EGSZB info

Mivel a vízhiány és a vízszennyezés továbbra is globális kihívást jelent, a jelenlegi uniós szakpolitikai keret nem tűnik megfelelőnek. Az EGSZB február 27-i ülésén vezető vízügyi szakértők vitatták meg az erre vonatkozó különböző lehetséges megoldásokat. Ezzel a meghallgatással kezdte meg az EGSZB a vízzel kapcsolatos munkáját. 

Az EGSZB egy sor saját kezdeményezésű véleményen dolgozik, hogy ősszel megoszthassa a civil társadalom ajánlásait az EU vízügyi jövőjével kapcsolatban.

2022 nyarán Európa az elmúlt 500 év legsúlyosabb aszályát élte át. Bár az uniós zöld megállapodás tartalmaz javaslatokat a vízzel kapcsolatos problémák kezelésére, ezek a célkitűzések nem épülnek be kellőképpen az uniós szakpolitikákba. Léptékváltásra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük az energiapolitika terén elkövetett múltbeli hibákat. 

Christa Schweng, az EGSZB elnöke kijelentette: „Az EU-nak megvan a lehetősége arra, hogy vezető szerepet vállaljon a vízügy területén”.

Az Európai Parlament nemrégiben szintén egy uniós vízstratégia kidolgozását szorgalmazta. Pernille Weiss, az európai parlamenti képviselők vízügyi csoportjának elnöke a következőket mondta: „Remélem, hogy Európa modellértékűvé válik a vízkészletekkel való gazdálkodás terén”.

Az EGSZB egy sor saját kezdeményezésű véleményen keresztül aktívan törekszik majd egy átfogó uniós vízstratégia kialakítására – többek között a tiszta vízkészletek biztosítására, a vízzel kapcsolatos kérdésekből eredő nemzetközi konfliktusok hatásainak előrejelzésére és enyhítésére, valamint a fenntartható vízgazdálkodásra irányuló javaslatok révén.

Pietro Francesco De Lotto, az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának (CCMI) elnöke a víz ipari dimenzióját emelte ki: „A víztakarékos technológiák fontos részét képezik a megoldásnak, amelyre nemcsak az iparnak, hanem az egész társadalomnak szüksége van.”

Salla Saastamoinen, a Közös Kutatóközpont (JRC) főigazgató-helyettese megjegyezte: „A JRC osztja az EGSZB-nek a vízgazdálkodás holisztikus megközelítésére irányuló törekvését”.

Oliver Röpke, az EGSZB Munkavállalók csoportjának elnöke a víz mint emberi jog fontosságát hangsúlyozta: „A szolidaritásnak és a fenntarthatóságnak kell a megoldásaink középpontjában állnia”. (gb)

Az EGSZB februári plenáris ülésén Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz demokratikus ellenzék vezetője arra kérte az uniós intézményeket, hogy támogassák a belarusz népet az önkényuralom elleni küzdelemben. Belarusz megérdemli, hogy az európai család tagja legyen, és ez csak az összes uniós intézmény aktív támogatásával lehetséges – mondta. 

Belaruszban romlik az emberi jogi helyzet: mintegy 1500 polgárt tartanak fogva politikai okokból, és naponta átlagosan 17 embert visznek börtönbe. 

Az EGSZB elnöke, Christa Schweng elmondta: „Minden tekintélyelvű politikus fél a népétől. Félnek a civil társadalomtól, mert az teret ad új, kreatív erőknek, amelyek így felszabadulhatnak és képesek változásokat elérni.”

Szvjatlana Cihanouszkaja kiemelte a közvetlen kapcsolatot Belarusz és Ukrajna felszabadítása között: „Európa jövője Ukrajna harcterein, a belaruszi földalatti ellenállásban és természetesen Európa fővárosaiban dől el.” Arra kérte az uniós intézményeket, hogy támogassák a helyszínen és száműzetésben harcolókat, és azt javasolta, hogy a belarusz ellenzékkel együttműködve élesszék újjá a keleti partnerséget, amelyből a belarusz kormány 2021-ben kilépett. 

„Felszólítjuk a hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon a letartóztatott embereket és szakszervezeti tagokat” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB Munkavállalók csoportjának elnöke.

