvet először az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) javasolta 2008-ban, válaszul a Bíróság gazdasági szabadságokat támogató ítéleteire. A felhívás tavaly ismét megjelent az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseiben, valamint egy, az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalásban, amelyben kérik, hogy a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyvet építsék bele az EU-Szerződésekbe.

Az EGSZB Munkáltatók Csoportja úgy véli, hogy a szociális jogok ugyanolyan szintű védelmet kell, hogy élvezzenek, mint a gazdasági jogok, és félő, hogy a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv aláássa a társadalmi fejlődés alapjait. (ll)

Az EGSZB szerint a HIV megelőzése, a folyamatos gondozás és a diszkrimináció felszámolása továbbra is kulcsfontosságú a jelenlegi globális közegészségügyi válság leküzdéséhez.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az EU Tanácsa spanyol elnökségének erőfeszítéseit, hogy az EU napirendjén kiemelt helyen szerepeljen a HIV-vel kapcsolatos megbélyegzés és megkülönböztetés 2030-ig történő felszámolása.

Az EGSZB júniusi plenáris ülésén elfogadott véleményében egyetértett azzal, hogy az európai intézményeknek magas szintű nyilatkozatot kell kiadniuk a HIV-fertőzöttek megbélyegzésének és megkülönböztetésének megszüntetéséről, amelyet 2023. december 1-jén az Európai Parlament elé kell terjeszteni.

Az EGSZB emellett a HIV-fertőzés terjedésének megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó ambiciózusabb új célt is megfogalmazott, amely a tesztelés, a kezelés és a virológiai szuppresszió tekintetében a 95%-os lefedettséget célozza meg minden országban.

„Több mint tíz év kihagyás után újra próbáljuk felmérni a HIV-vel kapcsolatos helyzetet. Túl sokáig elhanyagoltuk ezt a kérdést” – mondta Pietro Barbieri, a vélemény előadója. „A lehető legnagyobb elkötelezettségre van szükségünk, együtt kell működnünk közösségekkel, orvosokkal, iskolákkal és munkahelyekkel”.

Fontos, hogy a HIV-fertőzöttek számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a munkahelyen, beleértve a rugalmas munkaidőt és az orvosi vizsgálatokra szolgáló meghosszabbított szabadságot. A megbélyegzés és a megkülönböztetés elleni küzdelemhez elengedhetetlenek a tudatosságnövelő kampányok, a képzés és az információterjesztés az iskolákban, a civil társadalomban és az ifjúsági szervezetekben.

„A HIV-diagnózisok számának csökkenése ellenére továbbra is résen kell lennünk. A fertőzés terjedésének megfékezése érdekében elengedhetetlen a korai diagnózis, a kezelés korai megkezdése és az ellátás folyamatossága" – mondta Nicoletta Merlo, a vélemény társelőadója.

A HIV továbbra is jelentős közegészségügyi probléma az egész világon, még mindig több mint 36 millió embert érint, akik közül 2,3 millióan a WHO európai régiójában élnek. Az európai kontinens keleti régiói különösen érintettek, a kelet-európai és közép-ázsiai régióban Ukrajnában van a második legnagyobb AIDS-járvány.

A HIV elsősorban olyan marginalizált csoportokat érint, mint a kábítószer-használók, a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak, a transzneműek, a migránsok és a fogvatartottak. A megbélyegzés és a félelem elriasztja az érintetteket attól, hogy segítségért forduljanak, így csak későn kerül sor tesztelésre és diagnózisra, és az esetek több mint felében a betegség előrehaladott szakaszában születik diagnózis. Ez növeli a terjedés kockázatát és a megelőzhető halálesetek számát, különösen azokon a területeken, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő AIDS-kezelés.

