Jože Smole: „Egységbe forrva és megerősödve kerültünk ki a válságból”

Olyan helyzettel találtuk szembe magunkat, amilyet korábban még soha nem tapasztaltunk. A vírus hirtelen megjelent és nagyon gyorsan terjedt, aminek következtében az egész országot teljes karantén alá helyezték. Mivel sosem éltünk még át ilyesmit, nem tudtuk, hogyan kell a leghatékonyabban kezelni ezt a helyzetet. Azt kérdeztük magunktól, hogy most vajon mi lesz? Eleinte rémültek és tehetetlenek voltunk. Az üzleti világban gyakorlatilag egy pillanat alatt kútba esett minden idei (2020-as) terv, és a kiszámíthatatlanság miatt minden jövőre vonatkozó tervet is nagy bizonytalanság övez.

Mindannyian azt kérdeztük magunktól, hogyan tovább? Mit tegyünk ebben az új helyzetben: a karanténban, a teljes elszigeteltségben és úgy, hogy fogalmunk sincs, mikor lesz ennek vége. A legnagyobb félelmeket és aggodalmakat mindig az okozza, hogy nem lehet előre tudni, mit hoz a jövő. Kezdetben a vállalkozások is hasonlóan reagáltak. Mindannyian azt várták tőlünk, hogy megmondjuk, meddig fog tartani ez a helyzet, mit tesz a kormány, és milyen jellegű támogatásra számíthatnak. Már a legelején világossá vált, hogy nem mindenki van egyforma helyzetben: egyes ágazatokban – például az idegenforgalomban és a logisztika területén – a válság letarolt mindent. Más területeken – például az IT és az élelmiszeripar terén – viszont új lehetőségek és kihívások adódtak.

Szerencsére a kormány (bár csak nemrég alakult) gyorsan és megfelelően reagált, így közösen egyebek mellett cselekvési, támogatási és ösztönző programokat dolgoztunk ki. Ehhez pedig állandó és közvetlen kapcsolatban voltunk sok-sok tagunkkal, akik különböző ágazatokat képviselnek. Az volt ezzel a cél, hogy minél több információnk legyen az egyes ágazatok helyzetéről, minél több ötletet gyűjtsünk arról, hogy mivel lehet a leghatékonyabb támogatást nyújtani, és hogy tájékoztatni tudjuk a kormány képviselőit is.

A legjobban a személyes kapcsolatok és kommunikáció hiányzott. Tény, hogy ebben az időszakban a kommunikáció szinte teljesen az online térbe tevődött át, a személyes kommunikáció pedig nagyrészt eltűnt. A Covid19 egyik legnagyobb vívmánya a digitalizáció terén az, hogy óriásit ugrott előre az elektronikus kommunikáció: nemcsak a vállalkozások között, illetve a vállalkozások és a kormányzat között, hanem az állam és a nyilvánosság, illetve az állam és az egyéni felhasználók között is.

Az elért eredmények arra világítanak rá, hogy a hatékony szervezés mellett a legfontosabb a fegyelem volt, azaz az, hogy az emberek elfogadják és betartsák az utasításokat és intézkedéseket, hiszen csak így lehet megfelelő megoldásokat bevezetni.

Kétségtelen, hogy a Covid19 számos változást hoz majd életünkben. Ugyanakkor még azt sem tudjuk pontosan, hogy meddig fog tartani a járvány, illetve hogy nem kell-e újabb és újabb hullámokra készülnünk, mert nem tudunk majd teljesen megszabadulni a vírustól. A válság az élet minden területén megjelent: az oktatástól és az egészségügytől kezdve egészen a pénzügyi és gazdasági ágazatokig. Nem tudjuk, hogy milyen lesz az életünk a válság után és azt sem, hogy a válság mennyire súlyosan érinti majd a gazdaságot.

Sok olyan változás is lesz, amelyről még nem is tudunk, ezért nincs értelme most azt kérdezni, hogy mely munkahelyek fognak megszűnni. Mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy a válságot követően vállalkozásaink és így munkahelyeink minél versenyképesebbek legyenek. Ehhez pedig nemcsak állami támogatás kell, hanem folyamatos képzés és tanulás minden szinten.

Az elszigeteltségben töltött időszak egyértelműen megmutatta, hogy a digitális kommunikáció önmagában nem tudja kiváltani a személyes kapcsolatokat – sem az iskolában, sem az üzleti szférában, sem pedig az élet más területein. Ezért tehát az a célunk, hogy helyreállítsuk a személyes kommunikációt: mind szövetségünkön belül, mind pedig mindazokkal, akikkel jelenleg csak online eszközökön keresztül kommunikálunk.