EGSZB info

Az EGSZB véleménye szerint megfelel a célnak a digitális piacokról, illetve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, melyeket az Európai Bizottság javasol a digitális óriáscégek egyre növekvő erejének csökkentése érdekében, de ezeket a jogszabályokat a technológiai vállalatok adózásával, a platform-munkavállalók jobb munkakörülményeivel és az adatkormányzással kapcsolatos intézkedéseknek kell kísérniük.

Az áprilisi plenáris ülésen elfogadott véleménycsomagban az EGSZB támogatta a két jogszabályt, melyeket az interneten folytatott verseny helyreállítása érdekében javasolt az Európai Bizottság.

A digitális piacokról szóló jogszabály régóta esedékes volt. „Az EU képviselői több mint tíz éve egyenlő versenyfeltételeket szorgalmaznak a főbb online platformokkal” – fejtette ki Emilie Prouzet, az EGSZB ezzel kapcsolatos véleményének előadója. „A digitális piacokról szóló jogszabállyal az Európai Bizottság kifejezetten e nagyon nagy szereplők számára kidolgozott eljárást vezet be. Mi pedig támogatjuk javaslatainak többségét, melyeket jó megoldásnak tartunk Európa számára. A digitális piacokról szóló jogszabály az online kapuőrökre vonatkozik. Ez kevésnek hangzik, mégis elég sok!”

Miközben teljes mértékben támogatja a digitális piacokról szóló jogszabályt, az EGSZB ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a jogi mechanizmust ki kell egészíteni egy olyan szabályozással, amely a digitális gazdasággal kapcsolatos egyéb kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik.

Az EGSZB szorosan figyelemmel fogja kísérni a technológiai nagyvállalatok adóztatására, a platform-munkavállalók munkakörülményeire, valamint a globális piacokon megvalósuló fogyasztóvédelemre és az azokra az összetett kérdésekre vonatkozóan tervezett szabályozást, amelyeket meg kell oldani ahhoz, hogy a feltételek mindenki – a fogyasztók, a munkavállalók és a vállalkozások – számára kedvezőek legyenek.

Az EGSZB emellett egészében véve a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt is támogatja, amelynek célja olyan szolgáltatások szabályozása, amelyek alakítják és megváltoztatják azt, ahogy az emberek kommunikálnak, kapcsolatot létesítenek, fogyasztanak és vállalkoznak.

Az EGSZB úgy véli, hogy támogatni kell az Európai Bizottságot abban, hogy az Unió egész területén egységes szabályokat tartson fenn annak érdekében, hogy „a digitális kornak megfelelően” szabályozzon, mivel ez megerősíti Európa helyzetét a globális színtéren.

„El kell kerülnünk, hogy a sokasodó nemzeti szabályok és rendeletek miatt szétaprózódjon a belső piac, mivel ez meggyengítheti a rendszert, és minden európai vállalkozást gátolhat abban, hogy élvezze az erős egységes piac nyújtotta előnyöket” – hangsúlyozza Gonçalo Lobo Xavier, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról készített EGSZB-vélemény előadója.

Az EGSZB úgy véli, hogy a közös szabályok arra is lehetőséget kínálnak, hogy Európa magas szintű biztonságot és védelmet biztosítson az internetes termékek és tartalmak fogyasztói számára, amint azt az általános adatvédelmi rendelet teszi az adatvédelem vonatkozásában.

Az adatok a ma egyre inkább digitális gazdaságának „nyersanyagává” válnak, ezért az Európai Bizottság szükségesnek tartja, hogy intézkedésekkel ösztönözze a közös szabályok szerint megvalósuló biztonságos adatmegosztást Európában.

Az EGSZB határozottan támogatja az adatkormányzási rendeletet.

„Ez a szabályozás figyelemreméltó lehetőségeket kínál az európai modell szerinti digitalizálás előmozdítására, mivel az EU jelenleg az egyetlen szervezet, amely komolyan és részleteiben gondolkodik a digitális adatok kezelésének módjáról” – jelentette ki Giuseppe Guerini, az EGSZB adatkormányzásról szóló véleményének előadója. „Nem akarunk a túlzott liberalizáció útjára lépni, és azt is szeretnénk biztosítani, hogy az adatokat ne használják fel olyan célokra, amelyeket a polgárok nem fogadnak el. Arra ösztönözzük az Európai Bizottságot, hogy haladjon tovább a megkezdett úton és adja meg a szükséges támogatást az adatkormányzási rendszer megvalósításához.” (dm)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság üdvözölte az uniós kiberbiztonsági intézkedések javasolt új csomagját, de rámutatott az európai kiberkészségek terén mutatkozó óriási hiányosságok kezelésének gyenge pontjaira. Az EGSZB véleménye szerint a kritikus fontosságú szervezetek esetében is egyszerűsítésre és egyértelműbb alkalmazási iránymutatásokra van szükség.

