A dezinformáció elleni küzdelemnek elsődleges fontosságúvá kell válnia

EGSZB info: Ön az előadója annak a 2021. decemberi plenáris ülésen elfogadott EGSZB-véleménynek, amelynek tárgya a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről szóló, nemrégiben közzétett európai bizottsági iránymutatás. Milyen mértékben fenyegeti a dezinformáció a demokráciát, mit kell tennie a civil társadalomnak és milyen eszközökhöz kell nyúlnia az álhírek terjedésének megakadályozása érdekében?

Thierry Libaert: A dezinformáció fenyegetést jelent a demokráciákra, mivel aláássa a közintézményekbe vagy a tudományba vetett bizalmunkat. Az összetett igazság és a hamis, de azonnal érthető információk között gyakran a hamis információkat részesítjük előnyben. A dezinformáció nem csak a hiszékenységgel kapcsolatos probléma. Sokszor destabilizációs geopolitikai célokat szolgál, elsősorban választások idején.

A 2021. december 9-én elfogadott vélemény lényegében arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erőteljesebben lépjen fel a dezinformáció terjedése ellen, ne csupán annak következményeit igyekezzen enyhíteni. Mindig meg lehet próbálni a tűzoltást, viszont sokkal hatékonyabb megoldás a lángok feltörésének meggátolása.

A dezinformáció ellen nagyon sokféleképpen lehet küzdeni. Ezek egyike a monetizáció elleni fellépés. Munkacsoportunk felismerte, hogy a dezinformáció valódi biznisz. Mivel a hamis információk átlagosan hatszor gyorsabban jelennek meg, mint a valóságos információk, és jobban megosztják és többet kommentálják őket, ezért több tevékenységet eredményeznek az internetes platformok számára. Ennek eredményeként a platformoknak nagyobb valószínűséggel lesz reklámforgalma. Becslések szerint évente több mint 400 millió euró megy így veszendőbe.  

Nem szabad ugyanakkor azt gondolnunk, hogy a dezinformáció kizárólag a közösségi hálózatok és a nagyobb digitális platformok ügye lenne. A hagyományos média is felelős e téren, elsősorban a 24 órás televíziós hírcsatornák, amelyek álszakértők sorát vonultatják fel. A médiának nagyobb figyelmet kellene fordítania a vendégei által ténylegesen képviselt színvonalra, és a médiatudatosság elérésével a nyilvánosságnak jobban kellene tudnia értelmezni a hallottakat.

A dezinformáció elleni küzdelem ugyanakkor nem jelenthet ürügyet a véleménynyilvánítás szabadsága elleni támadásra. Az általunk kívánatosnak tartott médiatudatosság fő célja, hogy mindenki képes legyen megkülönböztetni egymástól a tudományos adatokat és a puszta hiedelmeket vagy véleményeket. Az Egyesült Államokban Donad Trump hívei vagy az európai populisták, például akik a brexit mögött álltak, egyértelműen megmutatták, hogy milyen veszélyt jelent az álhírek terjedése demokráciáinkra.

A dezinformáció elleni küzdelemnek elsődleges fontosságúvá kell válnia – ez az EGSZB üzenete.