Az energetikai átalakuláshoz világos politikai elképzelésre van szükség, mivel nem csupán technológiai kérdésről van szó, hanem mélyreható társadalmi kihívásról is. A Lutz Ribbe és Thomas Kattnig által kidolgozott és az EGSZB szeptemberi plenáris ülésén elfogadott véleményben az EGSZB hangsúlyozza, hogy a jövőbeli energiarendszernek központosított és decentralizált elemeket egyaránt tartalmaznia kell, a rendszer azonban nem szerveződhet önkényesen.

A vita során Lutz Ribbe kijelentette: „Világos jövőképre van szükség arról, hogy a decentralizációt vagy a központosítást kell-e előnyben részesíteni. Az európai energetikai átalakuláshoz ugyanis mindenekelőtt a beruházások biztonságára van szükség – mind az állami, mind a magánszereplők számára. Ez pedig csak az alapvető elvekre vonatkozó világos döntések meghozatalával érhető el.”

Szavaihoz csatlakozva Thomas Kattnig hozzáfűzte: „A politikai döntéshozók ígéretéhez híven biztosítani kell, hogy a munkavállalók és a szakszervezetek, valamint a fogyasztók részt vehessenek az energetikai átállásban. Az Európai Bizottság és a tagállamok azonban itt is több kérdést hagynak nyitva, mint amennyit megválaszolnak Ráadásul a jelenlegi energiapolitikai kezdeményezések inkább akadályozzák, mintsem elősegítik a polgárok széles körű részvételét.”

A központosított és a decentralizált rendszereknek egyaránt vannak előnyeik és hátrányaik. Az értékteremtés a központosított rendszerekben jellemzően kevés szereplőnél összpontosul. A decentralizált rendszerekben azonban a fogyasztók mint aktív ügyfelek, a polgári energiaközösségek, a mezőgazdasági termelők, a kkv-k és a kommunális vállalatok is részt vehetnek. (mp)