„A civil társadalom képviselőiként készen állunk arra, hogy minden uniós intézményben hangot adjunk annak az elképzelésének, amely Ön szerint segíthetné a belarusz helyzetet” – hangsúlyozta Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportjának elnöke.

„Ön egy erős és bátor nő, Cihanouszkaja asszony” – mondta Simo Tiainen, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának alelnöke – „Félelmet nem ismerve küzd országa jobb jövőjéért. Mi az Ön oldalán állunk. Belaruszt a demokrácia illeti meg, nem a diktatúra.” (mt)
 

Mindössze egy nappal az Ukrajna elleni orosz invázió évfordulója előtt az EGSZB állásfoglalást fogadott el, amelyben sürgette Ukrajnának az EU-hoz való gyors, ám a bővítési elveket kellően szem előtt tartó csatlakozását. Az EGSZB támogatta továbbá az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges nemzetközi törvényszék létrehozását, és hangsúlyozta, hogy a civil társadalomnak a szükséges ideig a jövőben is segítséget kell nyújtania Ukrajnának.

Az EGSZB a februári ülésszakán elfogadta harmadik, Ukrajnával foglalkozó állásfoglalását, amelynek címe: Ukrajna: Egy évvel az orosz invázió után – az európai civil társadalom perspektívája. A szöveg elfogadásához kapcsolódóan vitát is tartottak „A háború hatása az emberekre Ukrajnában és az EU-ban” címmel. Ebben részt vett Olekszandra Matvijcsuk, a 2022-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett ukrajnai Polgári Szabadságjogok Központja vezetője, valamint Lora Pappa, a „METAdrasi – Fellépés a migráció fejlesztéséért” elnevezésű görög nem kormányzati szervezet elnöke is.

Az állásfoglalásban az EGSZB kiállt Ukrajna uniós csatlakozása mellett. „Sürgetjük Ukrajnának az EU-hoz való gyors, ám a bővítési elveket kellően szem előtt tartó csatlakozását. Az ukrán civil társadalom és az ukrán nép továbbra is a legfontosabb prioritás az EGSZB számára” – szögezte le Christa Schweng EGSZB-elnök.

Az állásfoglalás ezenkívül felszólított az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges nemzetközi törvényszék létrehozására is. Olekszandra Matvijcsuk érzelemdús beszédben számolt be arról, hogy az orosz csapatok példátlan számban követtek el háborús bűnöket: „Ideje, hogy a szavakat határozott tettekké váltsuk és teret adjunk a jogi eljárásoknak. A tartós béke ugyanis elképzelhetetlen igazságszolgáltatás nélkül.”

Séamus Boland, a Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke kijelentette: „Támogatjuk azt a felhívást is, hogy hozzák létre az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges nemzetközi törvényszéket.”

Az invázió eddigi egy éve során a civil társadalmi szervezetek már 8 millió menekültnek és 6 millió belső menekültnek nyújtottak segítséget. „Egyre inkább érezhető azonban a fásultság” – panaszolta Lora Pappa.

Oliver Röpke, a Munkavállalók csoportjának elnöke szerint „az ukrán civil társadalmat nem tekinthetjük vendégnek: otthon kell érezniük magukat nálunk”. Stefano Mallia, a Munkáltatók csoportjának elnöke pedig ezt azzal egészítette ki, hogy „a civil társadalom kész a szükséges ideig és bármilyen módon támogatni Ukrajnát az újjáépítésben”. (mt)

Február 22-i plenáris ülésén az EGSZB vitát tartott, amelyen figyelmeztetett arra, hogy a vállalatok egyre nehezebben jutnak szakképzett munkaerőhöz, és hogy minden szinten sürgősen átfogó készségstratégiára van szükség. 

A vitát a készségek európai éve keretében, illetve „A munkaerőpiaci fejlemények támogatása” című EGSZB-vélemény elfogadása kapcsán tartották. Részt vett rajta Stefano Scarpetta, az OECD foglalkoztatási, munkaügyi és szociális ügyekért felelős igazgatója, Marianna Panebarco, az SMEunited alelnöke és Juan Antonio Pedreño, a Social Economy Europe elnöke.

A vita megnyitóján Christa Schweng, az EGSZB elnöke így fogalmazott: „A világjárványt követően a felgyorsult digitalizáció, az ökologizálás és a megváltozott munkaszervezés jól rámutatnak arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a munkavállalók tovább- és átképzése abban, hogy az emberek továbbra is foglalkoztathatóak maradjanak, különösen elöregedő társadalmunkban.”

