Európai Kutatási Térség: Az EGSZB az európai K+I szempontjából „New Deal”-ként üdvözli a program megújítását

Az új tervvel az Európai Bizottság megmutatja, hogy határozottan kíván fellépni annak megakadályozása érdekében, hogy Európa lemaradjon az Egyesült Államok és Ázsia mögött mind az alap-, mind az alkalmazott kutatás, a szabadalmak, valamint a csúcstechnológiai termékek és szolgáltatások terén – állapítja meg az EGSZB a márciusi plenáris ülésen elfogadott jelentésében.

A javasolt új Európai Kutatási Térség (EKT) legfőbb erőssége, hogy a K+I-eredményeket gyorsan fenntartható vállalkozásokká és fenntartható munkahelyekké alakítja át, hangsúlyozza az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB).

„Nagyon fontos, hogy az új EKT ne csupán egy »ilyet már láttunk« változat legyen” – hangsúlyozza a vélemény előadója, Paul Rübig. „Ez az »új megállapodás« fokozni fogja a K+I hatását, mégpedig egy olyan időszakban, amikor az innováció nemcsak a Covid19-járvány sújtotta európai gazdaság, hanem a bolygó túlélése szempontjából is áttörő jelentőségű lesz.”

A K+F eredmények innovatív termékekké és szolgáltatásokká való alakítása terén az európai kutatás lassabb ütemű, mint az egyesült államokbeli vagy az ázsiai. Európa elmarad Ázsiától a szabadalmak terén (Ázsia 2019-ben a globális szabadalmi bejelentések 65%-át nyújtotta be, Európa csak 11,3%-át), különösen a digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a technológiavezérelt innovációk, vagyis az új technológiák kutatása és fejlesztése által vezérelt új termékek terén. Általánosságban elmondható, hogy Ázsia, különösen Kína és Korea, az elmúlt 20 évben jelentősen javította teljesítményét a KTI terén. Az új EKT-nak a beruházások és a fokozott mobilitás révén kell elősegítenie Európa felzárkózását.

Amellett, hogy támogatja az Európai Bizottság tervét, az EGSZB öt olyan kulcsfontosságú ágazatra mutat rá, amelyek kimaradtak a stratégiai technológiák listájáról, mégis létfontosságúak Európa jóléte szempontjából:

  • digitális üzleti modellek,
  • árucikkek és élelmiszerek gyártására szolgáló technológiák,
  • klinikai kutatás, valamint a gyógyszeripar és biotechnológiai ágazat,
  • űrtechnológiák,
  • tiszta víz és higiénés körülmények.

Egy másik kulcsfontosságú pont, amelyre az EGSZB felhívja a figyelmet véleményében, az, hogy egyensúlyt kell teremteni a kiválóság és a K+F-eredmények innovatív termékekbe és szolgáltatásokba való átültetésének gyorsasága között. Az üzleti életben a gyorsaság a legfontosabb, míg a tudósok a kiválóságra törekednek, és több időt és pénzt kérnek a K+I-re. Az Európai Bizottság KTI-politikájának ezt a két szempontot kell egyensúlyba hoznia. (dm)