Az áprilisi plenáris ülésén elfogadott véleményében az EGSZB méltatta az uniós kiberbiztonsági stratégiát, amely kedvező előrelépést jelent a kormányzatok, a lakosság és a vállalkozások kibertámadások elleni védelme terén, így a gazdasági növekedést is védi – e tekintetben az EU igen sebezhetőnek tűnik, mivel a kiberbűnözés gazdasági hatása a becslések szerint a GDP 0,84%-ára rúg, miközben Észak-Amerikában ez csak 0,78%.

Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonsági készségek szintje Európában kritikusan alacsony, és hogy a stratégia önmagában nem fogja tudni kezelni azokat. A kiberbiztonsági szakemberek iránti igény az elmúlt években eleve fokozódott, a világjárvánnyal azonban robbanásszerűen emelkedett.

Álláshely azonban jóval több van, mint szakember: az EU-szerte betöltendő kiberbiztonsági posztok száma 2022-re várhatóan legalább 200 000-re emelkedik.

„Nyilvánvaló, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások biztonsága érdekében az EU-ban mind a magán- mind a közszférában sürgősen szükség van a kiberbiztonság területén dolgozó, képzett szakemberekre” – mondta Philip von Brockdorff, a stratégiáról szóló EGSZB-vélemény előadója. „Ezért az EGSZB határozottan ajánlja egy összehangolt kiberbiztonsági pályafutási eszköz létrehozását, amely segítene orvosolni az Unió-szerte egyre növekvő készséghiányt.”

Az Egyesült Államok kidolgozott egy kiberbiztonsági pályafutási eszközt, hogy segítse a kiberbiztonsági pályával kacérkodókat abban, hogy megtervezzék, felépítsék és sikeresen végigjárják a megfelelő szakmai pályát. Az EGSZB szerint Európa is kidolgozhatná a saját kiberbiztonsági pályafutási eszközét, segítve ezzel egy olyan, közel azonos készségekkel rendelkező kiberbiztonsági munkaerő kiképzését, akik bármely tagállamban szabadon vállalhatnának munkát és az egész EU-ban kielégítenék a munkaerőigényt e gyorsan növekvő ágazatban.

Az áprilisi plenáris ülésen elfogadott másik, Maurizio Mensi által kidolgozott véleményében az EGSZB üdvözölte az Európai Bizottság két azt célzó javaslatát, hogy a köz- és magánszervezetek reziliensebbé váljanak a kibertámadások és fizikai támadások által okozott fenyegetésekkel szemben. Rámutatott továbbá, hogy inkluzív módon meg kell erősíteni az ipari és innovációs kapacitást egy négy pilléren alapuló stratégia keretében, amelynek elemei az adatvédelem, az alapvető jogok, a biztonság és a kiberbiztonság.

Az egyszerűsítés és a racionalizálás érdekében azonban az EGSZB kéri, hogy a két javaslatot egyetlen szövegben foglalják össze, mivel azok szorosan összekapcsolódnak és kiegészítik egymást (az egyik elsősorban a kiberbiztonságra, a másik pedig a fizikai biztonságra összpontosít), és egyes rendelkezéseik fedik egymást.

Az alkalmazási kört illetően az EGSZB hangsúlyozza, hogy konkrét, egyértelműbb iránymutatásokra van szükség azoknak a „kritikus fontosságú” szervezeteknek a pontos meghatározásához, amelyekre nézve a javasolt irányelv kötelező. Ennek kapcsán Maurizio Mensi megjegyezte: „Pontosabban meg kell határozni, hogy a gazdaság és a társadalom szempontjából kritikusnak ítélt ágazatokban mi alapján különböztetjük meg a „létfontosságú” és a „fontos” szervezeteket. Biztosítanunk kell, hogy az eltérő nemzeti szintű megközelítések végül ne akadályozzák a kereskedelmet és az áruk és szolgáltatások szabad áramlását, az ugyanis veszélyeztetheti a vállalkozásokat, és alááshatja a kereskedelmet.” (dm/mp)

Okulva az előző uniós romastratégiai keret elmúlt évtizedben tapasztalt hiányosságaiból, az Európai Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy teljesítse az új romastratégiai keret kiemelt céljait, és 2030-ra legalább a felére csökkentse a hátrányos megkülönböztetést és a társadalmi-gazdasági kirekesztést. A kézzelfogható eredmények elérésében azonban elsődleges szerep hárul a tagállamokra. Hatékony nemzeti stratégiák és pragmatikus intézkedések hiányában az új keret ugyanúgy kudarcra van ítélve, mint az elődje.

