EGSZB info

Az EGSZB-nek és az Európai Bizottságnak össze kell fognia egy olyan Európáért, amely leküzdi a világjárványt és megszilárdítja a helyreállítást – egy virágzó Európáért, amely társadalmilag befogadó és környezeti szempontból fenntartható. Az EGSZB decemberi plenáris ülésén ez volt Christa Schweng EGSZB-elnök legfontosabb üzenete Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök számára.

Christa Schweng örömmel nyugtázta, hogy az Európai Bizottság 2022. évi munkaprogramja számos javaslatot és ajánlást figyelembe vett az EGSZB 2021. júniusi állásfoglalásából. Megjegyezte, hogy „prioritásaink szorosan kapcsolódnak az Európai Bizottság prioritásaihoz, és az Európai Bizottságot továbbra is támogatjuk ambiciózus célkitűzéseinek teljesítésében. Arról is gondoskodnunk kell, hogy a szervezett civil társadalom egy nyitott, értékeken alapuló társadalomban éljen és boldoguljon. Fogjunk össze egy olyan Európáért, ahol valóban jó élni, és ahol mindenki megtalálja a számítását!”

Ursula von der Leyen az EGSZB munkáját méltatva rámutatott, hogy „az EGSZB mindig nagyon konstruktív partnernek bizonyult, amely elkötelezetten teljesíti küldetését: gondoskodik arról, hogy meg lehessen ismerni az emberek – a vállalkozások, a munkavállalók és más civil társadalmi szervezetek – véleményét. Szoros partnerek vagyunk, és azok is maradunk az éves szakpolitikai tervezésben, csakúgy mint a hosszú távú jövőkép építésében.”

Szavaihoz csatlakozva Maroš Šefčovič is megköszönte az EGSZB-nek az Európai Bizottsággal folytatott szoros együttműködést. „Él és virul a két intézmény közötti kapcsolat” – mondta, majd hozzátette, hogy „az EGSZB-tagok az Európai Unió legjobb nagykövetei”. (mp)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözölte, hogy a 2022-es évet az ifjúság európai évének nyilvánították, azonban figyelmeztetett arra, hogy annak túl kell mutatnia a pusztán népszerűsítő tevékenységeken, és egyértelmű tervekkel és szerepvállalással kell hozzájárulnia az EU ifjúsági stratégiájához. A kezdeményezésnek el kell érnie a legkiszolgáltatottabb fiatalokat és a hátrányos helyzetű térségekben élőket.

Ennek megvalósítása érdekében az EU-nak egyértelmű mutatókat és célokat kellene kidolgoznia, amelyek a fiatalokat érintő szakpolitikákra és az ágazatközi munkára összpontosítanak, hogy a szervezett tevékenységek ne váljanak öncélúvá – fejtette ki az EGSZB az ifjúság 2022-es európai évéről szóló véleményében.

„AZ EGSZB várakozással tekint az ifjúság európai évében (2002) történő aktív szerepvállalás elé. Az szeretnénk, hogy ez a kezdeményezés konkrét eredményeket hozzon az európai fiatalok számára az életüket érintő szakpolitikai területeken” – fejtette ki a vélemény előadója, Michael McLoughlin.

Az EGSZB ugyanakkor aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az európai év menetrendje és célkitűzései túlságosan zsúfoltnak tűnnek, mivel nagyon sok kötelezettségvállalást, valamint egyéb kezdeményezésekre, költségvetésekre és szakpolitikai területekre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak.

„Fontos, hogy a javaslat világos és célzott legyen. A kevesebb néha több, és félő, hogy a szakpolitikai területek és a megosztott felelősségek hosszú listája elhomályosíthatja a célokra, felelősségre és az eredményekre való egyértelmű összpontosítást” – hangsúlyozta Michael McLoughlin.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy megfelelő volt a 2022-es év ifjúság évének való nyilvánításáról szóló döntés kontextusa és időzítése. A Covid19-válság különösen súlyosan érinti a fiatalokat, és hosszú távú következményekkel fog járni oktatásukra, valamint társadalmi, pénzügyi és mentális jóllétükre nézve. Ugyanakkor az EGSZB attól tart, hogy a javaslat rohamtempóban jött létre.

Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az ifjúsággal kapcsolatos fontos kezdeményezések inkább nagy publicitást kapó politikai bejelentésekké válnak, mintsem hosszú távú, szisztematikus fejlesztésekké.

