Márpedig a jogállamiság összefügg gazdasággal is!

Az EU-ban elmélyülőben van a jogállamiság válsága. A kérdés politikával rendkívüli mértékben átitatott, és jogvitákat robbantott ki, amelyek aláássák az Európai Unió alapjait. Miközben a nyilvános kijelentésekben nagy szerepet kapnak a jogállamisági vita politikai és jogi aspektusai, a gazdasági dimenzióról továbbra sem esik elég szó. Véleményem szerint ez hiba, hiszen a jogállamiság nagymértékben kihat a társadalmi és gazdasági stabilitásra.

A jogállamiság tiszteletben tartása növekedést eredményez, hiszen vonzza a beruházókat, akik értékelik a biztonságot, a védelmet és az átláthatóságot. Ezenkívül nagyra tartják az igazságos és etikus kormányok által biztosított stabil feltételeket, valamint a méltányos és független igazságszolgáltatást. A jogállamiság tiszteletben tartása tehát alapvető a beruházások és a kereskedelem szempontjából.

Személy szerint úgy látom, hogy a jogállamiság elvének nagyobb szerepet kellene kapnia a belső piacon. Nem beszélhetünk tisztességes versenyről mindaddig, amíg egyre több uniós tagállamban vannak diszkriminatív intézkedések (például csak a külföldi beruházókat sújtó bürokratikus terhek és adók). Jobban érvényre kell juttatni bizonyos jogokat, például a tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás szabadságát.

A jogállamiság gazdasági dimenziója különösen a bővítés kapcsán válik nyilvánvalóvá. A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok számára az uniós csatlakozás lehetősége a legnagyobb ösztönző a gazdasági reformok végrehajtására és a jogállamiság megerősítésére. Az EU-nak példát kell mutatnia annak érdekében, hogy ezek az országok folytassák a csatlakozás felé vezető utat, és továbbra is az európai stílusban fejlesszék demokráciáikat. Ennek különös jelentősége van most, amikor más országok egyre erősebben törekszenek arra, hogy befolyást szerezzenek például a Nyugat-Balkánon.

Mindez csupán néhány ok arra, hogy miért kell jobban figyelemmel kísérni a jogállamiság gazdasági aspektusait. Nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a jogállamiság gazdasági dimenziójára. Ezt a feladatot látjuk el mi – az EGSZB – akkor, amikor a jogállamisággal kapcsolatos tényfeltáró kiküldetéseket hajtunk végre. Személy szerint erősen ösztönözném az Európai Bizottságot arra, hogy a 2022. évi jogállamisági jelentésébe illesszen be egy külön fejezetet, amely a gazdasági dimenzióra összpontosít. A témán mindenképpen érdemes elgondolkodni és hosszú távon foglalkozni vele.

Christa Schweng,
az EGSZB elnöke