Pontos adatgyűjtésre és megfelelő tagállami szakpolitikákra van szükség az rasszizmus elleni uniós cselekvési terv hatékony végrehajtásának biztosításához. Le kell leplezni a Covid19-világjárvány alatt Európában aggasztó méreteket öltő rasszizmust és etnikai megkülönböztetést.

Az európai polgárok negyede úgy érzi, hogy életének legalább egy területén hátrányos megkülönböztetés éri, a rasszizmus és az etnikai megkülönböztetés pedig csúcsokat dönt a foglalkoztatásban. Ezért sürgősen szükség van a rasszizmus elleni küzdelemre irányuló jogszabályok aktualizálására és érvényre juttatására – derült ki az EGSZB által március 18-án tartott virtuális meghallgatásból.

Az „Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra” témában tartott meghallgatás az uniós intézményekből érkező előadóknak, valamint európai emberi jogi és rasszizmus elleni platformoknak nyújtott alkalmat a találkozásra. A bemutatott adatok komor képet festettek a valós helyzetről.

Az EGSZB e témában kidolgozott véleményének előadója, Cristian Pîrvulescu, hangsúlyozta a rasszizmus elleni uniós cselekvési terv időszerűségét, hiszen az a világjárvány eredményeképpen megjelenő, egyre mélyülő egyenlőtlenségek és megkülönböztetés időszakában készült.

Az Európai Bizottság részéről Thibault Balthazar kiemelte a tagállamok fontos szerepét, arra bátorítva őket, hogy fogadják el a nemzeti cselekvési terveket, és vonják be a civil társadalmat, valamint az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szerveket a folyamatba. Aleksandra Wesoły olyan uniós eszközöket mutatott be, mint az uniós radikalizálódástudatossági hálózat és más platformok, amelyek segítenek a radikalizálódás és a szélsőséges narratívák elleni küzdelemben. Maria Daniella Marouda szerint az Európai Bizottság „A rasszizmus és az intolerancia ellen” című tanulmánya rávilágított a megkülönböztetés elleni jogszabályok terén elért haladásra.

Joanna Goodey az Alapjogi Ügynökségtől rámutatott, hogy, bár léteznek jogszabályok, hiányosak az adatok, és megbízható és rendszeres adatgyűjtésre van szükség a cselekvési terv sikeréhez.

A Régiók Bizottsága rasszizmus elleni uniós cselekvési tervről szóló véleményének előadója, Yoomi Renström hangsúlyozta, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat stratégiai partnerként kell elismerni a nemzeti cselekvési tervek kidolgozásában, végrehajtásában és nyomon követésében.

Asztalos Csaba, a megkülönböztetés elleni küzdelem román tanácsának elnöke kiemelte a hozzáférhető adatbázisok és az egyértelmű kommunikációs stratégiák jelentőségét, míg Marie Mescam, az SOS Racisme munkatársa hangsúlyozta annak égető szükségességét, hogy olyan fórumot biztosítsanak a párbeszédnek az EU-ban, ahol a civil társadalom, az egyenlőséget előmozdító szervek és a rasszizmus ellen fellépő szervezetek kicserélhetik tapasztalataikat és megoszthatják ismereteiket

Juliana Wahlgren, a Rasszizmus Elleni Európai Hálózat vezető érdekvédelmi tisztviselője kifejezte reményét, hogy a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó, és a civil társadalmi szervezetek keretében kulcsfontosságú szaktudással rendelkező személyek bevonása jelentős mértékben hozzájárul majd a cselekvési terv hatékony végrehajtásához. (mt)