Ez kihívást jelent az ifjúság európai évének nemzeti szinten történő végrehajtása szempontjából is, mivel a nemzeti hatóságoknak rendkívül szűkös idő áll rendelkezésükre ahhoz, hogy intézkedéseket dolgozzanak ki a különböző tagállamokban. A hatóságok emellett finanszírozási nehézségekkel is küzdhetnek az ifjúság európai évének keretében tervezett tevékenységek költségeinek fedezését illetően.

Az EGSZB ezért a javasolt 8 millió euró helyett egy összesen 10 millió eurós költségvetést javasol, amelyből 2 millió eurót a nemzeti szintű koordináció tenne ki. Erre a megfelelő hatás biztosítása és a részvétel ösztönzése érdekében van szükség. (ll)

Egy közelmúltbeli véleményében az EGSZB azt kéri, hogy tegyenek többet annak érdekében, hogy a küzdelem a dezinformáció forrását jelentő személyeket és szervezeteket vegye célba, és a probléma kezelése helyett inkább a megelőzésre koncentráljanak.

A Covid19-világjárvány középpontba állította a dezinformáció jelentette fenyegetést. Ennek hatására, egy kritikus értékelést követően, 2021 májusában az Európai Bizottság közzétette iránymutatását a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről egy biztonságosabb és megbízhatóbb digitális tér létrehozása érdekében.

Az iránymutatásra reagáló véleményében az EGSZB kifejti, hogy az Európai Bizottság túlságosan a tartalomra és annak moderálására koncentrál – a dezinformáció terjesztőivel azonban nem foglalkozik eléggé.

„A tartalmak folyamatosan változnak, a használt platformok átalakulnak, a fő érdekelt felek viszont alapvetően ugyanazok maradnak, mint ahogy a motivációk sem változnak”, állítja Thierry Libaert, a vélemény előadója.
 
Az EGSZB megállapítja, hogy a dezinformáció virágzó üzlet, és üdvözli, hogy az Európai Bizottság nagy hangsúlyt fektet a dezinformáció jövedelemteremtő ereje elleni fellépésre. A hamis információ átlagosan hatszor gyorsabban terjed, mint a valós, többen kedvelik és kommentálják, ezért több tevékenységet eredményez, nagyobb figyelmet kap és több látogatót vonz. Ennek eredményeként több értéket és reklámbevételt teremt.

Amint a Facebooknál tapasztalt visszásságokat bejelentő Frances Haugen nemrégiben felfedte, munkáltatója nemhogy küzdött volna a jelenség ellen, hanem üzleti modellje szerves részévé tette azt.

Azonban ahhoz, hogy a dezinformációt már csírájában elfojthassuk, az Európai Bizottságnak kötelezőbb érvényű gazdasági, jogi és pénzügyi eszközökből álló „arzenált” kellene felvonultatnia, amely túlmutat az online reklám szereplőinek önkéntes kötelezettségvállalásain.

„Az Európai Uniónak kiterjedtebb hatáskörre van szüksége ahhoz, hogy ténylegesen fel tudjon lépni a dezinformáció ellen, amelyet egyes nem uniós országok – köztük Oroszország és Kína – kormányainak hatáskörébe tartozó ellenséges erők rendszeresen terjesztenek”, mondja az előadó.

Az EGSZB szerint a nemzeti hatóságoknak több támogatásra van szükségük a hírszerző szolgálatok részéről, emellett sürgeti az együttműködést és az ismeretek megosztását uniós szinten. Ugyanakkor – mivel a médiaszabadság és a jogrendszer több uniós országban veszélynek van kitéve – az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a dezinformáció elleni küzdelem ne szolgáljon ürügyül a polgári szabadságjogok, mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásához.

Az Európai Bizottságnak szigorúbb fellépést kellene sürgetnie a nem angol nyelvű tartalmakkal kapcsolatban, különösen az Oroszországgal szomszédos országokban, és több figyelmet kellene fordítania a kevésbé ismert platformokra, mint amilyen a VKontakte, a Rumble, az Odysee, a Gab és a Parler, csakúgy mint a nagy nevekre. Jóllehet az előbbiek látogatottsága alacsonyabb, kevésbé átláthatóak lehetnek, így könnyebben céloznak meg sajátos csoportokat.

