MI: A világ legjobb kutatóinak 18%-a európai, de csak 10%-uk dolgozik Európában

Jayant Narayan, a Világgazdasági Fórum munkatársa hívta fel a figyelmet erre az adatra az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság júliusi plenáris ülésén a mesterséges intelligenciáról (MI) folytatott vita során, és rámutatott arra, hogy versenyképessége érdekében Európának közép- és hosszú távú intézkedésekbe kell beruháznia ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia számára kedvező ökoszisztémát hozzon létre.

Az EGSZB nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésén vitára került sor a „Mesterséges intelligencia és valódi értékek: digitális jövőnk” témában, Jayant Narayan, a Világgazdasági Fórum „Global AI Alliance” projektjének vezetője részvételével.

A mesterséges intelligencia alkalmazására törekvő kkv-k kihívásaira összpontosítva Jayant Narayan hangsúlyozta, hogy bár egyre több olyan új megoldás jelenik meg, mint a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia, melynek segítségével a vállalkozások és az egyének anélkül dolgozhatnak MI-alkalmazásokon, hogy magasan képzett adatelemző kutatókat kellene alkalmazniuk, azért ez nem jelent mindenre megoldást. Közép- és hosszú távon arra is figyelmet kell fordítani, hogy a kkv-k képesek legyenek kiépíteni a mesterséges intelligencia bevezetéséhez szükséges helyi, házon belüli kapacitást. Itt jelennek meg olyan alapvető szempontok, mint a készségek, amelyeket a mesterséges intelligencia és az adattudomány esetében nem lehet egyik napról a másikra fejleszteni. Az innováció finanszírozása és támogatása kulcsszerepet tölt be ebben a folyamatban.

Arra a kérdésre, hogy Európa miért marad el az Egyesült Államok és Kína mögött, Jayant Narayan elmondta, hogy ennek számos oka van, de kétségkívül fontos szerepet játszott ebben a kormányzati támogatás és finanszírozás a Szilícium-völgy megjelenésétől kezdve az innováció és a verseny fokozására irányuló, mindkét politikai oldal által nemrégiben elfogadott törvényig, amelynek révén 250 milliárd dollárt fordítanak a technológia és innováció területére.

„Ez a finanszírozás olyan piacot eredményez, amely végül az Önök legjobb kutatóit és adattudósait is odavonzza. És nem rövid távú megoldásról van szó, hanem inkább egy olyan ökoszisztéma létrehozására irányuló közép-, illetve hosszú távú szemléletről, amellyel nem csupán helyi értéket teremtünk, hanem vezető szerepet is töltünk be abban.” Nemrégiben közzétett tanulmányokat idézett, melyek azt mutatják, hogy a világ legmagasabb szintű, mesterséges intelligenciával foglalkozó tudósainak 18%-a európai, azonban csak 10%-uk dolgozik Európában.

Jayant Narayan foglalkozott a mesterséges intelligencia és a civil társadalom kapcsolatának kérdésével is, valamint azzal, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése ténylegesen mindenkinek a javát szolgálja-e vagy csak bizonyos csoportok érdekeit.

Megemlítette, hogy egyes tanulmányok szerint az utóbbi időben az Amazon bevételének 30–40%-a a fogyasztóknak szóló, a mesterséges intelligencián alapuló ajánlásoknak köszönhető, és hangsúlyozta, hogy az MI valóban igen széles körben elterjedt, ezért ilyen fontos a robusztussága, jellemzőinek megmagyarázhatósága, valamint az átláthatósága és a belé vetett bizalom. A megmagyarázhatóság és a biztonság terén előrelépésekre került sor, de olyan élvonalbeli technológiák révén, amelyekhez várhatóan nem mindenki férhet hozzá.

Bár rengeteg elvet megfogalmaztak ezen a területen, Jayant Narayan szerint a legfontosabb kérdés az, hogy ezeket ténylegesen átültetik-e a gyakorlatba, valamint hogy a civil társadalom érdekeit tekintetbe veszik-e. Előrejelzése szerint a végrehajtás terén a közszféra szabályozása és az ágazati keretek kombinációja segítségével lehet majd haladást elérni. Az ipar és a szabályozók közötti párbeszéd révén kerülhet sor fejlődésre, esetleg azt a pontot is elérve, amikor az ipar akár önkéntes alapon is elkezd lépéseket tenni.