Európa jövője attól függ, hogyan kezeljük a vidéki térségeket

A vidéki területeket vonzóbbá kell tenni a fiatalok és a vállalkozások számára. Ez javítaná valamennyi európai polgár életminőségét, lehetővé téve számukra, hogy eldöntsék, hol kívánnak élni és dolgozni. Ez volt a március 8-án az EGSZB-ben tartott, „A fenntartható vidék- és városfejlesztés holisztikus stratégiája felé” című vita egyik legfontosabb következtetése.

Európa vidéki és városi térségei nem fejlődnek egyenletesen. Alapvető fontosságú az olyan szakpolitikák ösztönzése, amelyek visszafogják ezt a tendenciát, minden területen biztosítják a jólléti gazdaságra való méltányos és fenntartható átállást, és előmozdítják a népesség egyensúlyának helyreállítását. Különösen az olyan vidéki térségeket kellene vonzóbbá tenni a fiatalok és a vállalkozások számára, amelyek alapvető szerepet játszanak a gazdasági és társadalmi kohézióban, a régiók rezilienciájában és a különféle helyi ökoszisztémákhoz kapcsolódó számtalan szolgáltatás nyújtásában, ideértve az élelmiszertermelést is.

Peter Schmidt, az EGSZB „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekciójának elnöke kifejtette: „A Covid19 utáni helyreállítás kitűnő alkalmat teremt olyan stratégiák kidolgozására, amelyek biztosítják, hogy egyetlen terület vagy polgár sem maradjon hátra a klímasemleges, fenntartható és virágzó Európai Unióra való méltányos átállás során.”

„Most, hogy az EU jóváhagyott egy ambiciózus helyreállítási csomagot, a források elosztásakor figyelembe kell venni az uniós területek közötti különbségeket is” – mutatott rá Stefano Palmieri, az EGSZB „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekciójának elnöke.

Deša Srsen, Dubravka Šuica európai bizottsági alelnök kabinetjének munkatársa hangsúlyozta: „A hosszú távú vidéki jövőképpel amelynek júniusi elfogadásán most dolgozik az Európai Bizottság, az a célunk, hogy új lendületet adjunk a vidéki térségeknek."

Josep Puxeu Rocamora, Az EU vidéki térségeinek integrált megközelítése című EGSZB-vélemény előadója hangsúlyozta, hogy a vidéki és a sérülékeny térségek integrációja nagyon összetett kérdés, mivel valamennyi hatályos uniós szakpolitikát érinti. „E területek fejlesztése érdekében olyan «területi szerződést» javasolunk, amelynek részvételen kell alapulnia, igazodnia kell a területek jellemzőihez, és meg kell őriznie az egyes térségek történelmi, kulturális és természeti örökségét.” (mr)