A felszólalók reményei szerint a készségek európai éve nem merül ki hangzatos szlogenekben, hanem hasznos eszköz lesz majd az egész életen át tartó tanulás, képzés és átképzés népszerűsítéséhez.

Sok képzéssel kapcsolatos kérdés felmerült a vita során: szó esett például arról, hogy egyes munkavállalók egyebek mellett idő- és pénzhiány miatt nem tudnak képzéseken részt venni, illetve hogy vannak olyan képzések, amelyek nem felelnek meg a vállalati igényeknek. 

A résztvevők azt is hangsúlyozták, hogy a szociális partnerek nagyon fontos szerepet játszhatnak abban, hogy elismerjék a készségeket. Ez ugyanis sokat jelent abból a szempontból, hogy az emberek megfelelő munkát kaphassanak. Azt is kiemelték, hogy a szociális párbeszéd alapvető eszközt jelent a munkahelyi igények felmérésében és az idevonatkozó készségfejlesztésben.

Maga az EGSZB-vélemény és a vita is külön kitért a kis és közepes méretű vállalatok (kkv-k) helyzetére, hiszen ezek a cégek már most is nehezen jutnak szakképzett munkaerőhöz, illetve nehezen tudnak testreszabott képzési programokat kínálni. 

„Az európai munkaerőpiac átalakulása megköveteli annak alapos megértését, hogy milyen típusú készségekre van szükség a jövőbeli munkaerőpiaci átalakulásokhoz, többek között a kkv-k esetében is” – mondta Mariya Mincheva, a vélemény előadója. 

Véleményében az EGSZB szorgalmazta, hogy az egész életen át tartó tanulás legyen a tágabb gazdasági növekedési stratégiák, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek szerves része. Azt is javasolta, hogy bátorítsák a kkv-kat arra, hogy dolgozzanak hálózatokban és egyesítsék kapacitásaikat annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni a kettős átállás kihívásainak.

Becslések szerint 128 millió európainak tovább- vagy át kell majd képeznie magát, hogy aktív maradhasson a munkaerőpiacon. Éppen azok az alacsony képzettségű munkavállalók vesznek részt a legalacsonyabb arányban képzésekben, akiknek a munkahelye nagymértékben automatizálható: a megfigyelt időszakban csak 4%-uk vett részt valamilyen képzésben az EU27-ben. 

Összességében a felnőttek részvétele is alacsony: csak 11%-uk képzi magát. A 25–34 év közötti munkavállalók esetében a legnagyobb a képzéseken való részvétel aránya: 22%, szemben az összes korcsoportban mért mindössze 8%-kal. (ll)
 

Egyik februári véleményében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nemzeti és helyi hatóságokat fel kell szólítani arra, hogy mielőbb végezzenek hatásvizsgálatokat annak feltárása érdekében, hogy az online platformokon keresztül történő rövid távú szálláshelykiadás milyen hatással van a helyi lakosok életére és a helyi vállalkozásokra, például a szállodákra és más vendéglátóipari létesítményekre.

A véleményben az EGSZB kifejti álláspontját a rövid távú bérbeadásra vonatkozóan az Európai Bizottság által javasolt rendeletről. Az EGSZB azt szeretné, ha az Európai Bizottság ajánlaná a nemzeti és helyi hatóságoknak, hogy rendszeresen mérjék fel, hogy a rövid távú szálláshely-szolgáltatások hogyan befolyásolják – akár közvetve, akár közvetlenül – a helyi idegenforgalmi potenciált, a helyi lakosok életét, a hosszú távra kiadó lakások elérhetőségét és a helyi lakáspiacot; a helyi megélhetési költségeket, a foglalkoztatást, a környezetszennyezést, valamint a helyi hagyományok tiszteletben tartását és a helyi vállalkozásokat.

