Teljes jogú állampolgárokként a fogyatékossággal élők egyenlő jogokkal bírnak, és joguk van a méltósághoz, egyenlő bánásmódhoz, az önálló élethez és a társadalom életében való teljes körű részvételhez. A fogyatékossággal élők aktív bevonására irányuló hosszú távú uniós stratégia fő célja, hogy lehetővé tegye számukra, hogy e jogaikkal élhessenek.
Az EU a fogyatékossággal élő személyek társadalomba való aktív befogadását és a társadalom életében való teljes részvételét szorgalmazza, az EU fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó emberi jogi megközelítésével összhangban. 2010-ben az Európai Bizottság elfogadta a 2010–2020-ra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiát, és 2007-ben aláírta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt.
A fogyatékossággal élők az EU munkaképes korú összlakosságának kb. egyhatodát teszik ki, de foglalkoztatási arányuk viszonylag alacsony. Azonban valamivel több segítséggel a fogyatékossággal élő európaiak milliói léphetnének be vagy vissza a munkaerőpiacra. A minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és az egész életen át tartó tanulás lehetővé teszi a fogyatékossággal élők számára, hogy teljes mértékben részt vegyenek a társadalomban és javítsák életminőségüket.
Az EGSZB felállította „A fogyatékossággal élők jogai” tematikus tanulmányozócsoportot, amely az EGSZB különböző szekcióinak tagjaiból áll, akik különféle politikai területekkel foglalkoznak, és munkaadókat, munkavállalókat, illetve a Sokféleség Európája keretében összefogott egyéb csoportokat képviselnek. A csoport céljai az alábbiak:
- fórumot biztosítani a civil társadalom szempontjai és különösen a fogyatékossággal élők szervezetei számára;
- a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) végrehajtásának előrehaladásáról szóló visszajelzések felmérése és összegyűjtése.