Mivel állandóan újabb és újabb hálózatok jelennek meg, melyek egyre kifinomultabb eszközökkel dolgoznak („deep fakes”, azaz mélykamu), egyes alkalmazások pedig a platform és a magánüzenet-küldő szolgáltatás határán mozognak (Telegram), már az új kockázattípus észlelésekor közbe kell lépni. (dm)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság legutóbbi, Mairead McGuinness európai biztos részvételével tartott plenáris ülésén vitát tartott arról, hogy miként lehet megvalósítani egy zöldebb, fenntarthatóbb és még jobban digitalizált gazdasági és pénzügyi rendszert Európában.

A plenáris ülésen számos véleményt fogadtak el, amelyek segítenek kikövezni az utat egy valóban fenntarthatóbb EU felé. Egyik saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB egy sor új mutató kidolgozását javasolja a GDP kiegészítésére és az átállás megkönnyítésére. Egy másik véleményben az EGSZB támogatja a beruházások átirányításának célját, ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Bizottság megújult fenntartható finanszírozási stratégiájában javasolt intézkedések közül több túlságosan tétovának tűnik, és figyelmen kívül hagyja a társadalmi fenntarthatóság kulcsfontosságú fogalmát. Emellett az uniós taxonómia nem azonos mértékben veszi figyelembe a környezetvédelmi és társadalmi célokat, és kétségeket vet fel a vitatott gazdasági tevékenységek kezelésével kapcsolatban. Végül egy harmadik véleményében az EGSZB üdvözli egy új, önkéntes európai zöldkötvénystandard létrehozásának gondolatát, és kritikus ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy ez a standard hogyan játszhat ténylegesen kulcsszerepet abban, hogy a befektetőket környezetbarát projektekbe való befektetésre ösztönözze. (tk)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy nyújtsanak rendszerszintű és átgondolt támogatást az önkéntességhez. Ezzel el lehetne ismerni, hogy az önkéntesség óriási hatást gyakorol Európa társadalmi fejlődésére, és döntő szerepet játszik az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításában és a társadalmi befogadás előmozdításában.

Az önkéntességről szóló saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB azt javasolta, hogy az EU nyilvánítsa 2025-öt az önkéntesség európai évének, terjessze ki az uniós önkéntességi programokat és az idevonatkozó finanszírozást az idősebbekre is, és dolgozzon ki egy uniós szintű módszert az önkéntességgel kapcsolatos adatok gyűjtésére, hogy azokat az egyes országok és szervezetek megoszthassák egymással.

Krzsysztof Pater, a vélemény előadója így fogalmazott: „Európa jövőjét nem a döntéshozók, a politikusok vagy a civil szervezetek fogják felépíteni, hanem azok az aktív polgárok és önkéntesek, akik szabadidejük egy részét a társadalom javára fordítják.”

Európában minden ötödik ember végez évente valamilyen önkéntes tevékenységet. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint az európai fiatalok 25%-a vesz részt minden évben szervezett önkéntes tevékenységben. Naponta – életkortól és társadalmi háttértől függetlenül – önkéntesek ezrei fordítják idejük egy részét olyan tevékenységekre, amelyekkel másoknak segíthetnek, szolgálják a környezetet, erősítik a társadalmat és fenntartható jövőt építenek.

„Rendszerszintű és átfogó támogatásra van szükség uniós és tagállami szinten egyaránt, hiszen az önkéntesség jótékony hatása többszöröse a vele járó esetleges költségeknek” – hangsúlyozta Krzsysztof Pater. A rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint az önkéntes tevékenység valós gazdasági értékkel bír, amely számos országban a GDP 2%-ánál is nagyobb lehet.

Az önkéntesség legutóbbi európai éve (2011) óta az önkéntesség témája egyre inkább lekerült az európai napirendről. Csak szórványosan jelenik meg: az EU létrehozta az uniós segítségnyújtási önkéntesek programját és az Európai Szolidaritási Testületet, illetve kiemelt témaként határozta meg az önkéntességet az „Európa a polgárokért” programban.

Az EGSZB szerint nagyobb elismerésben kellene részesíteni az önkéntesek szerepvállalását, illetve többet kellene beszélni az elégedettség és az összetartozás érzéséről, amely az ilyen tevékenységek végzése során tölti el az embereket. (ll)

A Covid19-járvány miatt az ifjúsági munkanélküliség számos tagállamban az egekbe szökött, és növekedett a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET-) fiatalok száma. Egy nemrégiben elfogadott saját kezdeményezésű véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) amellett érvel, hogy a nemzeti helyreállítási tervek egyedülálló lehetőséget kínálnak e tendencia megfordítására és arra, hogy minden európai fiatal számára tisztességes munkát lehessen biztosítani.