Az online platformokon keresztül történő rövid távú bérbeadás az utóbbi időkben rohamosan terjedt, jelenleg az EU-ban ez adja az összes turisztikai szálláshely mintegy egynegyedét, és ez számos helyi közösségben problémákat okozott. Miközben néhány kevésbé látogatott régiónak és városnak jót tett, hogy a megfizethetőbb rövid távú szálláshely-szolgáltatások révén fejlődött a helyi turizmus, a népszerűbb turisztikai célpontok esetében tarthatatlanná vált a helyzet. Hogy csak néhány példát említsünk, Velencében, Firenzében és Barcelonában a verseny összeugrasztotta a szállodákat és más hagyományos létesítményeket az Airbnb-vel és más online platformokkal, a helyiek számára pedig nehezen viselhető zsúfoltságot okozott.

„A szabályozás esetleges átgyűrűző hatásait találtuk érdekesnek – mondta Marinel Dănuț Mureșan, a vélemény előadója. – Bár a rendelet csak a rövid távú szálláshelyekre vonatkozó adatok uniós szintű gyűjtéséről és megosztásáról szól, közvetve, ha a nemzeti hatóságok megkaphatják ezeket az adatokat a platformoktól, talán jelentősebb eredményeket tudunk elérni. A hatásvizsgálatok kulcsfontosságú eszközt jelentenének a döntéshozók számára.”

Az EGSZB emellett a szállásadók által köthető biztosítások rendszerére is javaslatot tett, amely kiválthatná a nehézkes engedélyezési eljárásokat. A rendelet értelmében a helyi hatóságoknak lehetőleg nem szabadna a rövid távú szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozásokat kötelezni ezekre az eljárásokra, de más megoldást nem javasol erre a kérdésre. Ezek a biztosítások fedeznék a rövid távú bérbeadási tevékenységekkel összefüggő kockázatok nagy részét, és a biztosítók feladata lenne, hogy ellenőrizzék, a szállásadók betartják-e a szabályokat.

A rendelet javítása érdekében az EGSZB ezenkívül egy EU-szerte egységes formátumban elvégzendő, egyszerűsített regisztrációs eljárást is javasol, valamint azt, hogy az ilyen tevékenységekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget illetően egységes megközelítést alkalmazzanak. (dm)

Február 24-i plenáris ülésén az EGSZB véleményt fogadott el az Európai Bizottság közleményéről, amely felvázolja a gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó javaslatait. Gyors megállapodásra van szükség, de a terv nem eléggé kidolgozott, hangsúlyozza az EGSZB.

Az 1992-es Maastrichti Szerződés óta az uniós gazdasági kormányzási keret segített megteremteni azokat a feltételeket, amelyek előmozdították a gazdasági stabilitást, növekedést és a magasabb foglalkoztatást Európában. Ahogy a keret idővel fejlődött, egyre összetettebbé is vált, és nem minden eszköze és eljárása állta ki az idő próbáját. 

Bár az EGSZB egyetért azzal, hogy a tagállamok 2024-es költségvetési folyamatait megelőzően gyors megállapodásra van szükség, azt is hangsúlyozza, hogy számos részlet véglegesítése még várat magára. A költségvetési strukturális terveknek biztosítaniuk kell, hogy a GDP-arányos államadósság csökkenő pályára álljon, vagy prudens szinten maradjon. Ugyanakkor a szabályoknak elegendő költségvetési mozgásteret kell hagyniuk a zöld és digitális átállással kapcsolatos beruházások számára. És ami a legfontosabb: ahhoz, hogy a megreformált keret sikeres legyen, kulcsfontosságú a szabályok iránti fokozott felelősségvállalás. 

„Sürgősen meg kell reformálni a költségvetési keretet. Sok tagállam nem konszolidálta elegendő mértékben államháztartását a kedvező időszakokban” – jelentette ki Krister Andersson EGSZB-előadó. „A prudens politikák hiánya a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit sújtja. Kulcsfontosságú az adósságszint csökkentése és az államadósság fenntarthatósága. Egyetértünk abban, hogy a tagállamok 2024. évi költségvetési folyamatait megelőzően gyors megállapodásra van szükség.” (tk)

Február 23-án az EGSZB véleményt fogadott el a 2023. évi éves fenntartható növekedési jelentésről szóló európai bizottsági közleményről. Ebben az EGSZB arra sürgette az Európai Bizottságot, hogy az világosabban kommunikálja az EU előtt álló kihívásokat és a leküzdésükhöz szükséges teendőket. 