A járvány leküzdéséhez elengedhetetlenek az ellátást és a megelőzést integráló átfogó stratégiák, valamint az olyan innovatív vizsgálati módszerek, mint a gyorstesztek és az öntesztelés. (ll)

Az EGSZB szakpolitikai ajánlásokat fogalmazott meg az uniós költségvetés saját forrásainak új generációjára vonatkozóan. Egy új véleményben az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fejlessze tovább a társaságiadó-keretet (BEFIT), és javasolja, hogy fontolja meg egy a digitális tranzakciókra kivetett uniós szintű adó, valamint egy kiegészítő illeték kivetését, mely utóbbit azokra az uniós vállalatokra szabnának ki, amelyek olyan harmadik országbeli gyártóktól importálnak termékeket, amelyek nem biztosítják a munkavállalók megfelelő védelmét.

Az uniós költségvetési bevételek új forrásaira vonatkozó javaslatokat olyan környezetben kell újragondolni, ahol a tagállamok a világjárvány utóhatásainak költségvetési terheivel szembesülnek, és amelyet jelenleg is tartó nemzetközi feszültségek és magas kamatlábak jellemeznek. „Olyan erős uniós költségvetés mellett szállunk síkra, amely biztosítja az EU számára a politikai ambícióinak eléréséhez szükséges pénzügyi eszközöket, valamint a valódibb saját források felé való elmozdulást. Ez elvonná a figyelmet a nettó egyenlegekről, ami káros az európai integrációra” – nyilatkozta Philip von Brockdorff előadó a vélemény plenáris ülésen történő elfogadása során. Az Európai Bizottság 2023. június 20-án közzétett, a társasági adón alapuló, kiigazított saját forrásokra vonatkozó javaslata kiegészítette a 2021-ben benyújtott, de a Tanács által még el nem fogadott, új bevételi forrásokra vonatkozó három másik javaslatot.

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozza ki a „Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret” (BEFIT) elnevezésű eszközt, mert csak így lehet társasági adón alapuló, kiigazított saját forrásokat javasolni. Az EGSZB ezenkívül úgy véli, észszerű megvizsgálni azt a lehetőséget, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat bevonják a BEFIT-be, illetve dolgozzanak ki egy, az Európai Parlament által javasolt globális pénzügyi tranzakciós adót. Emellett az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy kiegészítő illeték lehetőségét is, amelyet azokra az uniós vállalatokra szabnak ki, amelyek olyan harmadik országbeli gyártóktól importálnak termékeket, amelyek nem biztosítják a munkavállalók megfelelő védelmét. (tk)

Az erős civil társadalmi hálózat – a politikai tudatossággal, szilárd jogszabályi kerettel és a független médiával együtt – az egyik legfontosabb fegyver a dezinformáció elleni küzdelemben helyi szinten.

Június 12-én elindult a dezinformációval kapcsolatos figyelemfelkeltést célzó EGSZB-s rendezvénysorozat, amellyel már a 2024-es európai parlamenti választásokra készülünk. A rendezvényt Szófiában tartottuk, mivel felmérések szerint a bolgárok 55%-a úgy érzi, hogy gyakran ki van téve a dezinformáció és az álhírek veszélyének.

Az itt tartott megbeszélések során az derült ki, hogy a civil társadalmi szervezeteknek, a kormányoknak és a független médiának össze kell fogniuk, hogy védelmet nyújtsanak az információk manipulálásával szemben, amely a külső beavatkozás eszközeként egyre nagyobb teret nyer.

A dezinformáció terjedése különösen aggasztó tendencia a küszöbönálló európai parlamenti választások fényében. Oliver Röpke, az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy „a dezinformációt, amely mellé most már háborús propaganda is társul, eszközként használják tények elferdítésére és viszálykeltésre, ellehetetlenítve ezzel az objektív vitát. Jövőre lesz Európa demokratikus életének legnagyobb mozzanata, az európaiaknak pedig joguk van ahhoz, hogy tényeken alapuló döntést hozzanak. Ezért úgy vélem, hogy mindannyiunknak szerepet kell vállalnia, hogy a kampány mentes legyen a dezinformációtól és a külső befolyástól.”

