Az EGSZB info kérdése: Milyen szerepet töltsenek be a fiatalok a zöld gazdaságra való átállásban?

Nicoletta Merlo: A fiatalok legalább két okból is döntő szerepet játszhatnak és kell is játszaniuk a zöld átállásban. Először is érdemes emlékeztetni arra, hogy azok a döntések, amelyeket a politikai vezetők jelenleg hoznak az éghajlatváltozással és a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban, mindenekelőtt a fiatalokat és a jövő generációit érintik majd, akiknek ezért joguk van ahhoz, hogy elmondhassák véleményüket.

Egy másik fontos, figyelembe veendő szempont, hogy a fiatalabb generáció a legérzékenyebb és a legtudatosabb annak szükségességét illetően, hogy felvállaljuk a zöld átállás kihívásait, és fellépjünk a környezeti fenntarthatóság megvalósítása érdekében. Az elmúlt években az éghajlatváltozás elleni fellépés Európa-szerte nagyszámú fiatalt mozgósított. Számos, fiatalokból álló környezetvédelmi és társadalmi mozgalom jött létre helyi, nemzeti és európai szinten, amelyek tüntetéseket szerveztek és kézzelfogható intézkedéseket követeltek a kormányoktól és a politikai döntéshozóktól a környezet védelme és a klímasemlegesség megvalósítása érdekében.

Bár egyre inkább elismerik a fiatalok szerepét egy fenntarthatóbb, befogadóbb és zöldebb világ megteremtésében, és 2022-t az ifjúság európai évének nyilvánították, egyértelmű, hogy a fiatalok még mindig nehezen juttatják érvényre érdekeiket és találják helyüket a döntéshozatali folyamatban – és nem csak akkor, ha a zöld átállásról van szó.

Véleményem szerint az ifjúsági szervezeteknek lehetőséget kellene adni arra, hogy nemcsak olykor-olykor, hanem szisztematikus és strukturált módon hallathassák hangjukat az intézményeken belül, hogy minőségi és érdemi hozzájárulást tehessenek a döntéshozatalhoz valamennyi szinten, és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ötleteket és projekteket valósíthassanak meg.

Ehhez az intézményeknek mindenekelőtt el kellene fogadniuk azifjúsági tesztet, megfelelő (és strukturális) pénzügyi támogatásban kellene részesíteniük az ifjúsági szervezeteket, valamint rendszeres értékeléseket kellene végezniük a beruházások fiatalabb generációra gyakorolt gazdasági, politikai és társadalmi hatásairól, egyértelműsítve számukra, hogy a közpolitikák miként és milyen mértékben hatnak pozitívan a fiatalok életére.

Két további kulcsfontosságú szempont, amelyekkel foglalkozni kell a fiatalok zöld átállásban betöltött szerepét illetően, az oktatás és a foglalkoztatás.

Az éghajlati és környezeti vészhelyzettel összefüggésben a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatásnak az iskolák egyik prioritásává kell válnia. A gyermekek fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos oktatásának a legfiatalabb kortól kell kezdődnie, és az iskolai évek alatt végig folytatódnia kell. Ágazatokon átívelő megközelítésre van szükség, amely elméleti és gyakorlati készségeket biztosít, többek között az iskolából a munkába való átmenet és a tanulószerződéses gyakorlati képzések révén. Az egész életen át tartó tanulás szintén alapvető fontosságú, mivel az ökológiai átállás sikere attól is függ, hogy a tudatosság és a részvétel növelésének érdekében az iskolák képesek-e együttműködni a helyi hatóságokkal, illetve különösen az ifjúsági szervezetekkel és a szervezett civil társadalommal a tanórán kívüli tevékenységeket illetően.

2023-at a készségek európai évének nyilvánították, készségek nélkül pedig nincs átállás. Alapvető fontosságú, hogy a fiatalokat felvértezzük azokkal a készségekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy lépést tarthassanak a zöld átállás által előidézett innovációval, hiszen ez az átállás óhatatlanul jelentős mértékben formálja a jelenlegi és a jövőbeli munka világát. Ezért be kell ruházni a munkahelyi környezetben, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzések és szakmai gyakorlatok formájában megvalósuló képzési és tanulási gyakorlatokba.

A zöld átállásnak olyan igazságos átmenetnek kell lennie, amely biztosítja a munkavállalók átképzését és továbbképzését. Fontos, hogy mindenki számára minőségi munkahelyeket teremtsünk, és senki ne maradjon le. Ezért kulcsfontosságú, hogy a képzési politikákat integrálják az iparpolitikákba, összehangolják más fejlesztési stratégiákkal, valamint a szociális partnerekkel szoros együttműködésben részletesen megtervezzék regionális és helyi szinten.

Végezetül az innováció kulcsfontosságú a zöld átállás sikeréhez. Ezért a kitűzött célok elérésének egyik kulcseleme, hogy a vállalkozói képességekkel rendelkező fiatalokat innovatív projektekre irányuló célzott képzésekkel és támogatásokkal, valamint megfelelő pénzügyi támogatás biztosításával ösztönözzék arra, hogy csatlakozzanak az innovációs folyamathoz.