Az új uniós romastratégiai keret: nézőpontok és elvárások a roma közösségek jövőjével kapcsolatban címmel tartott online meghallgatás résztvevői kiemelték, hogy az előző stratégia egyes tagállamok politikai helyzete és támogatásuk hiánya miatt nem vezetett sikerre.

Az új romastratégiai keret három pillérre épül – egyenlőség, inkluzivitás és részvétel –, melyek kiegészítik és számottevően megreformálják a marginalizált romák társadalmi-gazdasági integrációját, amelyre az előző keret törekedett.

Az új romastratégiai keretnek komoly érdemei vannak, de a végrehajtás problémája nem változott.

Isabela Mihalache az ERGO hálózat képviseletében méltatta a számos szinergiát és az egymást kiegészítő uniós szakpolitikákat az új keretben, de úgy vélte, hogy a tagállamok közös minimális kötelezettségvállalásai meglehetősen általánosak.

Bernard Rorke az Európai Roma Jogok Központjától arra figyelmeztetett, hogy „ha az igazságszolgáltatás nem lép túl a romákkal szembeni előítéleteken, akkor ez a keret éppúgy kudarcot vall, mint az elődje”.

Hasonlóan vélekedett Florin Botonogu a bukaresti székhelyű Roma- és Kisebbségügyi Központtól, amikor nyomatékosan rámutatott, hogy realisztikus megoldásokra van szükség.

Alfredas Jonuška, „A romák integrációja” tematikus EGSZB-tanulmányozócsoport elnöke arra biztatta a civil társadalmi szervezeteket és a nem kormányzati szervezeteket, hogy hallassák a hangjukat, hiszen bár vannak előrelépések, még sok a teendő. (at)

Az idén online került sor az Európa-napra az EGSZB-nél, a szervezett civil társadalom európai otthonában. Az EGSZB honlapja számos tevékenység számára biztosított fórumot: az Európai Unióról és az európai integráció kiindulópontját jelentő Schuman-nyilatkozat 71. évfordulójáról úgy emlékeztek meg, hogy bemutatták, hogy milyen kulcsfontosságú és egyedülálló szerepet töltenek be a civil társadalmi szervezetek – a helyreállításban való részvételtől a mindennapi kihívásaink kezelésében végzett nélkülözhetetlen munkáig.

A nap gazdag programján szerepeltek online beszélgetések, egy 360 fokos virtuális látogatás az EGSZB épületeiben és egyéb olyan interaktív tevékenységek, amelyek révén a látogatók többet tudhattak meg az EGSZB tevékenységéről, az EU döntéshozói folyamatában játszott tanácsadói szerepéről és tagjainak munkájáról.

Az EGSZB emellett webináriumot is szervezett „Részvételi demokrácia: az Európa jövőjéről szóló konferencia alappillére” címmel. Ennek moderátora Cillian Lohan, kommunikációért felelős alelnök volt, és a webinárium keretében Milena Angelova, Tatjana Babrauskienė, Miroslav Hajnoš, Violeta Jelić és Elena Sinkevičiūtė EGSZB-tagok vitatták meg, hogy a civil társadalmi szervezetek miként tölthetnének be fontosabb szerepet európai szinten, még hatékonyabban hozzájárulva az egyes folyamatokhoz.

Türelmetlenül várjuk a jövő évet, amikor az EGSZB nyílt napját újra az EGSZB székházában, a büsszeli európai negyedben található Jacques Delors épületben rendezhetjük meg! (mp)

Az EU-ban vannak a világon a legszigorúbb szabályok a növényvédő szerek (vagy peszticidek) mezőgazdasági felhasználására vonatkozóan. Sokkal többet lehet azonban tenni az arra irányuló szabályozási konvergencia javítása érdekében, hogy csökkentsük a növényvédő szerek használatával járó kockázatokat, valamint hogy egészséges és biztonságos élelmiszerellátást garantáljunk a világ egyre növekvő népessége számára.

Az EGSZB tájékoztató jelentést fogadott el a témában, ezzel segítve a peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelv értékeléséről folyó európai bizottsági munkát.

Az irányelvet már több mint 10 éve alkalmazzák, így mindenképpen értékelni kell, hogy mennyire felel meg eredeti céljainak.