Kiril Valcsev, a Bolgár Hírügynökség (BTA) főigazgatója szerint a dezinformáció elleni küzdelemben a leghatásosabb fegyver maga az információ, nem pedig a cenzúra. „Biztosítanunk kell a szabad információáramlást és azt, hogy mindenki hozzáférjen az információkhoz.”

Alice Stollmeyer a „Defend Democracy” alapítója és vezérigazgatója szerint „a civil társadalmi szereplők nem tudják egyedül felvenni a harcot a dezinformáció ellen. Annyit tudnak tenni, hogy közösen intézkedéseket szerveznek és fellépnek, és nagyobb elszámoltathatóságra bírják a közösségimédia-platformokat üzemeltető technológiai nagyvállalatokat.”

A viták során elhangzottakból az is nyilvánvalóvá vált, hogy a független médiának rendkívül fontos szerepe van a dezinformáció leleplezésében. A független orosz újságíró, Tyihon Dzjadka, a Dozsgy TV főszerkesztője elmondta, hogy a független média keményen dolgozik azon, hogy az orosz propaganda elleni küzdelemben bizonyítékokkal és tényeken alapuló információkkal lássa el az oroszokat. „Az orosz kormány meg akarja akadályozni, hogy az emberek megtudják az igazságot.” (at)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság fontos szerepet fog játszani az Európai Unió Tanácsa új spanyol elnöksége folyamán, mivel az elnökség számos vélemény elkészítésére kérte fel.

Az Európai Unió Tanácsának spanyol elnöksége egy Európa számára kulcsfontosságú pillanatban kezdi meg működését. Itt az ideje, hogy az Unió megerősítse rezilienciáját.

A számos válság, amellyel Európa az elmúlt években szembesült, megmutatta sebezhető pontjainkat, valamint rávilágított arra, hogy az Európai Uniónak ki kell alakítania saját stratégiai autonómiáját. Ezért a spanyol elnökség prioritásainak középpontjában a nyitott stratégiai autonómia áll, amely kulcsfontosságú elemként a rezilienciával egészíti ki a zöldebb, digitálisabb és szociálisabb Európára vonatkozó európai célkitűzéseket.

2024 júniusában az EU polgárai a kontinens legnagyobb demokratikus folyamatában vesznek részt: az európai parlamenti választásokon. Ezért alapvető fontosságú, hogy bevezessük a demokráciánk védelméhez – különösen a külföldi beavatkozásokkal szemben – szükséges garanciákat annak biztosítása érdekében, hogy a választások ne jelentsenek termékeny táptalajt a dezinformáció, a propaganda és a kibertámadások számára.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság feltett szándéka, hogy szorosan együttműködjön a spanyol elnökséggel, és az elnökség időszakában folyamatosan közvetítse az európai civil társadalmi szervezetek hangját. Ezért a spanyol elnökség felkérésére az EGSZB nem kevesebb mint 22 feltáró véleményt fog kidolgozni számos témában, többek között a zöld és digitális átállásról, az EU szociális dimenziójáról és Európa jövőjéről. Ezekkel a részletes és ambiciózus véleményekkel, valamint számos tematikus rendezvénnyel és konferenciával – többek között az energiaszegénység, a ritka betegségek és a szociális gazdaság témájában – az EGSZB hozzá tud járulni a spanyol elnökség vitáihoz.
Az EGSZB várakozással tekint az elnökséggel való együttműködés elé egy olyan, reziliensebb, befogadóbb és biztonságosabb Európa megvalósítása érdekében, amely a polgárokat szolgálja, és hatékonyan képes kezelni az előttünk álló kihívásokat.

A kiadvány EN, FR, DE és ES nyelven érhető el az EGSZB honlapján. (af)

Az EGSZB Munkáltatók csoportjának cikke

Az EGSZB júniusi plenáris ülésén a Munkáltatók csoportja ellenvéleményt terjesztett elő, hogy határozottan hangot adjon a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyvvel kapcsolatos aggodalmainak. A jegyzőkönyv alapvetően megváltoztatná az EU szociális piacgazdaságának jellegét és működését.