A 2023. évi éves fenntartható növekedési jelentés, amely felvázolja az EU következő 12–18 hónapra vonatkozó gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai prioritásait, rövid távon enyhíteni kívánja az energiasokkok negatív hatásait, előmozdítva a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint középtávon növelve az EU gazdasági és társadalmi rezilienciáját. 

Véleményében az EGSZB üdvözölte azokat a prioritásokat, amelyeket a versenyképes fenntarthatósággal kapcsolatban határoztak meg, valamint azt is, hogy több figyelmet fordítanak az EU-n belüli szociális párbeszéd megerősítésérére. Ezenkívül az EGSZB arra kérte az Európai Bizottságot, hogy kötelezze el magát a jó kommunikáció mellett, hiszen az nagyon fontos. Az egységes piac működésének javítása érdekében az EGSZB tisztességes munkafeltételeket, hatékony versenyt és a civil társadalom aggályainak jobb figyelembevételét szorgalmazta. Az EGSZB arra is ösztönözte a tagállamokat, hogy az infláció kezelése során alkalmazzanak életszerű, mérsékelt és kiegyensúlyozott megközelítést. 

„A polgárok számára alapvetően fontos, hogy határozottan, következetesen és közösen nevezzük meg a kihívásokat, illetve kommunikáljuk mindazt, amit az EU a leküzdésük érdekében tesz. Mindez segít majd elkerülni az európai projekttel kapcsolatos félreértéseket, és erősíti azt az érzést, hogy Európa mindenkiért működik” – nyilatkozta Gonçalo Lobo Xavier, az EGSZB előadója. (tk)

Az EGSZB 2023. március 1. és 3. között megrendezett civil társadalmi napjai során a résztvevők számos javaslatot terjesztettek elő annak érdekében, hogy ne csak megvédjék, hanem ki is terjesszék az EU civil társadalmi terét, biztosítva, hogy a fiatalabb generációkra olyan, szilárd alapot hagyjunk, amelyre élénk civil társadalmat építhetnek.

A háromnapos rendezvényre március 1. és 3. között került sor a következő témában: „Civil társadalmi szervezetek: a demokrácia pillére és a jelenlegi kihívások leküzdésének kulcsszereplője”. A rendezvény az EU-n belüli civil társadalmi térnek a belső és külső fenyegetésekkel szembeni megerősítésére irányuló felhívással nyílt meg, és nyolc interaktív munkaértekezlet következtetéseinek ismertetésével zárult. A javaslatok a civil társadalom jövője szempontjából fontos kérdésekre terjedtek ki, a 2024-es uniós választásoktól a polgári vitacsoportok uniós döntéshozatalban betöltött szerepének jövőjén át egészen az európai szemeszterig és a civil társadalom finanszírozásáig.

A megnyitón az EGSZB elnöke, Christa Schweng hangsúlyozta, hogy az EGSZB már többször felhívta a figyelmet a civil társadalmat körülvevő fenyegetésekre. „Ezért az Európai Bizottság európai demokráciáról szóló cselekvési tervéről adott visszajelzésünkben nagyon világosan fogalmaztunk: felszólítottuk az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy külön civil társadalmi pillért, és közvetítettük felé az európai civil társadalmi szervezetek és hálózatok azon kérését, hogy dolgozzanak ki egy európai civil társadalmi stratégiát.”

Dubravka Šuica demokráciáért és demográfiáért felelős európai biztos elismerte, hogy „a demokráciát nem vehetjük adottnak, és civil társadalmainkat sem vehetjük annak.” Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság az Európa jövőjéről szóló konferencia kezdeményezéseire reagálva lépett fel, és az ez évi jogalkotási javaslatainak 80%-a a polgárok konferencián tett ajánlásainak közvetlen eredménye. „Komolyan vettük az Önök elkötelezettségét, és komolyan vettük a konferencia javaslatait.”

A rendezvényen – amely a Covid19-világjárvány óta először teljes egészében személyes részvétellel zajlott – mintegy 500 fő vett részt.

A szeminárium megállapításainak teljes köre hamarosan elérhető lesz az EGSZB honlapján. Az EGSZB arról is gondoskodik majd, hogy ezek a nagyobb uniós intézményekhez is eljussanak.

A civil társadalmi napokat az EGSZB a páneurópai civil társadalmi szervezeteket és hálózatokat tömörítő kapcsolattartó csoportjával együttműködve szervezi.