Az uniós közlekedés jövője kapcsán biztosítani kell a fenntarthatóságot, valamint a szociális jelleget és az intelligens alkalmazást. Ez a kihívás áll most az ágazat előtt, amely az elmúlt években alapvető változásokon ment keresztül, és amelyet a Covid19-világjárvány is súlyosan érintett. Az EGSZB 2021. április 28-i plenáris ülésén az Európai Bizottság új közlekedési stratégiájáról tartottak vitát. Ennek során Christa Schweng EGSZB-elnök rámutatott, hogy az EU-nak jövőképre van szüksége a Covid19 utáni Európát illetően. A közlekedés terén ennek a jövőképnek része a fenntartható, intelligens és reziliens mobilitás.

Adina Vălean, a közlekedésért felelős európai biztos hasonló szellemben hangsúlyozta, hogy a világjárvány nem módosította az Európai Bizottság közlekedéssel kapcsolatos általános elképzeléseit: azok továbbra is határozottan az európai zöld megállapodásra alapulnak, és a dekarbonizáció és a digitalizáció pilléreire támaszkodnak.

Az EGSZB általában véve támogatja azt az általános megközelítést, hogy az Európai Bizottság fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáját összehangolják az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel. Egy 2021. április 27-én elfogadott véleményben azonban, amelyet Stefan Back és Tanja Buzek állított össze, az EGSZB megkérdőjelezi, hogy ez a megközelítés megfelelő egyensúlyt biztosít-e a technikai és a közlekedéspolitikai intézkedések között.

A fenntarthatóság és a digitalizáció tekintetében javasolt intézkedések közül több is kiterjedt hatással van az egységes piacra és a közlekedési dolgozókra. A stratégia azonban sajnálatos módon nem fordít kellő figyelmet ezekre a szempontokra, ez pedig alááshatja a végrehajtás sikerét. Emellett az uniós közlekedés fenntartható és digitális átalakítása csak akkor valósulhat meg, ha az ágazat egésze és az EU kapcsolódó ipari bázisa is versenyképesebbé válik. (mp)