Az ESZSZ társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyvre tett javaslata megteremtené a szociális, munkavállalói és szakszervezeti jogok elsőbbségét nemcsak a gazdasági szabadságokkal való kölcsönhatásukban, hanem a belső piaci, a versenyjogi és bármely más uniós szakpolitikai intézkedés vonatkozásában is, beleértve az olyan területeket, mint a gazdasági kormányzás, a kereskedelem, a digitalizáció és a környezetvédelem.

„Ha általánosságban előnyben részesítjük a szociális jogokat a gazdasági szabadságokkal szemben, az ugyanolyan helytelen lenne, mint általános elsőbbséget adni a gazdasági szabadságoknak”, jelentette ki Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportjának elnöke.

A társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv valójában a Szerződés módosítására szólít fel, megszüntetve a szociális jogok és a belső piac alapját képező négy szabadság közötti jelenlegi egyensúlyt, amelyet jelenleg a Szerződések több rendelkezése biztosít.

„Ahelyett, hogy az EU nekiállna a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv kidolgozásának, amely torzítaná a gazdasági szabadságok és a szociális jogok közötti egyensúlyt, és beavatkozna a jól meghatározott uniós és nemzeti hatáskörökbe, inkább a tekintetben kellene konszenzust kialakítani, hogy miben áll az EU hozzáadott értéke a foglalkoztatás- és szociálpolitikák terén”, vélekedett Mariya Mincheva, az EGSZB Munkáltatók csoportjának tagja, az ellenvélemény készítője.

Az EGSZB Munkáltatók csoportjának ellenvéleményét, amely 7 tartózkodás mellett 101 támogató szavazatot és 133 ellenszavazatot kapott, csatolták az EGSZB véleményéhez.

• SOC/756. sz. vélemény – „A társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv” (mellékletben az ellenvélemény): https://europa.eu/!jdMJ7Q
• Lásd még: „Az EGSZB támogatja, hogy az alapvető szociális jogok elsőbbséget élvezzenek az uniós jog szerinti gazdasági szabadságokkal szemben” (fent).

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

A társadalmi haladásról szóló, az EU alapvető jogszabályaiban rögzített jegyzőkönyv választ adna a munkavállalók azon igényére, hogy Európa részéről szilárd szociális védelemben részesüljenek.

A tisztességes bérek és a megfelelő munkakörülmények mindenki számára alapvető jogot jelentenek. Ennek az alapvető jognak a biztosítása elengedhetetlen a társadalom fejlődéséhez. Ez a sarokköve a stabil szociális piacgazdaságnak, amely a gazdasági és versenyképességi előnyök terén kíván előrelépést elérni, miközben szociálpolitikákat dolgoz ki a társadalmi haladás és a demokratikus értékek biztosítása érdekében. A kettőt nem lehet szétválasztani. Ez volt az egyik legfőbb aggodalom, amelynek a munkavállalók és polgárok hangot adtak az Európa jövőjéről szóló konferencia folyamán.

Amikor az emberek az egységes piacról hallanak, azt kérdezik, hogyan fogja az javítani mindennapi életüket. Szilárd szociális védelmet szeretnének, minimumjövedelmet, erősebb szociális párbeszédet és kollektív tárgyalásokat, egyenlő munkaerőpiaci esélyeket – amihez hozzátartozik a szociális dömping megszüntetése is –, méltányos adópolitikákat, megfizethető lakhatást és a nemek közötti egyenlőséget.

A társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv kézzelfogható választ adna ezekre a gyakorlati problémákra, mivel előmozdítaná és védelmezné a szociális jogok legmagasabb szintű normáit, valamint elébe menne az e jogok terén történő visszalépéseknek, illetve azok megkerülésének.