„A nemzeti helyreállítási tervek egyedülálló lehetőséget kínálnak, melyet inkluzív kormányzással és nyílt, átlátható párbeszéddel meg kell ragadni” – mondta Nicoletta Merlo, a vélemény előadója.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a nemzeti helyreállítási tervek előkészítése során „érdemben nem konzultáltak a szociális partnerekkel, az ifjúsági szervezetekkel és a szervezett civil társadalommal”, és elmondta, hogy az EGSZB sürgeti az említett érdekelt felek bevonását a tervek végrehajtásába és azok nyomon követésébe.

„Így biztosítható a nemzeti szintű szociális párbeszéd, amely elengedhetetlen annak garantálásához, hogy a közpénzek jó helyre kerüljenek, és hogy a helyreállítás inkluzív legyen. Azt akarjuk, hogy a tagállamok teremtsenek színvonalas munkahelyeket és inkluzív szolgáltatásokat a fiatalok számára, különös tekintettel a fogyatékkal élő és különböző okokból kiszolgáltatott helyzetű fiatalokra” – hangsúlyozta Nicoletta Merlo.

A tervekben kiemelt figyelmet kell fordítani az erre rászoruló fiatalok továbbképzésére, és nagy hangsúlyt kell helyezni a határozatlan idejű szerződésekre és a tisztességes munkafeltételekre, amelyek csökkentik annak kockázatát, hogy a fiatalok csak bizonytalan állást találjanak, márpedig ma ez igen gyakori.

Az Eurostat friss adatai szerint a Covid19 gazdasági következményei miatt minden hatodik harminc év alatti európai elveszítette az állását. Különösen nyugtalanító, hogy egyre több a NEET-fiatal, akiknek helyzete a korai iskolaelhagyás, a megfelelő tanácsadás és a munkalehetőségek hiánya, valamint az álláshelyek megszűnése miatt tovább romlott.

A korai iskolaelhagyás megelőzésének egyik módja a színvonalas szakmai gyakorlatok támogatása, mivel ezek is elősegíthetik, hogy a fiatalok könnyebben elhelyezkedjenek. Az EGSZB ezért kéri a fizetetlen szakmai gyakorlatok betiltását és minden gyakornok tisztességes javadalmazását. (ll)

Kína és Oroszország offenzív hozzáállását tekintve egy megújított és megbízható transzatlanti partnerség kulcsfontosságú a nemzetközi rend, a jogrend és a béke fenntartásához. Az EGSZB támogatja a demokráciák szövetségének elképzelését, amely biztosítja, hogy a civil társadalomnak jelentős beleszólása legyen az egyetemes értékek és jogok közös védelmébe.

A decemberi plenáris ülésén elfogadott egyik saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy az EU-nak és az USA-nak együtt kell őrködniük a jogállamiság és az emberi jogok mindenki számára történő érvényesítése felett, ugyanakkor egyértelművé tette a transzatlanti kapcsolatok fontos szerepét Európának a világban elfoglalt helye szempontjából.

Christian Moos, a vélemény előadója kiemelte: „Az egyetemes emberi jogok elképzelése továbbra is összekapcsolja az EU nagy részét a világ szabad demokráciáival, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államokkal.”

Peter Clever, a társelőadó hozzáfűzte: „Az emberi jogok egyetemes jellege abban fejeződik ki, hogy mindenki átfogóan elkötelezte magát ezek [a jogok] végrehajtása mellett. Ezért olyan értékes alapjai e jogok a párbeszédnek és a kölcsönös megértésnek.”

Ebből a célból az EGSZB határozottan hangsúlyozza, hogy csak egy élénk civil társadalom képes ezeket az értékeket vonzóvá tenni és megvédeni, továbbá sürgeti az EU-t, hogy hozza létre a szervezett civil társadalom transzatlanti platformját, amely kapcsolattartó pontokkal rendelkezik Észak-Amerikában és Európában. A transzatlanti civil párbeszédnek emellett számos más témán kell alapulnia, így például a polgári jogok, a dezinformáció és az éghajlatvédelmi fellépések témáján.

