Az uniós tagállamoknak elő kell segíteniük a civil társadalom teljes körű részvételét, és növelniük kell a nyitottságot és az átláthatóságot a civil társadalom felé a radioaktívhulladék-gazdálkodás minden területén. Ez egyaránt vonatkozik azokra a közösségekre, amelyek területén most is találhatók ilyen létesítmények, mind pedig azokra, amelyek a jövőben találkozhatnak ezzel a kérdéssel – annál is inkább, mivel a következő évtizedben és azt követően évről évre egyre több radioaktív hulladék fog keletkezni.

Az EGSZB az októberi plenáris ülésen elfogadott véleményében határozottan állást foglal ebben a kérdésben. Leszögezi, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a civil társadalmi csoportok, különösen a nukleáris létesítmények közelében élő helyi közösségek kapacitásának fejlesztésére kell fordítani, hogy önállóan részt tudjanak venni a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos részvétel és átláthatóság értékelésére irányuló projektekben és tanulmányokban.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok számoljanak be arról, hogy a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntéshozatal kapcsán milyen lehetőségek vannak a társadalmi részvételre, valamint hogy miként garantálják az átláthatóságot. „Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos környezeti, közegészségügyi és társadalmi-gazdasági fejlemények nyomon követése és rendszeres közzététele érdekében” – jelentette ki az előadó, Alena Mastantuono.

A tagállamoknak viselniük kell annak felelősségét, hogy ne a jövő nemzedékeire háruljon a nukleáris hulladék feldolgozásának terhe, függetlenül annak jellegétől, bomlási idejétől és veszélyességi szintjétől.

Mivel a használt nukleáris fűtőelemek nagy része újrafeldolgozható, újra kell hasznosítani a hasadóanyagokat, ezáltal csökkentve az igényt az atomreaktorok üzemeltetéséhez szükséges természetes urán iránt. A körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiák alkalmazásával a tagállamok minimálisra korlátozhatnák a hulladékgazdálkodási stratégiákkal kezelendő hulladék mennyiségét.

„A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a leszerelésre, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó költségbecslések figyelembe vegyék az idő múlásával bekövetkező költségnövekedést. Arról is gondoskodniuk kell, hogy a finanszírozás elegendő legyen a tényleges költségek fedezésére” – jelentette ki Christophe Quarez társelőadó. (mp)