Egy olyan időszakban, amikor az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia előtt egyre nagyobb kihívások állnak, az EU-nak azzal kell megerősítenie elkötelezettségét ezen alapvető értékek iránt, hogy a szociális Európát helyezi törekvései középpontjába. Az emberek bizonyítékokat szeretnének arról, hogy szociális jogaikat nem fogják figyelmen kívül hagyni a gazdasági és piaci dinamika javára, amint az a 2008-as pénzügyi válságra válaszul hozott megszorító intézkedések esetében történt.

• Ld. „Az EGSZB támogatja azt a kérést, hogy az alapvető szociális jogok élvezzenek elsőbbséget az uniós jog szerinti gazdasági szabadságokkal szemben” című cikkünket is (fent)

Miguel Ángel Cabra de Luna, az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának tagja

Európában meredeken nő az idősek száma. Egy új EGSZB-vélemény egy sor szakpolitikai ajánlást terjeszt elő annak kapcsán, hogy miként lehet optimális választ adni erre a mind súlyosabbá váló problémára.

Friss adatok és előrejelzések szerint 2019 és 2050 között várhatóan 44,7%-kal fog nőni Európában a 65 éven felüliek száma. A Covid19-világjárvány rávilágított arra a stratégiai kihívásra, amelyet a népesség elöregedése jelent az EU számára, valamint arra, hogy meg kell reformálni és javítani kell az idősek tartós ápolás-gondozását. Így tehát most, hogy az Egészségügyi Világszervezet lezárultnak nyilvánította a Covid19-vészhelyzetet, az EU-ban pedig megbeszélések folynak egy új idősügyi stratégiáról, kitűnő alkalom kínálkozik arra, hogy megvizsgáljuk, milyen hatásai voltak a világjárványnak az idősebb népességre.

Az EGSZB már 2022 januárjában elfogadta az Új idősgondozási modell: a Covid19-világjárvány tanulságai című véleményt, amelynek én magam voltam az előadója. Ebben kiemeltük, hogy sürgősen paradigma- és irányváltásra van szükség az idősgondozásba történő beruházások terén, továbbá számos ajánlást is tettünk a témában. Most, az EGSZB júliusi plenáris ülésszakán egy új véleményt terjesztünk elő szavazásra, amely szintén ezt a kérdést vizsgálja.

Ez a szöveg hangsúlyozza, hogy az idősekre vonatkozóan új európai stratégiát kell elfogadni az idősek jogainak védelme, valamint a társadalomban és a gazdaságban való teljes körű részvételük biztosítása érdekében. Javasolja továbbá, hogy hozzanak létre egy az idősekkel foglalkozó európai ügynökséget, hirdessék meg az idősek európai évét, fogadjanak el ENSZ-egyezményt az idősek jogairól, valamint tegyék naprakésszé vagy hozzák létre az idősek jogait védő és önálló életvitelük lehetőségét biztosító jogszabályokat. A véleményben rámutatunk továbbá, hogy több finanszírozásra van szükség, biztosítani kell a gondozáshoz való egyetemes hozzáférést, illetve (tovább)képzéseket kell nyújtani az önálló életvitelt előmozdító és a gondozást segítő innovatív technológiák használata terén, a gondozók megfelelő képzésének garantálása mellett.

Fontos, hogy az európai szakpolitikák szem előtt tartsák az időseket, és elérhető, színvonalas tartós ápolást-gondozást biztosítsanak az idősek és családjuk számára, garantálva autonómiájukat, jóllétüket és méltóságukat. Ugyanilyen fontos, hogy a kort és az idősekkel való foglalkozást ne tehernek vagy társadalmi költségnek, hanem inkább az idősek szélesebb körű tevékeny szerepvállalásával elérhető társadalmi és gazdasági előnyök részének tekintsék.

Az EGSZB folytatja elképzelések és javaslatok kidolgozását ebben a tárgyban. A tagok úgy látják, hogy ezt a témát a 2024. évi európai választások fényében prioritásként kell kezelni. Az európai szociális modell hitelessége forog kockán, különösen egy olyan Európában, amely gyorsabban öregszik, mint a bolygó bármely más régiója.