Az ukrajnai háború tovább súlyosbította a globális élelmiszerár-válságot, de az valójában inkább a nyersanyagpiac strukturális és rendszerszintű problémáinak tudható be, amelyek éhínségekhez vezetnek és veszélyeztetik az emberek megélhetését. Ezt az EGSZB egy december 14-én elfogadott saját kezdeményezésű véleményében is kiemelte.

A háború, az éghajlati sokkok és a Covid19 által táplált élelmiszerár-válság egyre súlyosbodik, mivel az ukrajnai háború miatt az élelmiszerek, az üzemanyag és a műtrágya árai egyre magasabbak. Az élelmiszerár-index 2022-ben rekordszintet ért el, miközben az élelmezési bizonytalanság világszerte növekszik.

A jelenlegi áringadozás hatóköre és mértéke azonban csak részben magyarázható a piaci fundamentumokkal. Az egyik alapvető hiba a gabonapiacok átláthatatlan és diszfunkcionális jellege.

„Ne játssz az étellel!” – mondta annak idején a nagymamám. Ma azonban sokan megfeledkeznek az étel, az élelmiszerek valódi értékéről, és hazardíroznak vele” – mondta Peter Schmidt, a vélemény előadója és az EGSZB „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekciójának elnöke. „Egyértelműen megmutatjuk, hogy a jelenlegi árupiac nem szolgálja a fenntartható fejlődést, az éghajlat-politikai törekvéseket és az igazságos átmenetet. Éppen ellenkezőleg, aláássa az éhezés felszámolására és a méltányos bevételekre és árakra irányuló erőfeszítéseket.”

Az EGSZB véleménye hangsúlyozza, hogy a globális fizikai gabonakereskedelem erősen koncentrált. A becslések szerint négy vállalat ellenőrzi a világ gabonakereskedelmének 70–90%-át. „Bár az emelkedő élelmiszerárak globálisan veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot, a nagy kereskedelmi cégek profitálnak belőlük. Ez elfogadhatatlan!” – mondta.

Az EGSZB sürgeti a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a túlzott áruspekuláció visszaszorítása érdekében, ugyanakkor elismeri, hogy az árualapú származtatott termékek piacai olyan kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak az élelmiszer-ipari termékek előállítói és felhasználói számára, mint a kockázatkezelés és az árfeltárás. Az EGSZB a következőket ajánlja:

• az élelmiszeralapú származtatott termékek határidős piacának szabályozása, ahogy az az elmúlt évszázad végéig gyakorlat volt,
• az áruindexek és élelmiszerár-indexek szabályozása, különösen az áruindexkövető alapok, valamint a csereügyleteken és tőzsdén kereskedett termékeken keresztüli replikálás szabályozása és betiltása révén,
• az élelmiszer-ágazat financializálódásának kezelése, például a váratlan többletnyereségekre kivetett globális adó és az élelmiszer-spekulációs adó bevezetésével, valamint a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi lánc minden szintjén az oligopóliumok felszámolásával,
• a piac átláthatóságának fokozása a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) jelentéstétel és a spekulációban részt vevő szereplők nem pénzügyi adatainak közzététele révén. (ks)