Az EGSZB határozottan támogatja a demokráciák szövetségének elképzelését, és arra kéri az EU-t, hogy az Egyesült Államokkal és a világ többi demokráciájával közösen az „együttműködésen alapuló megfékezés stratégiáját” kövesse Kínával szemben: az együttműködésen alapuló megfékezés azt jelenti, hogy tiszteletben tartják és védelmezik Kína érdekeit, de egyértelműen és keményen reagálnak, ha jogsértésekre kerül sor, mint az ujgurok és a hongkongi tüntetők esetében. (at)

Az Európai Bizottság benyújtotta a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló, 2021. évi új jogalkotási csomagját a társjogalkotóknak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

A decemberi plenáris ülésen elfogadott véleményében az EGSZB maradéktalanul támogatja a javaslatokat, de hangsúlyozza, hogy sürgősen végre kell hajtani ezeket az intézkedéseket, és kulcsfontosságú kiegészítéseket javasol. A Pénzmosás Elleni Küzdelem Hatóságának (AMLA) létrehozása széles körű támogatást élvez. Az EGSZB megismétli a demokráciáink etikai és politikai elveit sértő és a közjavakat fenyegető magatartás elleni küzdelemről szóló európai paktumra vonatkozó javaslatát, és szorgalmazza egy új civil társadalmi tanácsadó testület létrehozását a pénzmosás elleni küzdelem területén. Fontosnak tartja továbbá a kriptoeszközökről szóló rendelet mielőbbi végrehajtását. Az Európai Bizottságnak sürgősen fel kellene lépnie a tekintetben is, hogy egyes tagállamokban késedelmes és hiányos a pénzmosás elleni korábbi irányelvek átültetése, és konkrét intézkedéseket kellene bevezetnie a fedőcégek nyomon követésére. Azt is meg kellene vizsgálnia, hogy miként terjeszthetők ki az intézkedések a pénzügyi rendszeren kívüli pénzmosási csatornákra is. Végezetül az EGSZB határozottan úgy véli, hogy új, reális és átfogó jegyzéket kell készíteni a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokról. (tk)

A zöld megállapodás geopolitikája témában tartott konferencia, melyet az EGSZB az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldásokkal Foglalkozó Hálózatával együtt szervezett meg, arra hívta fel a figyelmet, hogy a zöld megállapodásnak Európában és az egész világban sokrétű geopolitikai hatásai vannak. Az EGSZB kész szerepet vállalni ebben a folyamatban, biztosítva a civil társadalom európai zöld megállapodás iránti egyértelmű felelősségvállalását.

A 2021. októberben közzétett, a kibocsátási szakadékról szóló jelentés szerint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének aláírása után közel 30 évvel is jelentős mértékben nőttek az éghajlatra káros kibocsátások.

Christa Schweng, az EGSZB elnöke hangsúlyozta: „Ezért a zöld átállás nemcsak Európa, hanem az egész világ túlélésének kulcsa. A szervezett civil társadalom pedig döntő szerepet játszhat benne. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a sikeres zöld átálláshoz elengedhetetlen a polgárok támogatása.”

Kadri Simson energiaügyi biztos hozzátette: „Partnereinkkel való kapcsolataink változni fognak. A klímaválság csak úgy oldható meg, ha mindenki tesz érte. Az új energiarendszer révén a kapcsolatok is megújulnak.”

Barbara Pompili, az ökológiai átállásért felelős francia miniszter megjegyezte, hogy a zöld megállapodás és a zöld átállás drámai hatással lesz a nemzetközi kapcsolatokra. Európának minél ambiciózusabbnak kell lennie a kibocsátások csökkentése, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, valamint a szennyezés elleni küzdelem terén. A szolidaritásnak alapvető szerepe van a zöld megállapodás megvalósításában és a valóban igazságos átmenet biztosításában. A fő hangsúlyt az energiaágazat zöld átállására kell helyezni, ezért az EU geopolitikai fellépéseinek hozzá kell járulniuk az energiaárak volatilitásának csökkentéséhez, ugyanakkor enyhíteniük kell a tiszta energia használatának ösztönzésével és terjedésével kapcsolatos kockázatokat. A nyitott stratégiai autonómia új értékláncokat igényel, ahol minden fejleménynek színvonalas munkahelyek létrejöttét és a helyi közösségek javát kell szolgálnia. (at)

A Nyugat-Balkán nyomonkövetési bizottság 51. ülésén reflektorfénybe került a Koszovó* és Szerbia közötti konfliktusok rendezése és a kapcsolatok normalizálása. Az ülésre, amelynek elnöki tisztét Ionuț Sibian töltötte be, prominens felszólalókat hívtak meg az uniós tisztviselőknek, nyugat-balkáni szakértőknek, valamint a helyi közösségek civil társadalmi képviselőinek soraiból, akik mind egyetértettek abban, hogy az EU közvetítésével zajló párbeszéd az egyetlen út az előrelépéshez.

