Sok európai még nem elég jártas a digitális világban, és a nemzeti közigazgatási szervek többsége még nem alkalmaz digitális megoldásokat. Ha egyes általános érdekű szolgáltatásokhoz csak a digitális személyazonossággal rendelkezők férhetnek hozzá, mindenki veszít: jelentős számú európai érezheti úgy, hogy megtagadják tőle a hozzáférési jogot az ilyen szolgáltatásokhoz.

A Dumitru Fornea által kidolgozott és a júliusi plenáris ülésen elfogadott EGSZB-vélemény megkongatja a vészharangot. Nem engedhető meg, hogy a digitális és ipari forradalommal bevezetett új irányítási eszközök elnyomóak legyenek és az emberek mindennapjait olyan digitális technológiai rendszerekbe való bejelentkezéstől tegyék függővé, amelyek ellenőrzése nem demokratikus módon történik.

„Nyilvánvalóak a digitális technológiai megoldások előnyei” – szögezte le Dumitru Fornea. „Gyors bevezetésük azonban – különösen az általános érdekű szolgáltatásoknál, gondolva itt például a digitális személyazonosságra – jelentős számú európai polgár kirekesztéséhez vezethet. Garantálnunk kell, hogy az irányítás emberi kézben marad, gondoskodva egyúttal a demokratikus ellenőrzésről és a civil társadalmi szervezetek bevonásáról.”

Az EGSZB szerint fontos, hogy a digitális technológiai megoldások, például a digitális személyazonosság, a digitális fizetőeszközök, valamint a virtuális és kiterjesztett valóságon alapuló platformok kiegészítő eszközök maradjanak, és ne lépjenek teljes egészében és méltánytalan módon olyan gyakorlatok helyébe, amelyeket az emberiség évezredeken át fejlesztett és tökéletesített. 

Az EGSZB volt az első olyan európai intézmény, amely emberi vezérlésű („human in command”) megközelítést szorgalmazott a mesterségesintelligencia-rendszerek kezelése kapcsán, és ismételten hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a döntéshozatali folyamatokban akkor is az embereké legyen az utolsó szó, kezükben pedig az ellenőrzés, ha gépi fejlesztésekről van szó. (mp)