Most, hogy Európa lassan kilábal a Covid19-válságból, legfőbb ideje, hogy a szavakat tettek kövessék, és végrehajtsuk a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiát. Az EGSZB nagyon fontosnak tartja az európai élelmiszerrendszerek átalakítását, hogy azok környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntarthatóbbak legyenek. Hangsúlyozza továbbá, hogy egy ellenállóbb és fenntarthatóbb élelmiszerrendszer előmozdításához és ezzel ahhoz, hogy mindenki igazságosan részesüljön a javakból, inkább együttműködésre, mint versenyre van szükség az élelmiszer-ellátási lánc szereplői között.

Az Európai Unió 2021. szeptember 23-án ünnepelte első „ökológiai napját”, és az EGSZB éppen most fogadta el Az uniós ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési terv és az Egy méltányos élelmiszer-ellátási lánc felé című véleményeket.

A döntéshozók most kitűnő lehetőségeket kapnak a szükséges átalakítások megindítására. Sorsdöntő pillanathoz érkeztünk az átfogó élelmiszer-politika szempontjából.

Biogazdálkodás az EU mezőgazdasági földterületeinek 25%-án az eddigi 8,5% helyett: ambiciózus cél

Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodás keretében „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával és a „biodiverzitási stratégiával” azt az uniós biogazdálkodási célt tűzte ki, hogy 2030-ra a mezőgazdasági földterületek legalább 25%-át biogazdálkodással műveljék.

„Az európai zöld megállapodás céljainak elérésében fontos szerep hárul a biogazdálkodásra. A siker kulcsa, hogy piacorientált megközelítéssel növeljük a biotermékek iránti fogyasztói keresletet és bizalmat” – mondta Andreas Thurner, az ökológiai termelésről szóló EGSZB-vélemény előadója.

Az EGSZB hangsúlyozza azonban, hogy elegendő pénzügyi forrásra van szükség ahhoz, hogy minden uniós polgár élvezhesse ennek a biogazdálkodásra való széles körű átállásnak az előnyeit. (mr)