Miroslav Lajčák,, az Európai Uniónak a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a Nyugat-Balkán régióját érintő kérdésekért felelős különleges képviselője áttekintést nyújtott az EU közvetítésével zajló párbeszédről és az ehhez kapcsolódó kihívásokról, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vita a helyzet normalizálása helyett megint csak a konfliktusrendezésre összpontosul.

Marko Prelec, a válságcsoport tagja kijelentette, hogy egy Koszovó és Szerbia közötti átfogó megállapodás jelenleg nem realisztikus célkitűzés, mivel egy ilyen megállapodás egymás kölcsönös elismerését feltételezné.

Leon Hartwell, a Centre for European Policy Analysis (Európai Politikai Elemzési Központ, CEPA) munkatársa sajnálatosnak tartotta, hogy nagyon kevés politikai szándék mutatkozik arra, hogy végrehajtsák az EU közvetítésével létrejött 30 hatályos megállapodást Koszovó és Szerbia között.

Branislav Staníček, az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) munkatársa hangsúlyozta a transzatlanti együttműködés jelentőségét a helyzet normalizálására irányuló párbeszéd sikerének szempontjából. A Belgrád, Pristina és Észak-Mitrovica civil társadalmi szervezeteit képviselő résztvevők kiemelték annak jelentőségét, hogy megteremtsék a közösségek közötti etnikai megosztottság felszámolásának feltételeit.

*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével. (at)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) számos intézkedést szorgalmaz annak biztosítása érdekében, hogy mindenki véleményét meghallgassák, és mindenki profitáljon az Európai Bizottság „Irány az 55%!” csomaghoz tartozó javaslataiból, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig elérendő 55%-os csökkentése felé indítják el az EU-t.

„Az »Irány az 55%!« csomagban javasolt, átdolgozott 2030-as célok elérése nem egyenlő hatást gyakorol Európa régióira és közösségeire. Ezért a társadalmilag igazságos, versenyképes és zöld átállás megvalósításához kulcsfontosságú a megfelelő szolidaritási mechanizmusok kidolgozása és finanszírozása” – mondta Cillian Lohan, az EGSZB alelnöke.

Az EGSZB véleményei és közös következtetései

Az EGSZB véleményeiben (összesen 22 véleményben< style="color:blue">< class="underline">) erőteljesen támogatja a csomagot mint az energetikai átállás felgyorsításához és a klímasemlegesség eléréséhez szükséges eszközt. Hangsúlyozza azonban, hogy a csomag intézkedéseinek biztosítaniuk kell a megfelelő egyensúlyt a társadalmi méltányosság, a kibocsátáscsökkentés és a versenyképesség között.

Az EGSZB közös ajánlásai a következők:

• Míg egyes ágazatokat súlyosan érintenek a csomagban javasolt intézkedések, más ágazatok számára a zöld iparra való átállás új lehetőségeket fog teremteni. Azt kell célul kitűzni, hogy kiegyensúlyozott intézkedésekkel támogassuk azokat az ágazatokat, amelyeket hátrányosan érint az éghajlatvédelmi átállás.
• Mind a vállalkozók, mind a munkavállalók számára továbbképzési és átképzési programokra van szükség a legújabb technológiákhoz, valamint a digitális és fenntartható készségekhez való hozzáférés biztosítása érdekében.
• A civil társadalom bevonása kulcsfontosságú az átláthatósághoz, az elszámoltathatósághoz és egy olyan kiegyensúlyozott gazdaságpolitikához, amelyben EU-szerte minden érdek összeegyeztethető.
• A szociális partnerek és az érintett civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak, és be kell vonni őket az „Irány az 55%!” csomag tervezési és végrehajtási szakaszába egyaránt.

Alapvető fontosságú, hogy az átállás során senki ne maradjon hátra, ami azt jelenti, hogy a polgárokat kell a zöld átállás középpontjába helyezni. (mr)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésű véleményt fogadott el arról, hogy hogyan tudják az eei-k (európai erőforrás- és energiaigényes iparágak) kihasználni az uniós helyreállítási terv előnyeit a dekarbonizációra és a digitalizációra való, társadalmilag elfogadható átállás során. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a többi uniós intézményt, hogy biztosítsanak egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon belül annak elkerülése érdekében, hogy az egyes tagállamok megközelítésétől függően kiegyenlítetlen előnyökhöz jussanak az iparágak.