Jelentős eredményeket sikerült elérni a peszticidek kezelése terén, de a növényvédő szerek optimális használatát továbbra is akadályozza, hogy nincs elegendő idevonatkozó ismeret.

A jogszabályok betartásának nyomon követése és felügyelete szintén a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv hiányosságának számít, akárcsak az, hogy nincsenek hatékony szankciók az olyan tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják be a szabályokat.

Az európai gazdálkodók komolyan elkötelezettek az iránt, hogy még inkább fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazzanak, viszont nagy az egyetértés abban, hogy nincsenek olyan alternatív megoldások és új technológiák, amelyek elég költséghatékonyak ahhoz, hogy szavatolják a növénytermesztés optimális fenntartását.

„Holisztikus és ambiciózus megközelítésre van szükségünk, hogy olyan jogi keretet hozzunk létre, amelynek segítségével koherens, következetes és tudományos módon kezelhető a peszticidek használata” – hangsúlyozta José Manuel Roche Ramo EGSZB-s előadó. (mr)

Miután több mint egy éve nélkülöznünk kell az EU egyik alapvető értékét, most az uniós Covid19-igazolvány – az Európai Bizottság által javasolt „digitális zöldigazolvány” helyett – megnyitja az utat az Európán belüli szabad és biztonságos mozgás előtt. Az EGSZB üdvözli az igazolvány bevezetését. Kitűnő közös sztenderdről van szó, amely a minimálisra csökkenti az utazókat érintő bonyolult eljárásokat és megkönnyíti a mozgást, viszont maradéktalanul tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat és az adatvédelmi követelményeket.

Véleményében az EGSZB megállapítja, hogy az igazolvány megkönnyíti az utazást, de a javasolt rendelet nem teszi kötelezővé a védőoltást és nem tartalmazza az arra való jogosultságot. „Fontos, hogy az igazolvány átlátható legyen, és védje a magánéletünket”, hangsúlyozza George Vernicos, a vélemény előadója.

Figyelembe kell venni a társadalmi és etikai szempontokat

Az igazolvány nemcsak azt igazolja, hogy tulajdonosát már beoltották, de a friss PCR-tesztek eredményét is tartalmazni fogja, és tájékoztat arról is, hogy az adott személy kigyógyult a SARS-CoV-2 fertőzésből.

A tagállami hatóságoknak gyors, ingyenes és megkülönböztetésmentes végrehajtásról kell gondoskodniuk. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy az igazolvány nem vezethet munkahelyi megkülönböztetéshez, és nem nyithat meg kiskaput a bérdömpinghez, harmadik országokból származó beoltott emberek alkalmazása révén.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelemre, ezért alapvető fontosságú, hogy a tagállamokban egyformán szigorú adatvédelmi intézkedéseket tartalmazó, interoperábilis rendszerek működjenek. (at)

A Covid19-világjárvány számos gazdasági ágazatban a tevékenységek lassulását hozta, ugyanakkor jelentős elmozdulást indított el a globális hatalmi egyensúlyban. Ebben a helyzetben az EU megfelelő stratégiát keres globális gazdasági szereplőként betöltött szerepének megerősítésére, olyan szakpolitikákkal, amelyek célja az euró nemzetközi szerepének fokozása, az uniós pénzügyi piaci infrastruktúrák ellenálló képességének erősítése és a harmadik országokkal szemben kiszabott szankciók végrehajtásának javítása.

Ebben a helyzetben az Európai Bizottság beterjesztett egy közleményt Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása címmel, amely alkalmasabbá kívánja tenni Európát arra, hogy vezető szerepet játsszon a globális gazdasági és pénzügyi rendszerben, és meg akarja védeni az EU-t a külső államok és az ezekben működő vállalatok tisztességtelen és visszaélésszerű gyakorlataitól. E közlemény tartalmának elemzésére az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nyilvános meghallgatást szervezett azzal a céllal, hogy véleményt dolgozzon ki a témáról.

Vitaindító beszédében Danuta Maria Hübner európai parlamenti képviselő, az euró nemzetközi szerepének megerősítéséről szóló jelentés előadója kifejtette, hogy „a geopolitikai változások és a globális kihívások – köztük a Covid19-világjárvány – rámutattak, mekkora szükség van arra, hogy ellenállóképesebbé tegyük az EU gazdaságát”, hozzátéve, hogy „az euró erőteljesebb nemzetközi szerepéhez jellemzően egy likvidebb pénzügyi rendszer társulna az EU-ban, ami ugyancsak hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőbeli válságok kapcsán csökkentsük a sérülékenységünket.”

Tomasz Wróblewski, az EGSZB Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása tárgyban készülő véleményének előadója így foglalta össze a vita főbb pontjait: „Határozott és a hagyományostól eltérő intézkedésekre van szükségünk ahhoz, hogy erősítsük az euró nemzetközi szerepét. Ez döntően fontos lesz ahhoz, hogy gazdaságunkat a pandémiát követő világban növekedési pályára állítsuk.” (dgf)

Az LMBTIQ-személyeket Európa-szerte érik hátrányos megkülönböztetések, ami kihat az oktatásban nyújtott teljesítményükre, foglalkoztatási kilátásaikra, jóllétükre, sőt alapvető jogaik – például az EU-n belüli szabad mozgás – gyakorlására is.

A helyzet megoldását segítendő az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az áprilisi plenáris ülésén elfogadott egyik véleményében azt javasolja, hogy szülessen uniós szintű, megkülönböztetésmentes rendelkezés a „család” fogalmáról.

A vélemény üdvözli az Európai Bizottság által elfogadott 2020–2025-ös stratégiát az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről, amelynek célja, hogy európai szintű jogalkotási intézkedések elfogadása révén csökkentse az LMBTIQ-személyek ellen irányuló hátrányos megkülönböztetést és garantálja biztonságukat, illetve alapvető jogaikat az EU-ban.

A vélemény előadója, Ionut Sibian elmondta, hogy a stratégia rendkívül aktuális, és üdvözölte az Európai Bizottság bátorságát, hogy elfogadta ezt a stratégiát „a mai időkben, amikor európai szinten terjedőben van a homofóbia és a transzfóbia”.

Az elfogadott szöveg szorgalmazza, hogy határozzák meg a „család” valamennyi uniós tagállam által elfogadott fogalmát, garantálva ezzel, hogy az EU minden részén – és különösen a határon átnyúló helyzetekben – tiszteletben tartsák az úgynevezett „szivárványcsaládok” jogait. Az EGSZB sürgeti továbbá, hogy az Európai Unió alakítson ki cselekvési irányvonalakat az aktív foglalkoztatási politikák terén azzal a céllal, hogy a tagállamok olyan nemzeti foglalkoztatási terveket dolgozzanak ki, amelyek egyedi intézkedéseket tartalmaznak az LMBTIQ-személyekre vonatkozóan, és kéri, hogy valamennyi uniós tagállam tiltsa meg az úgynevezett „átnevelő” gyakorlatokat és terápiákat. (dgf)

Az uniós közlekedés jövője kapcsán biztosítani kell a fenntarthatóságot, valamint a szociális jelleget és az intelligens alkalmazást. Ez a kihívás áll most az ágazat előtt, amely az elmúlt években alapvető változásokon ment keresztül, és amelyet a Covid19-világjárvány is súlyosan érintett. Az EGSZB 2021. április 28-i plenáris ülésén az Európai Bizottság új közlekedési stratégiájáról tartottak vitát. Ennek során Christa Schweng EGSZB-elnök rámutatott, hogy az EU-nak jövőképre van szüksége a Covid19 utáni Európát illetően. A közlekedés terén ennek a jövőképnek része a fenntartható, intelligens és reziliens mobilitás.

Adina Vălean, a közlekedésért felelős európai biztos hasonló szellemben hangsúlyozta, hogy a világjárvány nem módosította az Európai Bizottság közlekedéssel kapcsolatos általános elképzeléseit: azok továbbra is határozottan az európai zöld megállapodásra alapulnak, és a dekarbonizáció és a digitalizáció pilléreire támaszkodnak.

Az EGSZB általában véve támogatja azt az általános megközelítést, hogy az Európai Bizottság fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáját összehangolják az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel. Egy 2021. április 27-én elfogadott véleményben azonban, amelyet Stefan Back és Tanja Buzek állított össze, az EGSZB megkérdőjelezi, hogy ez a megközelítés megfelelő egyensúlyt biztosít-e a technikai és a közlekedéspolitikai intézkedések között.

A fenntarthatóság és a digitalizáció tekintetében javasolt intézkedések közül több is kiterjedt hatással van az egységes piacra és a közlekedési dolgozókra. A stratégia azonban sajnálatos módon nem fordít kellő figyelmet ezekre a szempontokra, ez pedig alááshatja a végrehajtás sikerét. Emellett az uniós közlekedés fenntartható és digitális átalakítása csak akkor valósulhat meg, ha az ágazat egésze és az EU kapcsolódó ipari bázisa is versenyképesebbé válik. (mp)